2017.02.03.
Megjelent a hivatalos közlönyben az
autonómiát követelő kezdeményezés
Megjelent a
hivatalos közlönyben a Székelyföldnek autonómiát előirányzó
törvénytervezet, amelyet polgári kezdeményezésként akar a
parlament elé terjeszteni egy – a Gyergyószéki Székely Tanács
(GYSZT) által megalakított – tíztagú kezdeményező bizottság.
A tavaly novemberben beterjesztett tervezet szövege együtt
jelent meg a – szakértőkből álló, a törvényszövegek
jogharmóniáját vizsgáló – törvényhozási tanács véleményezésével,
amely a kezdeményezés elutasítását javasolja a törvényalkotóknak.
Az indoklásban a szakértők kifejtik: azért javasolják a törvényjavaslat
elutasítását, mert álláspontjuk szerint a kezdeményezés az
egységes román nemzetállammal párhuzamos, különálló állami
entitás létrehozását irányozza elő, ami alkotmányellenes.
„A következő lépés
az aláírásgyűjtés kell legyen” – mondta Árus Zsolt, a
GYSZT elnöke (képen), a kezdeményezők egyike az MTI érdeklődésére.
Hozzátette, hogy Gyergyószéken jövő héttől megkezdik a szükséges
támogató aláírások gyűjtését, de az országos aláírásgyűjtés
megszervezésének feladata szerinte a székely autonómiamozgalom
ernyőszervezetére, a Székely Nemzeti Tanácsra (SZNT) hárul.
Izsák Balázs, az SZNT elnöke korábban kifejtette: racionálisabb
megoldásnak tartja, és inkább azt szorgalmazza, hogy az erdélyi
magyarság decemberben megújult parlamenti képviselete terjessze
a törvényhozás elé az autonómia-statútumot. A polgári
kezdeményezésre csak alternatív lehetőségként tekint, mivel
annak feltételeit nagyon nehéz teljesíteni. Izsák Balázs
szerint ugyanis a polgári kezdeményezést szabályozó törvényt
úgy „találták ki”, hogy a magyarok az őket érintő kérdésekben
állampolgári törvénykezdeményezést ne tudjanak
beterjeszteni.
Romániában az állampolgárok akkor kezdeményezhetik egy
törvénytervezet parlamenti megvitatását, ha azt legalább százezren
támogatják. Az aláírásgyűjtés előfeltétele, hogy a
tervezetet a törvényhozási tanács véleményezze, és az
megjelenjen a hivatalos közlönyben. Ahhoz, hogy a – Hargita és
Kovászna megye, valamint Maros megye egy részéből álló –
Székelyföld autonómiastatútuma polgári kezdeményezésként
kerüljön a bukaresti parlament asztalára, nemcsak a három székelyföldi
megyéből, hanem további legalább nyolc megyéből kell megyénként
legalább ötezer aláírást összegyűjteni. Ez azt jelenti,
hogy olyan megyék támogatására is szükség van, ahol a
magyarság szórványban él.
A Székelyföld autonómiastatútumáról először
2004-ben, majd (egy módosított tervezetről) 2012-ben rendeztek
szavazást a román parlamentben. A tervezeteket, amelyeket akkor
az RMDSZ néhány törvényhozója kezdeményezett, mindkét
esetben érdemi vita, egyetlen román támogató voks nélkül
vetették el.
MTI
|