vissza a főoldalra

 

 

 2017.02.10. 

Románia - Btk.-módosítás- tüntetések

A román kormány rendkívül vitatott intézkedései miatti tiltakozásképpen lemondott tisztségéről Florin Jianu kereskedelmi, üzleti és vállalkozásügyi miniszter – számol be Gyergyai Csaba a kronika.ro-n.A tárcavezető február 2-án reggel közösségi oldalán jelentette be távozását a Sorin Grindeanu vezette kabinetből. Bár a tárcavezető tételesen nem a büntető törvénykönyv és a bűnügyi perrendtartás módosításával indokolja döntését, bejegyzéséből egyértelműen kiderül, hogy vállalhatatlannak tartja a balliberális kormány intézkedését, és emiatt telt be nála a pohár.

Facebook-bejegyzésében a miniszter közölte, lemondását rögtön a Grindeanu-kabinet „elhíresült" kedd esti ülése után akarta bejelenteni, ám abban bízott, hogy a „jóérzés" hatására vagy az utca nyomására „mindazokban, akik akcióba léptek, lesz annyi becsület, hogy helyrehozzák a hibájukat". „Nem az én szakmai megítélésemért teszem, amit teszek, hanem a gyermekemért. Mit mondjak majd neki, amikor évek múlva a szemébe nézek? Hogy az apja egy gyáva volt, és hozzájárulását adta olyasmihez, amivel nem ért egyet, vagy emelt fővel távozott egy olyan történetből, amihez nem volt köze?" – tette fel a kérdést Florin Jianu.

A kereskedelmi, üzleti és vállalkozásügyi miniszter hozzátette: mindazok, akik ismerik, tudják, hogy nem képes elfogadni a csalást és a hazugságot. A tárcavezető a román Szociáldemokrata Párt (PSD) tagja, és a kis- és középvállalkozásokért felelt a Victor Ponta vezette kormányban – írja a kronika.ro.

 Megtámadja a Főügyészség a bíróságon a Büntető törvénykönyv és a Büntető perrendtartás módosításáról szóló sürgősségi kormányrendeletet – jelentette be Augustin Lazăr főügyész. A Btk. módosítását nem lehet saját belátás szerint végrehajtani, ezt a legkiválóbb jogászokból álló testület által kidolgozott egységes terv alapján kell megvalósítani – nyilatkozta a főügyész az Agerpres hírügynökségnek a Legfelső Igazságszolgáltatási Tanács ülése előtt.

 Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke bejelentette, hogy a balliberális koalíció fő erejét adó alakulat országos végrehajtó bizottsága csütörtöki ülésén további bizalmáról biztosította a Sorin Grindeanu vezette kabinetet. A képviselőház elnöki tisztségét is betöltő politikus kifejtette, a PSD tisztességes úton nyerte meg a választásokat, a kormány pedig legitim módon gyakorolja hatalmát. Dragnea hozzátette, a kabinet a jövőben is ezt tervezi tenni, és minden, a kormány tevékenységének aláaknázására irányuló kísérlet a romániai jogrend destabilizálására tett próbálkozás, „többé-kevésbé törvényes eszközökkel". Dragnea reményét fejezte ki, hogy a belügyminisztérium és az ügyészség kinyomozza, ki tervelte ki, szervezte meg és fizette meg az erőszakos akciókat a szerda esti bukaresti tüntetés során. A PSD elnöke egyúttal Klaus Johannis államfőt nevezte meg a rendbontások „érzelmi felelőseként". A csütörtöki sajtótájékoztatón Liviu Dragnea és Sorin Grindeanu miniszterelnök leszögezte: a kormány nem vonja vissza a büntető törvénykönyvet és a bűnügyi perrendtartást módosító sürgősségi rendeletet. Dragnea szerint a kormányrendelet nem szünteti meg az ő folyamatban levő perét, mivel az ellene felhozott egyik vád megmarad. A PSD elnöke szerint „félretájékoztatási kampány" zajlik a napokban ezzel a témával kapcsolatban. Dragnea hangsúlyozta, a büntető törvénykönyvet módosító rendelet elfogadása után beszélt ügyvédeivel, akik megerősítették, amit ő maga állítása szerint már „sejtett", miszerint az ő perét nem zárják le, mert az ellene felhozott, közokirat-hamisításra vonatkozó vád továbbra is fennáll. „Én nem várok el és nem kérek kegyelmet senkitől, sem a kormánytól, sem a parlamenttől, sem az államfőtől" – idézte Liviu Dragneát az Agerpres hírügynökség.

 Az Európai Parlamentben is aggódnak a romániai jogállamiságért

 Február 2-án délelőtt a román demokráciáról és igazságszolgáltatásról vitázott az Európai Parlament a brüsszeli mini-plenáris ülés részeként. A vitát Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke nyitotta meg. „Gondolják át újra ezt a kormányrendeletet, ne parancsoljanak megálljt a jogállamiság felé vezető fejlődésnek. Nézzék meg mi mindent elértek már a korrupcióellenes harc során, ezt nem szabad elfelejteni” – hangsúlyozta Timmermans. Hozzátette: minden román állampolgár megérdemli, hogy egy korrupciómentes országban éljen. A vitában felszólalt Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, aki szintén bírálta a román kormány döntését, másfelől rámutatott az ország igazságszolgáltatási rendszerében létező rendellenességekre, amelyek orvoslása feltétlenül szükséges egy független, átlátható és kiegyensúlyozott rendszer kiépítéséhez. Az erdélyi képviselő elmondta: Romániában az igazságszolgáltatási rendszer az elmúlt években sem működött hibátlanul, a helyzet eddig sem volt olyan jó, mint ahogyan sokan külföldről látni vélték, elég, ha csak a kisebbségi kérdésre gondolunk. „A jogállamiság mindig is ingatag lábakon állt, számtalan konkrét példát hozhatnék. Elég, ha arra gondolunk, hogy jelenleg is zajlik az ország 1989 utáni legnagyobb titkosszolgálati botránya, amely röviden arról szól, hogy úgy tűnik: a belügyi szolgálat közvetlenül befolyásolta az ügyészségek és bíróságok munkáját, politikai harcokra és leszámolásokra használták az igazságszolgáltatást” – mondta. Sógor Csaba kitért arra is, hogy a mostani helyzetben a polgárok pontosan észlelik a kormánypártok valódi szándékát, ám a választások után két hónappal tehetetlenek, még azok is óriásit csalódtak, akik a baloldalra szavaztak. „Románia forrong, dühös emberek vannak az utcákon, ez a düh pedig érthető. A megoldás pedig nem egy olyan igazságszolgáltatás, amely megbosszulja ezeket a támadásokat és még több politikus ellen indít eljárást, hanem egy méltányos, a jogállamiságot tiszteletben tartó és a társadalom, nem pedig egyes csoportok érdekeit szolgáló rendszer. Olyan rendszer, amilyen még nem volt Romániában” – fogalmazott Sógor Csaba.

 Brassóban február 2-án délután öt-hat óra tájban gyülekeztek a tüntetők a kormányhivatal előtt, amit a napokban már szokássá vált városjárás követett. Nyolc óra után a Gesztenyesornál találkoztam a tüntetőkkel, akik a Hadsereg Házáig, és annál tovább is, több mint két kilométeres szakaszon alkottak kompakt tömeget. Az úttest egyik sávját foglalták el, amint ötösével-hatosával haladtak előre, mellettük lassan araszoltak a járművek, autóbuszok, gépkocsik, még egy hóekének is utat kellett törnie hangos dudálással. A tüntetők szinte kivétel nélkül fiatalok voltak, akik zászlókkal, feliratokkal felszerelkezve, néha fúvós hangszerek hangjával hívták magukra a figyelmet. Volt, aki kisgyerekét nyakában cipelve haladt előre. A tömeg a sürgősségei rendeletek visszavonását követelte. Becslések szerint tízezeren vettek részt a február 2-ai esti tüntetésen, amely tizenegy órakor incidensek nélkül ért véget.

 A Magyar Polgári Párt parlamenti képviselői elítéljük, hogy olyan fontos kérdésben, mint a Büntető Törvénykönyv módosítása, az éj leple alatt sürgősségi kormányrendelettel döntött a kormány. Elfogadhatatlan, hogy a kabinet a parlamentáris demokráciát mellőzve hozta meg ezt a döntést. Jelen sürgősségi kormányrendelet annál inkább aggályos, mert az csupán néhány alkotmánybírósági döntést emel be az új Btk-ba, illetve egyéni érdekeket szolgáló módosításokat is eszközöl. Meglátásunk szerint a Büntető Törvénykönyv módosítását parlamenti vitát követően kell elfogadni, oly módon, hogy az, az Alkotmánybíróság minden ez idáig meghozott döntésével és a Velencei Bizottság ajánlásaival összhangba legyen. A Magyar Polgári Párt a parlamenti vita alkalmával élni fog a módosító javaslatok előterjesztésének lehetőségével. Egy jogállamban a hatalmi ágak külön szerepet töltenek be. A jogállamiságot helyre kell állítani, a törvényhozást a parlament hatáskörébe kell tartani!

Bukarest, 2017. február 2.

Biró Zsolt és Kulcsár Terza József, parlamenti képviselők

 

(erdely.ma)