2017.02.10.
Herdics György a katedrán
Dr. Herdics György,
PhD. habil., rendkívüli egyetemi tanárral, címzetes apáttal
Somorján beszélgetünk kávé mellett. Ő Pozsonyba siet ügyeket
intézni, tanítani, én Komáromba készülök az
Aranyember-szobor avatására. Olyan sok közös témánk van,
hogy a rövid idő alatt csak a legfontosabbakat tudjuk érinteni,
a beszélgetést egy következő alkalommal kell elmélyítenünk.
A szlovákiai magyar papjaink közt minden bizonnyal Herdics
György nevét kell a legtöbb tudományos fokozattal leírni, és
ha nem akarok minden titulust felsorolni a neve előtt és után,
akkor zavarba jövök, hogy vajon melyik az a tisztség, amit
semmiképp nem illik elhagyni a neve mellől. Az életrajzi adatok
közt látom, hogy 1991-ben végezte el a pozsonyi teológiát, és
pappá szentelése után is folyamatosan tanul, és főként
2011-től egymás után nyeri el a díszdoktori címeket, habitált
doktori fokozatot.
A sok tanulás, kapcsolatépítés minden bizonnyal azzal függ
össze, hogy hat évvel ezelőtt, 2011-ben az ő kezdeményezésére
és vezetésével indult a pozsonyi Szent Erzsébet Egészségügyi
és Szociális Munka Főiskola dunaszerdahelyi kihelyezett tagozatán
az oktatás szlovák és magyar nyelven. Nem titkolt büszkeséggel
beszél arról, hogy a főiskola magyar nyelvű akkreditált képzést
kínál a szociális munka iránt érdeklődő hallgatóknak,
nappali és levelező képzési formában egyaránt. Ahol jelenleg
5 évfolyamban mintegy 200 diák tanul, és fokozatosan alakult úgy,
hogy a mostani elsősök közt már csak magyar diákok vannak.
Okkal lehet büszke erre, hiszen a közösségünket egy új intézménnyel
gazdagítja.
Csak érinteni tudjuk, bővebben körüljárni nem, hogy miként
alakult ki a lengyelországi Varsói Menedzsment Egyetemmel a
kapcsolata, aminek köszönhetően a varsói egyetemnek is van
dunaszerdahelyi és bősi kihelyezett tagozata, ahol közigazgatási
ismereteket lehet tanulni, magyarul. És felhívja a figyelmet,
hogy Lengyelország és Szlovákia közt zavartalanul működik a
megállapodás az egymás akadémiai fokozatainak kölcsönös
elismeréséről, ez is hozzájárul a képzésük sikeréhez.
Legutóbb Bakán szolgált papként, címzetes apátként,
de ahogy szélesedik a főiskola kapcsolatrendszere, úgy nőnek a
feladatok, a plébánia mindennapi ügyei mellett lehetetlen
megfelelni az elvárásoknak, mondja György atya, ezért az elmúlt
év nyara óta nem szolgál plébánián, de rögtön hozzáteszi,
a főiskolán viszont ő látja el a hallgatók, oktatók lelki
gondozását.
Köztudott, hogy
rendszeresen használja a modern kommunikációs eszközöket, a
saját Facebook oldalán kiterjedt levelezést folytat, és
rendszeresen oszt meg elmélkedéseket, prédikációkat. Nem csak
írásban, hanem rövid videó-felvételeken is: lelkesen újságolja,
hogy a legutóbbi vasárnapi „lelki morzsáit…” egy nap
alatt több mint kétezren nézték, hallgatták meg.
A főiskola hallgatóit szeretné a szeretetszolgálati
feladatokba bevonni, hogy megtapasztalhassák, milyen lelket
melengető élmény valakinek a rászorultságban segíteni. Legutóbb
egy csallóközkürti, beteg fiúról gondoskodó családnak vitték
el a főiskola hallgatói által összegyűjtött adományt, erről
a nemes cselekedetről portálunk is hírt adott.
És itt azonnal felmerül közös problémánk, a szlovákiai
magyar média áldatlan helyzete, hiszen a felvidéki magyar
katolikusok egyetlen hetilapjának, a Reménynek indulása óta
munkatársa, az alapító Koller Gyula után pedig a főszerkesztője.
Fontolgatja annak lehetőségét, hogy az általa irányított intézményekben
elindítaná az újságíró képzést. Nem könnyű hétről hétre
tartalmas lapot adni az olvasók kezébe, és ezt csak tetézi,
hogy újságíró hiány mellette az anyagiakat is egyre nehezebb
előteremteni. Ezért támogatási lehetőségekről, kölcsönösen
gyümölcsöző együttműködésről váltunk pár szót.
Felvetem a kérést, ami miatt személyesen találkoznunk
kellett, hogy legyen a Remény hetilap a médiapartnere a királyfiakarcsai
Magyarok Nagyasszonya szobor felállításának és a közadakozásnak.
Rieger Tibor gyönyörű bronzszobrára az összefogást január
22-én hirdettünk meg.
Boldogan mond igent a kezdeményezésre, a Reményben a felhívás
már megjelent, szívesen foglalkoznak a fejleményekkel is. Felidézi,
hogy a hetilap 1996 óta szervezi a Máriavölgyi zarándoklatot,
a Magyarok Nagyasszonya napja, október 8-a tiszteletére, idén már
addott az dátum: október 7-én szombaton lesz a hagyományos zarándoklat.
És azonnal felmerül a következő közös ügyünk: A Máriavölgyben
az október 8-i ünnepi alkalmakkor egykor a férfi zarándokok
vezetője Esterházy János volt, ezért halálának 60. évfordulójára
emlékezve az idei zarándoklaton a mártír politikusról is
megemlékeznek.
Vég nélkül folytathatnánk volna, mennyi közös tennivalónk
van még. Kézfogással azt erősítetjük meg, hogy az iskola, a
hetilap és az internetes portálok fejlesztése, közösségünk
épülése érdekében összefogunk, együtt keresünk kapaszkodót.
Legközelebbi találkozásunkkor itt folytatjuk.
Pogány Erzsébet
(felvidek.ma)
|