vissza a főoldalra

 2017.02.10. 

A tankerületi központok döntenek

Valamennyi iskolába el szeretnénk menni, hiszen fontos, hogy közvetlen visszajelzést kapjak arról, hogy miként lehet a rendszeren a továbbiakban finomítani – közölte lapunk megkeresésére Dr. Solti Péter a Klebelsberg Központ elnöke.

 Január 16-ától áll a Klebelsberg Központ élén. A Kliket megalakulása óta nagyon sokan támadják, ellenzéki politikusok, polgármesterek, felheccelt tanárok egyaránt. Jól átgondolta, hogy milyen feladatra vállalkozik, mert bizonyára nem lesz a legnépszerűbb ember Magyarországon?

 – Nem népszerűségi verseny megnyerésére, hanem nagyon komoly és szép feladatra vállalkoztam. Tény, hogy nehéz a feladatom, de megvannak azok a szépségei, amelyeket – bízom benne – az eredmények visszatükröznek.

 Mégis milyen szépségei vannak a feladatának?

 – Nagyon vonzó lehetőségnek, kihívásnak, szép feladatnak tartom, hogy egy nagyon komoly fenntartó szervezet koncepciója megváltozik, és végig vihetem ezt az átalakítást. A jogszabályi változások egyértelműen mutatják az utat, s biztosítani kell, hogy kialakuljon az a végeredmény, amelynek alapján valamennyi iskola nyugodt körülmények között, megfelelő feltételek mellett tud dolgozni.

 Intézményirányítási és finanszírozási rendszer kialakításáért felelős miniszteri biztosi és elnöki feladatai mennyiben hasonlítanak?

 – Biztosi feladatköröm a koncepció kialakításában nyújtott szerepemre utal. Így a korábbi Kliknek, jelenleg a Klebelsberg Központnak, illetve a tankerületi központok működését is terveztem, és részt vettem létrehozásukban. Első miniszteri biztosi felkérésem a felsőoktatásra irányult, elsősorban a kancellári rendszer megjelenéséhez kapcsolódott. Eredeti feladatom 2014 decemberétől az volt, hogy abban nyújtsak segítséget a fenntartónak, hogy a kancellári rendszert a felsőoktatási intézményrendszerben megfelelő hatékonysággal sikerüljön bevezetni. Majd, mikor felvetődött az állami köznevelés-irányításon belül a fenntartói funkció átalakítása, akkor ezzel egészült ki feladatköröm. A két funkció közti párhuzam vagy hasonlóság, hogy a stratégiaalkotás és a tervezési folyamatok kapcsolódnak a miniszteri biztosi, míg az operatív irányítási rész az elnöki megbízásomhoz.

 Tavaly nyáron Palkovics László államtitkár úr úgy vélte, a Klik átalakításával új viszonyokat teremtettek a fenntartói és működtetői területen, hatékonyabb és szolgáltató szemléletű rendszert alakítottak ki. Mikor önt kinevezték, akkor pedig azt írták, hogy a Klebelsberg Központ az eddigieknél nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy menedzserszemlélettel végezze feladatait. Nincs ebben ellentmondás?

 – Semmilyen ellentmondás nincs ebben. Elsősorban a szolgáltató szemlélet irányából közelítenem meg a rendszert. Tudni kell, hogy 2016-ban alapvetően a rendszer átalakításának jogi megalapozottsága, illetve ennek alapján egyfajta pilot-működése valósult meg. Tavaly a Klik egységes szervezetként működött, de a minisztériumi irányítás mellett elindult az átalakulása, úgy, hogy ehhez rendelkezésre álltak a megfelelő jogszabályok. 2017-től már ténylegesen működik a Klebelsberg Központ mint középirányító szervezet, és funkcionálnak a tankerületi központok mint a fenntartói irányításban ténylegesen döntéshozatali joggal rendelkező szervezetek. Azt kell idén elérnünk, s nagyon remélem, hogy ez a tanév végére már egyértelművé válik, hogy az a decentralizált működés, amit eredetileg célként tűztünk ki magunk elé, az iskolák számára is látszódni fog. A szolgáltató központúság alatt azt értem, hogy alapvetően annak a feltételét kell biztosítanunk, hogy az iskolákban a szakmai munkára tudjanak koncentrálni, amelyhez a fenntartó biztosítja a megfelelő hátteret. Amikor egy iskolában működési probléma vetődik fel, vagy a működés során előre tervezetten valamin változtatni kell, akkor az adott tankerületi központ, illetve szükség esetén a Klebelsberg Központ rendelkezésre áll, s nagyon gyorsan, és hatékonyan megoldja. Tehát a döntéseket a tankerületi központok hozzák meg, a Klebelsberg Központ feladata az, hogy ebben segítse őket.

 Többen attól tartanak, hogy az önkormányzatok nem szólhatnak már bele az intézmények működésébe. Mi erről a véleménye?

 – Az önkormányzat a helyi közösségi élet meghatározó szereplője, nélküle elképzelhetetlen egy adott iskola működése. Az iskolai oktatás pedig a helyi közösségben élőkre van nagy hatással. Meg kell találni az önkormányzatokkal a kapcsolódási pontokat. Ilyen például az infrastruktúra használata, vagy fejlesztése, amely önkormányzati tulajdonban van. Ezek közül sok az olyan, amely nem kifejezetten oktatási célokat szolgál, hanem például sportcélokat. Az, hogy egy adott tanuszodát, tornatermet, nagyobb sportlétesítményt milyen módon tud közösen az iskola és az önkormányzat a közösségi élet szolgálatába állítani, bizonyítja az együttműködés fontosságát és minőségét. Az önkormányzatokat érdekeltté kell tenni abban, hogy erősödjön az együttműködése az iskola vezetőjével, és a tankerületi központtal.

 Mi a tankerületi tanácsok feladata?

 – A tankerületi tanács javaslattevő fórum. Ezek a tanácsok az önkormányzatok, az egyházak, a nemzetiségi önkormányzatok, vagy akár a helyi kamarák, felsőoktatási intézmények, vállalatok véleményét csatornázzák be az iskolákról szóló döntésekbe, hiszen ezek a szervezetek közösen alakítják az oktatás irányait.

 Az intézmények gazdálkodásában mennyire érdekeltek az iskolák igazgatói? Szeptemberben szülői értekezleten voltam, és akkor felvetette az iskola vezetője, hogy nem lehet tudni, miből szerzik be a krétát, a fénymásolópapírokat.

 – Az iskolaigazgatóknak jelentős szerepük van az adott iskola költségvetésének megalkotásában. A tankerületi központok megtervezik a költségvetést, azon szakmai munka alapján, amit legjobban az iskolaigazgatók ismernek. Tehát az iskolaigazgatók nélkül nem alakulhat ki az éves költségvetés. Ez felelősséget is jelent az iskolaigazgató szempontjából, mert neki egészen pontosan át kell látnia azt, hogy hogyan alakul az adott tanév, s azon belül mikor és mekkora összeget kell a feladatokra fordítani. A szakmai vita után kialakul a költségvetés, melyhez a szükséges kereteket a tankerületi központ biztosítja. Minden olyan éles helyzetet – erre aktuális példa a fűtésrendszerek meghibásodása –, ami esetleg ezektől a költségvetési keretektől eltér, a tankerületi központok képesek kezelni.

 Egy dunántúli tankerületi központ eltérő adottságokkal rendelkezik, mint egy délkelet-magyarországi?

 – Természetesen óriási különbségek vannak a tankerületek között, melyek költségvetésben, gyermeklétszámban, alkalmazotti létszámban, az iskolahálózat összetettségében is megmutatkoznak. Az egyes iskolák is más és más sajátosságokkal rendelkeznek. Ezeket figyelembe véve kell az érdemi munkát megszervezni, a költségvetést megtervezni. Egy felsőoktatási hasonlattal élve: nem lehet összehasonlítani a Magyar Képzőművészeti Egyetemet a Pécsi Tudományegyetemmel. Mindkettő egyetem, de teljesen más sajátosságokkal rendelkezik, ennek következtében a költségvetésük sem ugyanakkora.

 Ha már az egyetemeket említette: tavaly decemberben mintegy 29 milliárd forint értékben 12 egyetemi PPP-projektet (közfeladat ellátása magántőke bevonásával) sikerült kiváltani. Idén is folytatódik a PPP-konstrukciók kiváltása?

 – Az idei költségvetés 18 milliárd forintot tartalmaz erre a célra, de reményeim szerint a tavalyihoz hasonló volumenben válthatjuk ki az előnytelen PPP-konstrukciókat.

 Térjünk vissza a Klebelsberg Központhoz. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint nem a vezető személyén, hanem a túlközpontosított rendszeren kellene változtatni. Mi erről a véleménye?

 – A túlközpontosított rendszer már megváltozott, szeptember óta a döntéseket a helyi szintre delegáltuk. Az eddig elmondottakból is kiderült, hogy megnőtt az iskolaigazgatók mozgástere. Ez azt is jelenti, hogy januártól ha valamire nagyon gyorsan szüksége van, saját maga be tudja szerezni bizonyos keretig. Tehát az anyagi jellegű problémák mára megszűntek. Ha nem kell ilyen problémákkal foglalkozni az iskolákban, akkor sokkal jobban lehet fókuszálni az oktatásra, és a pedagógus–szülő–gyermek kapcsolatra.

 Tervei szerint felkeresi a tankerületi központokat és tárgyal az iskolaigazgatókkal?

 – Valamennyi tankerületi központba el szeretnénk menni, és amennyire lehet minél több iskolát meglátogatni. Hiszen fontos, hogy közvetlen visszajelzést kapjak arról, hogy miként lehet a rendszeren a továbbiakban finomítani. Nagy szerencsém, hogy ebben segítségemre lesz egy kiváló szakember, Hajnal Gabriella elnökhelyettes asszony, aki 17 évig volt iskolaigazgató, így teljes mértékben ismeri az iskolák problémáit s ezeket – mint hajdani pedagógus-sztrájkbizottsági tárgyaló – rendszerszinten is látja.

 Milyen célból monitorozzák az intézményeket?

 – Meg szeretnénk tudni, hogyan lehet a működést jobbá tenni, hogy minden feltétel adott legyen a pedagógusok hatékony munkájához. Tehát az elsődleges feladatom az, hogy az iskolák működését biztosítani tudjam. Munkám értékmérője az lesz, ha nem kell majd a Klebelsberg Központról gyakran nyilatkoznom, mert azt tapasztalják az érintettek, hogy jó a működési modell, és az iskolák tényleg a szakmai tevékenységükre tudnak koncentrálni.

Medveczky Attila