vissza a főoldalra

 2017.02.10. 

Megmaradtak magyarnak távol a hazájuktól

Az egyházak a helyi magyar élet jelentős központjainak számítanak

Az ausztráliai magyar szervezetek igyekeznek minél több fiatalt bevonni a tevékenységükbe. Működik magyar óvoda, iskola, gyerekfoglalkozások, programjaikkal igyekeznek a fiatal családosokat megszólítani és elérni, hogy részesei és formálói legyenek a helyi magyar közösségi életnek – közölte Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára, akit arról is kérdeztünk, hogy mennyire fontos, hogy minél több magyarországi fiatal részt vegyen a kinti magyar szervezetek tevékenységében?

 Ausztráliai látogatásán több tucat magyar szervezetet és egyesületet keresett fel. Ön kezdeményezte a találkozókat, vagy a helyi egyesületek?

 – Az Ausztráliai Magyar Szövetség és Fodor Sándor elnök úr meghívására érkeztem Sydneybe, hogy részt vegyek a magyar találkozó zárógáláján, amely az ausztráliai magyarság háromévente megrendezésre kerülő kulturális eseménye. Elnök úr harminc év után lemondott elnöki tisztségéről és úgy döntött hazaköltözik Magyarországra. A szövetség egy nagy ernyőszervezet, amely összefogja a helyi szervezeteket, egyesületeket. Utam során igyekeztem a lehető legtöbb egyesület, kulturális szervezet vezetőségével találkozni, egyeztetni és a magyar iskolákba, idősek otthonába ellátogatni.

 Kikkel folytatott tárgyalásokat, és a kint élő magyarok mit kértek a magyar államtól?

 – Ahogyan Ön is említette, több tucat magyar szervezetet és egyesületet kerestem fel közel két hetes ausztráliai tartózkodásom alatt. Sydneyben az Ausztráliai Magyar Szövetség tisztújító közgyűlésén köszöntöttük Fodor Sándor leköszönő elnököt, ahol alkalom nyílt megvitatni az ausztráliai magyarságot érintő aktuális ügyeket. A későbbiekben más magyar szervezetek tagjaival is találkoztam, ellátogattam a Gold Coast-i Magyar Egyesülethez Brisbane-be, majd Melbourne-ben a Délvidéki Demokratikus Magyar Szövetség látott vendégül. Jártam a Melbourne-i Magyar Református Egyházban, fogadtak a Bocskai Központba, ahol egy egyeztetésre is sor került a magyar tanárokkal. Az Ausztráliában élő magyarok megköszönték, hogy a magyar kormány egyre nagyobb figyelmet szentel nekik, hálásak a Kőrösi Csoma Sándor Program keretében kiküldött ösztöndíjasokért, hiszen sokban megkönnyíti a különböző magyar szervezetek munkáját egy-egy segítő kéz. Megköszönték, hogy a Mikes Program idén is folytatódik, hiszen rengeteg számukra kedves könyv, levéltári anyag, plakát halmozódott fel náluk, amelyek most a programnak köszönhetően megfelelő helyre kerülhetnek.

 Az ausztráliai vasárnapi magyar iskola működését a helyi szervezetek, vagy a magyar kormány támogatja?

 – Is-is. A magyar kormány támogatja a helyi szervezeteket, akik segítik a magyar iskolák működését. Sok esetben a helyszínt is ők biztosítják, hiszen a különböző magyar házak termeiben vannak a vasárnapi iskolák foglalkozásai. Nagyon fontos szerepet töltenek be ezek az intézmények abban, hogy a diaszpóra magyarsága megőrizhesse nyelvét és kultúráját, lassítsa az asszimilációt és minél több fiatalnak mutassa be a magyar kultúra sokszínűségét, hogy ezek a sokadik generációs magyarok továbbra is magyarnak vallják magukat. Ausztráliában jelenleg 12 hétvégi magyar iskola működik, összesen 313 diákkal.

 Megfelelő tankönyvből tanulnak ott a diákok?

 – Nincsen egységes tankönyvhasználat az iskolákban, de mindenhol biztosítottak a magyar nyelvű könyvek, segédeszközök. Mindent megteszünk azért, hogy a kellékek hiánya ne lehessen akadálya a hétvégi magyar oktatásnak a diaszpórában. Az anyagi támogatás mellett a Kőrösi Csoma Sándor Program keretében már több ízben küldtünk magyar tanárokat, hogy helyben segítsék a magyar nyelvi képzést.

 Mit tapasztal, mennyire erős ott az asszimiláció?

 – A legkülönfélébb magyar közösségek életébe volt szerencsém bepillantást nyerni. Ami közös bennük, hogy mindent megtesznek azért, hogy magyar identitásukat, hagyományainkat megőrizzék, fenntartsák. Megmaradtak magyarnak távol a hazájuktól. Egyébként a nagy földrajzi távolság sem jelent óriási problémát, folyamatosan tartják a kapcsolatot Magyarországon élő rokonaikkal, barátaikkal, ismerőseikkel, többen év közben is hazalátogatnak és hosszabb időt itthon töltenek.

 A kivándorolt magyar ifjakat, családokat is meg tudják szólítani az ausztráliai egyesületek?

 – Örömmel láttam, hogy a helyi magyar szervezetek igyekeznek minél több fiatalt bevonni a tevékenységükbe. Működik magyar óvoda, iskola, gyerekfoglalkozások, programjaikkal igyekeznek a fiatal családosokat megszólítani és elérni, hogy részesei és formálói legyenek a helyi magyar közösségi életnek.

 Mennyire igaz az a megállapítás, amit egyik újságban olvastam, hogy bár az ausztrál népességnek mindössze 0,3%-a magyar származású, a magyarok hozzájárulása az ország gazdasági mutatókban mért fejlődéséhez ennek a tízszerese?

 – Teljes mértékben igaz. Az Ausztráliában élő magyarok az első kivándorlási hullám kezdete óta jelentős szerepet játszanak az ország gazdasági és üzleti életében, de ugyanígy kimagasló eredményeket tudnak felmutatni a kultúra, a művészetek, a tudomány és a sport területén is. Már a ’80-as években tíz, Magyarországon született személy szerepelt az ausztráliai üzletemberek hetilapjának Ausztrália leggazdagabb embereit bemutató listáján. A kivándorolt magyarok gyárakat, üzleteket alapítottak, szerepük a kezdetektől jelentős a textilipar, a vendéglátóipar és a kereskedelem területén. Talán kevesen gondolnánk, de Ausztrália nagyvárosainak mai arculata is nagyrészt magyaroknak köszönhető: a jelenlegi városképet alkotó felhőkarcolókat, üzletközpontokat, áruházakat négy nagy cég hozta létre, amelyből hármat magyar származású üzletemberek alapítottak.

 Fontos, hogy minél több magyarországi fiatal részt vegyen a kinti magyar szervezetek tevékenységében?

 – Rendkívül fontos. Ausztráliai körutam során több magyar szervezet képviselője hívta fel a figyelmem arra, hogy szükség lenne az anyaországi fiatalok még erőteljesebb bevonására a kinti szervezetek és közösségek tevékenységébe. A fiatalok nagy segítséget tudnak nyújtani úgy a hétvégi magyar iskolákban – ahol folyamatos a tanárhiány –, mint a néptánckörökben, cserkészalakulatokban. A magyar kormány két olyan programot is működtet, amelyek kifejezetten a diaszpórában élő magyarok identitásának megőrzését és megerősítését tűzték ki célul. A Kőrösi Csoma Sándor Program keretében 2013 óta küldünk ki ösztöndíjasokat a világban szétszóródva élő magyarokhoz, akik közösségépítő tevékenységet folytatnak és erősítik a diaszpóra magyarságának kötődését Magyarországhoz. Ausztráliában 2016 júniusa és decembere között 10, Új-Zélandon pedig 1 ösztöndíjas tevékenykedett. Az emigrációs hagyatékok megmentése érdekében indított Mikes Kelemen Program keretében szintén két ösztöndíjast küldtünk Ausztráliába 2016-ban, akik Melbourne-ben és Sydneyben teljesítettek szolgálatot. Rendkívül fontos lenne, hogy a nemrég kivándorolt fiatalokat is minél inkább bevonjuk a helyi magyar közösségi életbe. A magyar kormány igyekszik ebben segíteni.

 Ezeket a fiatalokat mi alapján választják ki? Fontos a hely- és a nyelvismeret?

 – A kiküldött fiataloknak meglehetősen sok elvárásnak kell megfelelniük. A kiutazást többkörös meghallgatás, interjúk, beszélgetések előzik meg, melyek során alaposan felmérjük, ki alkalmas a feladatra és ki nem. A program meghirdetése óta minden évben többszörös volt a túljelentkezés. Olyan ösztöndíjasokat küldtünk ki, akik rendelkeznek már közösségszervező, hagyományőrző vagy hasonló tapasztalatokkal, magas szinten beszélnek angolul, és lehetőleg ismerik a célország nyelvét és viszonyait is. A kiválasztás során minden esetben figyelembe vesszük a külhoni magyar szervezetek kéréseit és igényeit is, így például ha Buenos Airesben épp nyelvtanárra van szükség, akkor az adott munkához szükséges kvalitásokkal rendelkező személyt küldünk ki.

 Templom és iskola… Mi jellemzi az ausztráliai magyarok vallási életét?

 – Az ausztráliai magyarság életében rendkívül fontos szerepet tölt be a vallás. Az egyházak a helyi magyar élet jelentős központjainak számítanak. Az Ausztráliai Magyar Református Egyház a magyar református egyház egyik külmissziói tevékenysége révén jött létre és ma már négy önálló egyházkerület tartozik hozzá. Az egyházközség családlátogatásokat szervez, bibliaórákat, gyerekeknek és fiataloknak szóló foglalkozásokat tart, így a vasárnapi iskolák működésében is rendkívül fontos szerepet játszik. Hasonló a küldetése a Magyar Katolikus Közösségnek is, amely jelentős részt vállalt a Szent Erzsébet Otthon és a Mindszenty Otthon létrehozásában, s amelynek felekezetre való tekintet nélkül minden magyar tagja lehet. A magyar református közösség Melbourne-ben is rendkívül erős, működéséhez pedig számos jelentős eredmény köthető: innen indult az első magyar nyelvű hetilap, a Magyar Újság, itt jött létre a Bocskai Központ, ahol a mai napig rendkívül gazdag gyülekezeti és társadalmi élet zajlik: jelenleg mintegy ötven gyerekkel vasárnapi iskola működik, valamint számos kulturális, egyházi, családi és egyéb program kerül rendszeresen megrendezésre.

 A vallás összekovácsoló erő?

 –Teljes mértékben. Az egyházak túlzás nélkül nevezhetők a külhoni magyar közösségi élet motorjainak. Összekötik a diaszpórában élő magyarokat, aktívan részt vesznek a magyar oktatási és kulturális élet szervezésében, valamint – felekezettől függetlenül – egymással is szoros kapcsolatot ápolnak.

 Mit tapasztal, mennyire vált be az eddig elkezdett diaszpórapolitika és a Kőrösi Csoma Sándor–program a nyugati magyarság körében?

 – Örömmel jelenthetem ki, hogy a magyar kormány által 2010 óta folytatott diaszpórapolitika, és az annak szerves részét képező Kőrösi Csoma Sándor Program felülmúlta a várakozásainkat. A Kőrösi Csoma Programmal kapcsolatban az elmúlt évek során és ausztráliai körutam alatt is rengeteg pozitív visszajelzés érkezett. Hogy néhány fontos eddigi eredményt kiemeljek: a programnak köszönhetően indult el Torontóban a Bóbita című gyermek- és ifjúsági lap, létrejött az észak-argentínai Chaco tartomány magyar tiszteletbeli konzuli képviselete, az ösztöndíjasok közreműködésével új cserkészcsapatok alakultak Portland, Seattle és Denver városában, hétvégi magyar iskolák tucatjai indultak el, valamint számos egyéb kezdeményezés látott napvilágot. A programot a fogadószervezetek és mentorok visszajelzései, javaslatai alapján folyamatosan alakítjuk, fejlesztjük. Az elkezdett diaszpórapolitikát tehát mindenképp folytatni fogjuk, hisz alapvető célunk, hogy a világon szétszóródott magyarság a jövőben is magyar maradjon és ne szakadjon el az anyaországtól. A Mikes Kelemen Programot a diaszpórában fennmaradt könyvtári és levéltári hagyatékok megsemmisülésének megakadályozására hívtuk életre, és már sikeresen hazaszállítottunk 172 köbméternyi anyagot a világ 13 gyűjtőpontjáról. Ezeknek a tételeknek a feldolgozása az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Levéltár segítségével történik.