|
 2017.02.10.
Nagyobb
figyelmet és hangsúlyt kell helyezni az unió külső határainak
védelmére
Érdekünk, hogy a Nagy-Britanniában élő magyar munkavállalókat
ne érje semmilyen diszkrimináció
Az unió feladata
annak biztosítása, hogy Ukrajna független államként működhessen
– tudtuk meg Altusz Kristóf európai és amerikai kapcsolatokért
felelős helyettes külügyi államtitkártól, aki arról is tájékoztatta
lapunkat, hogy Washingtonban elmondott beszédében a visegrádi
együttműködés fontosságára, a Közép-Európában rejlő
gazdasági potenciálra hívta fel az új amerikai adminisztráció
magas rangú képviselőinek figyelmét.
Január közepén Brüsszelben tárgyalt. Ezek bilaterális
megbeszélések voltak?
– A Külgazdasági és Külügyminisztériumban a kétoldalú
ügyekért felelek, ezért természetesen Brüsszelben is bilaterális
megbeszélést folytattam. Meghívást kaptam a brüsszeli külügyminisztériumtól,
partneremtől Anick Van Calster asszonytól, a főigazgatótól
– ez a poszt nagyjából a magyarországi helyettes államtitkári
szintnek felel meg –, aki a kétoldalú kapcsolatokért felel. A
konzultációk a külügyminisztériumok között rendszeresek; évente
legalább egyszer találkozunk, hogy átbeszéljük a fontosabb külpolitikai,
uniós témákat.
A közleményekben
a migrációs probléma megvitatása szerepelt. Ez volt az egyedüli
kérdés?
– Nem, mert, amint jeleztem, külpolitikai és Európa-politikai
témák voltak az irányadók, s természetesen ezen belül a migrációé
is. Emellett a transzatlanti kapcsolatoktól az ukrajnai,
oroszországi, illetve a nyugat-balkáni helyzeten keresztül egészen
Nagy-Britannia unióból való távozásának lehetőségeiről is
szó esett.
Az ukrán–orosz konfliktusról mi a két fél véleménye?
Hiszen Magyarország eddig 6,5 milliárd dollárt veszített az
Oroszország elleni szankciók miatt.
– Közöltem belga partnereimmel, hogy hazánknak elemi érdeke
a szomszédos Ukrajna stabilitása, s hogy ne háború által sújtott
övezetbe tartozzon. Ebben Belgium is érdekelt, bár távolabb
fekszik Ukrajnától. Mindkét állam fontosnak tartja Ukrajna
hosszú távú gazdasági megsegítését, mert jelenleg az ország
költségvetésének jelentős részét a felfegyverkezésre fordítják.
Mind Magyarország, mind Belgium érdekelt egy a területi
integritását élvező, demokratikus, független Ukrajna létében.
Rátérve az Oroszország elleni szankciókra, valóban, ha az
exportot nézzük, akkor három év alatt 6,5 milliárd dolláros
a veszteségünk. A belgák is veszítettek a szankció miatt, de
náluk más jellegű a piaci kitettség. Viszont Magyarország korábban
nagymértékben szállított ki agrártermékeket Oroszországba.
Ettől függetlenül nem bontjuk meg az európai egységet a
szankciókkal kapcsolatban.
Hogyan értékelik a brexitet?
– Hasonlóak az álláspontjaink, mert a két ország kormánya
számára az Egyesült Királyság kiválása nagy kihívást
jelent. Főleg a gazdasági kapcsolatok területén, a kétoldalú
kereskedelemben bekövetkező változásokra kell választ adni.
Most azt látjuk, hogy a britek egyre több konkrétumról beszélnek
kiválásukkal, s annak feltételeivel kapcsolatban, s egyfajta
szabadkereskedelmi egyezmény meghatározását jelentették be.
Érdekünk, hogy a hazánkban jelenlévő brit vállalatok továbbra
is nálunk maradjanak, és a Nagy-Britanniában élő magyar
munkavállalókat ne érje semmilyen diszkrimináció. A kiválási
folyamat igen hosszú, és Belgiumban is csak a várható következmények
feltérképezéséről esett szó.
A migrációs válság megoldását illetően Belgium és
Magyarország álláspontja mennyire áll közel egymáshoz?
– Abban egyetértettünk, hogy káros az Európai Unióba
ellenőrizetlenül történő beáramlás. Tehát nagyobb
figyelmet és hangsúlyt kell helyezni az unió külső határainak
védelmére, és az illegális belépést meg kell akadályozni.
Ebben Magyarországnak kulcsfontosságú a szerepe a
szerb–magyar, illetve a horvát–magyar határon. Azt is
elismerték, hogy a nyugat-balkáni migrációs útvonal lezárása
ténylegesen hozzájárult az Európát elérő bevándorlás csökkentéséhez.
Abban is egyetértettünk, hogy a származási országoknak kéne
nagyobb segítséget nyújtani, s azokat az EU-s tagállamokat támogatni
kell, melyek éveken keresztül szállást és élelmet biztosítanak
például a Szíriából érkező menekülteknek. A véleménykülönbség
abban a kérdésben vetődött föl, hogy mit kell tenni azokkal a
migránsokkal, akik már bejutottak az unió területére. A belga
kormány a szolidaritást másképpen értelmezi, s egyértelműen
elosztási rendszerben gondolkodik. Mi pedig azt hangoztatjuk,
hogy a kötelező elosztási rendszer működésképtelen, s ezt
bizonyítják a számok is. 160 ezer ember elosztásáról beszélnek,
holott több mint 1,2 millió menekült érkezett illegális módon
már az Európai Unióba.
Január 20-án látogatást tett az Egyesült Államokban,
ahol a washingtoni magyar nagykövetségen, az új amerikai elnök
beiktatása tiszteletére rendezett rendezvényen beszédet
mondott. Mit gondol, Trump megválasztásával új alapokra helyeződnek
a magyar–amerikai kapcsolatok?
– Egyértelműen új alapokra helyeztük a
magyar–amerikai politikai kapcsolatokat. Már az is nagy eredménynek
számít, hogy a magyar miniszterelnök és az USA elnöke
telefonon beszélt egymással. Jól tudjuk, hogy az előző,
demokrata adminisztrációval nem voltak kedvezőek a
kapcsolataink. Természetesen a védelmi, a biztonságpolitikai és
a gazdasági együttműködés most is megfelelő, és reméljük,
azokat még jobban megerősítjük. Azon dolgozunk, hogy a
politikai kapcsolatok megváltozását a tettek bizonyítsák. A
washingtoni magyar nagykövetség rendezvényén azért vettem részt,
hogy beszédemben a visegrádi együttműködés fontosságára, a
Közép-Európában rejlő gazdasági potenciálra hívjam fel a
jelen lévő szenátorok, kongresszusi képviselők, s az új
adminisztráció magas rangú képviselőinek figyelmét.
Medveczky Attila
|
