|
 2017.02.03.
A fenntartható kifehérítésre és a hatékonyságra kell koncentrálni
Az adóbeszedés hatékonyságának növelése nemcsak öncél,
hanem eszköz is lehet arra, hogy az adókulcsok csökkenhessenek
A gazdasági szereplők többet termeltek, működésük hatékonyabb
lett, a fizetéseket ilyen körülmények között biztonsággal
lehet növelni – nyilatkozta szerkesztőségünknek Domokos László
az Állami Számvevőszék elnöke, a Költségvetési Tanács
tagja, s hozzátette: „a következő években életbe lépő béremeléseket
egyfajta korrekciónak is tekintem, amikor is nem történik más,
mint hogy a munkáltatók és az állam megadják az
alkalmazottaknak azt a növelést, ami a 2008 óta eltelt időszakban
megillette volna őket.”
A kormány többéves adócsökkentésről döntött a
közeljövőben. Mit gondol, erre megvan a fedezet?
– Kijelenthetjük, hogy
a költségvetés állapota most megfelelő, az anyagi alapok
adottak a kormány terveinek megvalósításához a többéves adócsökkentés
tekintetében. Csökkent hazánk államadóssága, visszafizettük
a gazdaságpolitikai döntések szabadságát korlátozó nemzetközi
hiteleket, kikerült Magyarország a túlzott deficit-eljárás alól
és kiszabadult az inflációs spirálból. Az
elmúlt öt-hat évben hazánk utolérte magát, a gazdasági
szereplők pedig kihasználták azokat a lehetőségeket,
amelyeket 2008 táján a hibás gazdaságpolitikai döntések következtében
elszalasztottak. Növekszik a GDP, egyre több a munkahely és bővül
a termelés is. Magyarország egyértelmű fejlődésnek indult, a
gazdasági fellendülés, a termelékenység fokozása pedig tovább
segíthető az adóügyi változtatásokkal. Ezeket egyébként már
korábban is javasoltuk és ezt az ajánlatot a jövőben is
indokoltnak tartjuk.
Milyen adóügyi változtatásokat javasolna pontosan?
– Az adórendszer
tekintetében véleményem szerint leginkább a munkával
kapcsolatos közterhek csökkentését kellene folytatni, tehát a
járulékok vagy a személyi jövedelemadó, vagy adott esetben
ezek együttes mérséklésére van szükség. Meggyőződésem
továbbá, hogy a következő évek fókusza az Állami Számvevőszék
által már több alkalommal bevezetésre javasolt „fenntartható
kifehérítés” kell legyen. Az illegális viszonyok felszámolásáért
újabb és újabb olyan intézkedéseket kell meghozni, amelyek
aztán növelhetik az adóbevételeket.
Mire gondol pontosan?
–Az adóbeszedés hatékonyságának növelése nemcsak öncél,
hanem eszköz is lehet arra, hogy az adókulcsok csökkenhessenek,
és ezáltal a gazdaság versenyképessége javulhasson. A gazdaság
kifehérítéséből származó többletet az állam kisebb adókulcsok,
vagy célzott kedvezmények révén az adózóknál hagyhatná,
mellyel segíthető például a bérek emelkedése, de a kisebb adókulcsok
hatására tovább fehéredhet a gazdaság is.
Mi szükséges ahhoz, hogy a jelenlegi folyamat fenntartható
legyen?
– Mindenekelőtt a versenyképesség
egyik legfontosabb sikerkritériumát, az állammenedzsment megújítását
említeném. Itt az átláthatóság, az elszámoltathatóság és
az integritás követelményének teljesítése mellett az eredményesség
követelménye már nemcsak elvek szintjén fogalmazódik meg,
hanem olyan konkrét intézkedésekbe építve, mint például a közintézmények
teljesítményének mérése. Az Állami Számvevőszék 2016-ban
már megfogalmazta a rendszer megújításával kapcsolatos
javaslatait, amelyeknek döntő többségét a kormány elfogadta.
A javaslatunk szerint az eredményes közpénzfelhasználás feltétele
lenne például, hogy a kormány állítson minden egyes adóforint
elköltése elé eredménykövetelményt, mérje a követelmények
teljesülését. Legyen minden forint elköltésének elszámoltatható
felelőse, és a költéseket évről évre ellenőrizzék is. Az
új követelményeknek továbbá tükröződniük kell az állami
vezetők javadalmazási, teljesítményértékelési rendszerében
is. Az Állami Számvevőszék továbbá már régóta
szorgalmazza, hogy a költségvetési kiadásokkal szemben hatékonysági
és eredményességi követelményeket is határozzanak meg.
Fontos, hogy a költségvetés fejezeti, illetve intézményi előirányzatai
esetében legalább az legyen meghatározva, hogy az előirányzat
felhasználásánál a kormány a megtakarítást tartja célszerűnek,
vagy azt, hogy az adott összegből minél több és jobb ellátást
biztosítson az arra jogosultak számára. Ezért mondom, hogy a
„fenntartható kifehérítés” egy komplex, a teljesítményt
és a hatékonyságot középpontba állító gazdasági folyamat,
intézkedéssorozat kell, hogy legyen.
A kormány a többéves adócsökkentés mellett a bérek
(például a minimálbér) emeléséről is döntött. Mit gondol,
a minimálbér és a garantált bérminimum növelését mindegyik
vállalkozó ki tudja gazdálkodni?
–A béremelések alapját szintén az elmúlt évek adják. A
gazdasági szereplők többet termeltek, működésük hatékonyabb
lett, a fizetéseket ilyen körülmények között biztonsággal
lehet növelni. Továbbá a következő években életbe lépő béremeléseket
egyfajta korrekciónak is tekintem, amikor is nem történik más,
mint hogy a munkáltatók és az állam megadják az
alkalmazottaknak azt a növelést, ami a 2008 óta eltelt időszakban
megillette volna őket. A béremeléseknek természetesen lehetnek
vesztesei is. Nagy a valószínűsége annak, hogy a minimálbér
és a garantált bérminimum drasztikus növelését több szereplő,
például a kis- és középvállalkozói kör egy része nem
tudja majd kigazdálkodni, de ez más szektorban is előfordulhat.
Nem szabad elfeledkezni azonban az adórendszerben végrehajtott
egyszerűsítésekről, felkínált könnyítésekről, ezek részben
kompenzálhatják a bérnövekedést. Mindemellett meggyőződésem,
hogy a jövőben amúgy is szükség lesz gépesítésre és az
innovációs beruházásokra, miközben elkerülhetetlen más
fejlett megoldások kialakítása, alkalmazása is. A bérek emeléséből
következő kihívás végső soron így ösztönzőleg hathat a
beruházásokra, mivel a hatékonyságra és az innovációra törekvés
kerülhet előtérbe. Azt gondolom, hogy ez összességében jótékonyan
hathat a kimeneti teljesítményre, a szolgáltatások színvonalára,
valamint a vállalkozások és végeredményben az egész magyar
gazdaság versenyképességére is.
Medveczky Attila
|
