vissza a főoldalra

 

 

 2017.02.03. 

Szellem és építés

Elhunyt Kacsik Árpád apát, kanonok, plébános

Szelíd mosoly fut át lelkemen, amikor a plébános halálhírét hallom. Íme, ez az élet és ez a halál bizonyítja, él a római katolikus egyház és dolgoznak papjai. Miként dolgozott a 73 éves korában eltávozott pap, a szellem és építés jegyében. Kacsik Árpád több mint 30 éven át volt plébánosa az ország legmagasabb helyén lévő falujának, Mátraszentimrének. A falunak és körzetének négy templomában misézett napról napra, hétről hétre a főtisztelendő úr. A mátraszentimrei kicsiny templom ékszere a Mátrának. Zord időkben épült fel a fallóskúti kápolnácska a zarándokhelyen Mária tiszteletére. Szinte két kezével építette Kacsik Árpád. A Három falu temploma, az augusztus huszadikák emlékhelye. A kétkezi családból származó szellem embere, Kacsik Árpád tudta, amit a nép hitével megszentel, szentté is válik. Fallóskút erdei tisztását hiába taposták az ötvenes években rendőrlovak patái, mégiscsak kinyílt a hit virága, kápolna épült Mária tiszteletére.

Hogyan történt? Megszületett 1944 márciusában a gyermek, Kacsik Árpád. Heten voltak testvérek. Fivérei sajószentpéteri bányászok lettek. Kemény fiúk, derék magyar emberek. Nővére, az irgalmas rendi szerzetesnővérek apácája lett. A fiatal nővért 1950 a szétszóratás éve a hortobágyi kitelepítésbe vetette. A kedves nővér a pusztai istállóban lelt szállást és megbetegedett. 1953 a szabadulás éveként köszöntött a nővérkére. Hazatérése után a szülői házban hírét vette a fallóskúti Klára asszony látomásának. Zarándokútra kelt a szerzetesnő. Fallóskúton a látomás helyén forrás fakadt. Öregasszonyok, öregemberek, fiatal lányok és legények a forrás vizéből merítettek és vitték haza a családnak. Klára asszony látomása szerint a Boldogságos Szűz ott, a Mátrában viaskodott a vörös szörnyeteg kígyóval. Az égi édesanya meglátta Klárát és szólt neki. Klára gyere, segíts (ez már a szakrális néprajz)! Gyönyörű fordulat, nem az ember kéri Mária segítségét, hanem Mária az emberét. Ne feledjük, ez az időszak az ötvenes évek szörnyű korszaka. A vörös rém tombol az országban, és ott, Fallóskúton megszületett az igazságtétel, Mária legyőzte a kígyót. A látomás történetének hírét vették a palócok. Ezek után hiába a terror, hiába a diktatúra, hiába a rendőr attak, jöttek a mátraiak százával és ezrével a forráshoz és Máriához. A nép megszentelte ezt a szent helyet.

A Hortobágyra száműzött kedves nővér visszatért Sátoraljaújhelyre a forrásvízzel, Mária és Klára asszony történetével. Kacsik Árpád nővére szavait szívébe zárta. A bányászfiúk, a kedves nővér és a gyerek Kacsik Árpád korán árvaságra jutott. Az édesanya hiánya a Boldogasszony fallóskúti története, Mária tiszteletére sarkallta a későbbi papot. De útja kacskaringósabb volt a fiatal gyerekembernek, mint ahogy gondolnánk. Miskolcra került, autószerelőnek tanították. Nagyvárosi albérletbe költözött. Miskolc takargatott nyomortanyáján lelt bérleményt, a Danyiban. A Danyi az Avas oldalába vájt barlanglakások sorát rejtegette. Az asztmás gyerek itt élt. Betegsége itt nőtt nagyra. Védangyala a fallóskúti Mária elvezérelte Egerbe, a Foglár utcába, a római katolikus teológiára. Pappá szentelték és most halálakor mondhatjuk valóságos és igaz „tu es sacerdos in aeternum” Te pap vagy mindörökké! A szelíd szavú papnak és plébánosnak a magyar értelmiség színe java a barátja volt. A szerénység és a nagy műveltség megfért benne békében. Kénytelen vagyok neveket említeni, amikor barátokról beszélek. Borján Tibor piarista paptanár, karvezető, Jelenics István – ki ne ismerné a híres atyát? Szőrényi László egyetemi tanár, római nagykövet. Szabó Ferenc jezsuita szerzetes, a vatikáni rádió magyar adásának főszerkesztője, Fassang Árpád zeneszerző, Szerdahelyi Csongor újságíró, Dr Jávor Béla ügyvéd, Bánk József érsek, Várszegi Asztrik püspök, főapát, Dr Bőzsöny Ferenc, a Magyar Rádió főbemondója, Budai Ilona Kossuth-díjas előadóművész, Csurka István író, Tóth Sándor főiskolai tanár, az Új ember c. hetilap munkatársa, akinek révén magam is megismertem a mátraszentimrei plébánost.

Csurka István és Kacsik Árpád! Az ám, ők ketten kölcsönösen becsülték egymást. Egy alkalommal a Nyári Mátrai Napok alkalmával a Kodály-kápolnába invitálta Csurka Istvánt. A református író prédikált a katolikus kápolnában. Méltó beszédet mondott a hívek előtt. Megerősítvén felismerésünket, Szent István napján, él a kereszténység, él Magyarország!

Január 27-én temetik Fallóskúton a plébánost. Dr Ternyák Csaba egri érsek búcsúztatja papját. Az érsek úr látta és nagyra értékelte a mátrai pap munkásságát. Így nyert egyházi elismerést Kacsik Árpád, az egész főegyházmegye apátja és kanonokja lett. Mi most valahányan búcsúzunk pap barátunktól. A magyar Katolikus Egyház fényes lapjait írta a mi papunk. Az örök világosság fényeskedjen neki!

 

Győri Béla