|
 2017.02.03.
Aranyember-szobor adományozók
„aranyaiból”
Január
harmincadikán délután fél négykor szoborállítási ünnepség
kezdődik a komáromi Eötvös utca azon pontján, melyen a múlt
század ötvenes éveiben a Magyar Területi Színház első székhelyének
épülete állt. A második világháborút követően, teljes
jogfosztottságunk, a kitelepítések és deportálások, majd a
kommunista hatalomátvétel után, 1952-ben itt kezdte meg működését
a Magyar Területi Színház (MATESZ). Az épületet azóta
lebontották; helyén a lakótömbök övezte, afféle zöld pontként
megmaradt kis térségen állítják fel Gáspár Péter
Aranyember- szobrát.
A szoborállítást
Konrád Márta nyugalmazott pedagógus kezdeményezte a hazai
magyar hivatásos színjátszás újraéledésének hatvanadik évfordulóján,
s a TEÁTRUM színházi polgári társulás azonnal támogatta ötletét.
Kultúra nélkül nincs Magyarország – mondta annak idején
Klebelsberg Kunó legendás kultuszminiszterünk, és mi, azóta
„határon túliak”, ma is tökéletesen egyetértünk véleményével,
hiszen kultúra nélkül felvidéki magyarság sem lesz…
A szoborállítási kezdeményezés óta eltelt években
nagy kitartást és türelmet, szívósságot igénylő pénzgyűjtés
folyt, melynek hőse Konrád Márta volt, míg a TEÁTRUM két jótékonysági
est bevételével járult hozzá a terv megvalósításához. A
talapzat már korábban
rendeltetési helyére került – ugyanis mindig annyit haladtak
előre a munkálatok, amennyit az összegyűjtött pénz lehetővé
tett. A talapzaton a MATESZ első társulata színművészeinek
nevei olvashatók.
Az avatás dátuma azért lett január harmincadika, mert
1953-ban ezen a napon tartották a MATESZ első bemutatóját. A társulat
Urbán Ernő: Tűzkeresztség című darabját vitte színre. Az
Aranyember pedig azért kapott szobrot, mert Jókai Mór leghíresebb,
legtöbb kiadást megért regényének főszereplője volt, és kötődik
Komáromhoz is. Jókai
évekkel később színdarabot formált
a regényéből, melyet a MATESZ is nagy sikerrel játszott.
Nem mindennapi esemény, hogy olyan ember kap szobrot, akinek
„arca” írói képzelet szüleménye, ám akinek alakja a
magyar olvasókban máig él…
A szoboravatási ünnepségen beszédet mond Csáky Pál,
Európa Parlamenti képviselő és Dráfi Mátyás színművész,
a TEÁTRUM művészeti vezetője. A szobrot Csáky Pál, Gáspár
Péter szobrászművész és Batta György, a TEÁTRUM elnöke
leplezik le. A műsorban
Dráfi Mátyás, Sámson Gizella, és Borsó Ákos működik közre,
az első koszorút Konrád Márta helyezi el. Minthogy az emlékműnek
is tekinthető Aranyember-szobor költségei közadakozásból gyűltek
össze, azt Konrád Márta, és a TEÁTRUM ünnepélyesen a városnak,
és minden kultúrát szerető magyar és nem magyar embernek ajándékozza.
Az ajándékot Stubendek László, Komárom polgármestere veszi
át jelképesen.
A bő négy esztendőn át folyó pénzgyűjtés hazai (és
néhány magyarországi) adakozó nagylelkűségét dícséri. Magánemberek,
civil szervezetek, pártok, cégek, önkormányzatok, színművészek,
polgármesterek – több, mint százan – bebizonyították,
hogy szívükön viselik a kultúra, s ezen belül a színművészet
ügyét, és jól tudják, hogy ezzel a szoborral tiszteleghetnek
azok emléke előtt is, akik az avatáson az égi világból követhetik,
hogy áldozatos életük nem volt hiábavaló.
(felvidek.ma)
|
