vissza a főoldalra

 2017.02.24. 

Épül az Esterházy Jánosra emlékeztető zarándokhely Alsóbodokon

Esterházy János szülőföldjén, Zoboralján négy országból ötven résztvevője volt annak az összejövetelnek, amelyen a mártír politikus halálának 60. évfordulója alkalmából különböző megemlékezésekre készülő szervezetek képviselői találkoztak február 9-én. A Felvidékről, Magyarországról, Lengyelországból, Csehországból és Erdélyből is érkeztek vendégek, köztük több olyan, aki Esterházy János nevét viselő szervezetet képviselt. Az esemény házigazdája Hajtman Béla, az alsóbodoki magán szakközépiskola igazgatója volt.

Mint ismert, Alsóbodokon, a több évtizede működő magán szakközépiskolának és egy nagyszerű közösségi háznak is helyet adó Paulisz-birtokon, emlékhely épül Esterházy János tiszteletére. Paulisz Boldizsár magánkezdeményezése mára a nemzeti közösségünket átfogó méreteket ölt, és – ahogy többen hangsúlyozták -, akkor lesz sikeres, ha szellemi térré és zarándokhellyé emeljük a helyet Esterházy szülőföldjén.

 Batta György költő „Szívünk kápolnája“ címmel felolvasta írását arról, hogyan lehet az alsóbodoki zarándokhely avatása a közösségünk 2. világháború utáni legszebb pillanata.

A találkozó résztvevői a beszélgetés elindítása előtt megtekinthették az épülő kápolnát, Alsóbodok fölött a dombtetőn, ahonnét Esterházy János is gyönyörködött szülőföldjében.

 Az épülő kápolnához vezető út, az Esterházy-kálvária már sokak számára ismert, egy fafaragó tábor alkotói faragták ki a 14 stációt jelölő oszlopot, szobrot, bizony oly régen állnak a helyükön, hogy már felújításra szorulnak.

 Istenes József érsekújvári építésztől emlékezetes beszámolót hallhattunk arról, hogy Kálmán Imre budapesti építésszel közösen 2015 óta milyen látványterven dolgoznak, milyen elvek vezérlik, hogyan lehet építészeti eszközökkel a három hektáros birtokot lelki gyakorlatokra, a szellemi feltöltődésre alkalmas közösségi térré varázsolni.

 Az elképzelésekhez a kiindulópontot természetesen Paulisz Boldizsár adta, és segítségükre van Molnár Imre történész, a legelmélyültebb Esterházy-kutató. Sok-sok részletre gondoltak, amelyek a tudatos összefüggések keresésének köszönhetően szerves egésszé állnak össze.

 Az épület már most, félig kész állapotában is őrtoronyként magasodik a domb csúcsán. Szimbolikus üzenete lesz a kápolna körül a kőtengernek, a gulágra elhurcoltak, deportáltak, üldözések elszenvedőinek emléket állító kövek sokaságának. A dombtető és a Száz árok nevezett terület erdőjárásra, meditálásra alkalmas, míg a birtok alsó részében egy nagy park, az Esterházy János Emlékpark épül, vendégházzal, közösségi helyiségekkel. Ennek nagy része már készen áll, Paulisz Boldizsár évek óta követ kőre rak, megállás nélkül építkezik, bővíti és szépíti a helyet.

 Az elképzelések szerint a parkba 6 fafaragással díszített kapu vezet majd, amelyek az Atya, a Fiú, a Szentlélek, a Keresztség, a Szentáldozat és a Szentháromság gondolatiságát szimbolizálják majd. A kaputól indul a Nagyjaink Útja. Az elmúlt év szeptemberében, a Legnagyobb Magyar születésének 225. évfordulója alkalmából felavatott impozáns Széchenyi-emlékmű már jelzi az út elejét. A park közepe felé hat sétány vezet majd, és az origó már adott, a Zobor-hegyen egykor álló milleniumi emlékmű megmentett darabjaiból már látható a nagy munkával, a fellelhető darabokból összerakott turul-madár fej.

 A Kálváriával párhuzamosan a kápolna másik oldalához egy Mária utat álmodtak a tervezők, kilenc stációval, Máriáról szóló bibliai történésekre emlékeztetve. Az út egy föld alatti Sziklakápolnához, a sziklasírra emlékeztető helyre vezet, ahol a szenci Szűz Mária szobor másolata is helyet kap.

 Az Esterházy kápolna befejezését szeptember 17-ére, a Szent Kereszt felmagasztalásának egyházi ünnepére tervezik, amennyiben sikerül az anyagi és főleg a szellemi, lelki hátteret megteremteni.

 A beszélgetésbe bekapcsolódott Karaffa Attila, a dunaszerdahelyi székhelyű Pázmaneum társaság ügyvezetője, Martényi Árpád, a Rákóczi Szövetség Esterházy János Emlékbizottságának elnöke Budapestről, Okos Márton Erdélyből, Darius Rogut lengyel történész, Kocsis László Attila, a Prágában működő Esterházy János Társulás a Keresztény és Polgári Értékekért szervezet elnöke, Rákóczi Anna, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének elnök asszonya, Morovics János professzor Pozsonyból és sokan mások, akik beszámoltak terveikről, mi minden történik majd az Esterházy János halála utáni 60. évben a „Cselekedjünk mindnyájan egyetértésben és szeretetben!” Esterházytól származó üzenet jegyében.

(felvidek.ma)