2017.02.10.

Zsille Gábor: Megnevezni a gyilkosokat

Figyelem, figyelem! Túlzás nélkül állítom, ezen a héten nagyon érdekes hírek gyűltek csokorba. Az első arról szól, hogy a lengyel kormány új jogszabályt alkot az illegális bevándorlók kitoloncolásának felgyorsítására. Az intézkedés arról szól, hogy valamiként meg kell védeni az államot. Az idegenrendészeti előírások tervezetét Mariusz Blaszczak belügyminiszter ismertette egy varsói sajtótájékoztatón – a cél az, hogy a menedékkérelmeket gyorsított ütemben, huszonnyolc napon belül a határon bírálják el anélkül, hogy a törvénytelenül érkezőket beengednék Lengyelországba. A miniszter szerint az új törvényt a jelenleg hatályos magyar, német és francia szabályozás elemeiből alkották, és teljes összhangban van az Európai Unió előírásaival, valamint a schengeni megállapodásokkal. Blaszczak úgy fogalmazott: „Célunk elsősorban a biztonság, emellett a határok jobb ellenőrizhetősége, valamint olyan eljárások bevezetése, melyek megkönnyítik azok kitoloncolását, akik illegálisan érkeznek Lengyelországba, vagy erre tesznek kísérletet.” A tervezet szerint a menedékjogi kérelem elbírálásáig a folyamodók a határon, őrzött központban tartózkodnának – kivéve a kíséret nélküli gyermekeket és a betegeket. Szükség esetén az eljárást két hónappal meghosszabbíthatnák.

Milyen a jelenlegi szabályozás Lengyelországban? A menedékjogi eljárás fél évig tart, de minden harmadik esetben még hosszabbra nyúlik. A kedvezőtlen elbírálás ellen a kérelmező fellebbezhet, így akár több évig tartózkodhat legálisan Lengyelországban. A lengyel idegenrendészeti hivatal adatai szerint tavaly a benyújtott kérelmek több mint nyolcvan százalékát azért kellett érvényteleníteni, mert a menedékért folyamodók egész egyszerűen eltűntek. Nem nehéz kitalálni, vajon hová. Döntő többségük nem várta ki a hatósági döntést, hanem továbbindult Nyugat-Európába, mindenekelőtt Németországba. Vagyis a jelenleg hatályos törvény alkalmatlan a valós helyzet kezelésére, hosszabb távon zűrzavarhoz vezet – ezért vált szükségessé a szigorítás, az elbírálási folyamat felgyorsítása.

A múlt héten nagy vihart kavart, hogy Donald Trump amerikai elnök rendeletben megtiltotta hét iszlám többségű állam polgárainak, hogy az Egyesült Államokba utazzanak. A hétvégén Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter is állást foglalt az ügyben, a Polsat News hírtelevíziónak adott interjúban. Szerinte Donald Trump egy szuverén állam elnöke, ezért joga van dönteni az Egyesült Államok migrációs politikájáról. A tárcavezető kifejtette, hogy az amerikai elnök hatásköre nagyon széles, és az efféle rendeletekre is jogosult, egyébként pedig „a migráció olyan mértéket öltött, hogy sok országban a migrációs kérdés jelenleg kormánypolitikai ügy, és az is kell, hogy legyen.” Ezt más szavakkal is megfogalmazta: „Minden kormány jogosult arra, hogy a bevándorlási politikáról döntsön.” Továbbá: „Az Egyesült Államok komoly bevándorlási problémákkal szembesül, ezért folyamodik az ilyen lépésekhez. Az idő majd megmutatja, hogy ezek a lépések hatásosak-e.” Waszczykowski szerint egyetlen ország sem köteles illegális bevándorlókat befogadni. Az államnak a nemzetközi szerződések értelmében csak a már törvényesen megérkezett menekülteket kell befogadnia. Továbbá a bevándorlók befogadása a munkaerőpiactól és a demográfiai körülményektől is függ. A televíziós interjúban a kötelező uniós menekültelosztási kvóták is szóba kerültek. A külügyminiszter azt mondta, a lengyel kormány nem fogadja el a kvótarendszert, mivel az nem felel meg a 21. század követelményeinek. Varsó határozottan elítéli, hogy a bevándorlótáborokból erőszakosan telepítsenek át embereket olyan országokba, amelyekbe ők maguk nem kívánkoznak. Márpedig egyértelmű, hogy a migránsok nem Lengyelországban vagy Litvániában akarnak letelepedni, még csak nem is Szlovákiában vagy Szerbiában, hanem Németországban, Ausztriában vagy Angliában.

Úgy gondolom, egyre érdekesebb hírek következnek. A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) hétfőn közzétette a világhálón az egykori auschwitzi haláltábor mintegy nyolc és fél ezer őrének szinte teljes névsorát. Ez az első ilyen adatbázis a világon. A felsorolásban az egykori lágerőrök, SS-tagok személyes adatai, szolgálati azonosítói, egyes esetekben fényképei szerepelnek. Azoknál a személyeknél, akik ellen a második világháború után per indult, a bírósági iratok másolatait is elérhetővé tették. Érdekes, hogy a személyiségi jogok kérdése (kételye) itt nem került elő – ezt azért írom, mert a listán szereplők közül jó néhányan élhetnek még.

Az adatbázis több mint ötéves kutatás eredménye: az IPN krakkói részlegében 2011 óta dolgoztak a listán. Alapnak a nyugat-lengyelországi Bydgoszczban működő Nagy Kázmér Egyetem történészprofesszora, Aleksander Lasik névsorát tekintették, amelyen az 1939 és 1945 között a náci haláltáborokban szolgálatot teljesített mintegy 25 ezer SS-tag szerepel. Az IPN igazgatója, Jaroslaw Szarek múlt hétfői krakkói sajtóértekezletén bejelentette: a közeljövőben más náci lágerek személyzetének listáit is nyilvánossá teszik. Szarek ugyanakkor kiemelte, hogy az auschwitzi névsor tájékoztató jellegű. Adatai arról tanúskodnak, kit és milyen időszakban alkalmaztak az auschwitzi személyzet soraiban. A listán a Harmadik Birodalom területéről kivezényelt németek, de más, a hitleri Németország által megszállt, illetve csatlós államokból származó, magukat német nemzetiségűeknek mondó személyek neve is megtalálható. Az auschwitzi koncentrációs tábort Hitler 1940-ben építtette, eredetileg lengyel foglyok számára. A szomszédos birkenaui láger két évvel később jött létre.

Önkéntelenül eszembe jutott: vajon mikor olvashatjuk a világhálón az ÁVH tagjainak névsorát, a recski őrökét? Az illetékes magyar szakhatóságok, intézmények mikor végzik el a tőlük elvárható munkát? Természetesen megnyitottam az auschwitzi adatbázist, és egy órán keresztül böngésztem. Nagyon szomorú olvasmány… Az irdatlan mennyiségű név között néhány magyar (vagy magyar eredetű) is található. Például Mathias György és Zoltan Geb (Géb) esetében joggal feltételezhetjük, hogy magyarok vagy magyar származásúak voltak. Íme a gyászos történelmi tárlat elérhetősége: http://pamiec.pl/pa/form/60,Zaloga-SS-KL-Auschwitz.html

Szintén a múlt héten történt (a halál előlépett hírszerkesztőnek), hogy Münchenben 106 éves korában meghalt Joseph Göbbels náci propagandaminiszter egykori titkárnője, Brünhilde Pomsel. Néhány évvel ezelőtt szerepelt az Egy német élet című dokumentumfilmben, és a munkáját úgy összegezte: „Igazából én csak gépeltem Göbbels irodájában.” Egyik legfontosabb feladata az volt, hogy lefelé hamisítsa az elesett német katonák számát.