vissza a főoldalra

 

 

 2017.02.24. 

2017 a klubok, az egyesületek és az akadémiák támogatásának éve

Magyarország rendkívül elkötelezett a doppingellenes küzdelemben, ahogy azt a 2016 végi Sportminiszteri Konferencián kifejtettem

Az Utánpótlásedzők Életút Programjába olyan edzőket tervezünk bevonni, akik a legfiatalabb utánpótlás korosztályokkal foglalkoznak és jellemzően még fiatalkorban továbbadják a legtehetségesebb általuk nevelt tanítványaikat, illetve szeretnénk mérsékelni a sportágak között az utánpótlás-nevelésben dolgozó edzők jövedelmi viszonyaiban mutatkozó aránytalanságokat is – emelte ki megkeresésünkre Dr. Szabó Tünde. A sportért felelős államtitkár kubai látogatásával kapcsolatban is kérdeztük, aki elmondta, hogy „a szigetországgal az edzőtáborozáson, a sportági szövetségi kapcsolatokon túl, az oktatás és a doppingellenes küzdelem terén is szakmai kapcsolatban állunk.”

 A közelmúltban Kubában találkozott Antonio Eduardo Becali Garridóval, a karibi szigetország Sportért, Testnevelésért és Rekreációért Felelős Nemzeti Intézetének (INDER) elnökével. A rendszerváltást követően milyenek voltak Kubával sportdiplomáciai kapcsolataink?

 – Kubában a sportnak rendkívül nagy jelentősége és hagyománya van, ezért az ország vezetése – ahogy hazánkban is – stratégiai ágazatként kezeli. A kubai sportrendszer állami irányító és ellenőrző szerve az INDER, amely meghatározza a sport célrendszerét, illetve az annak megvalósulásához szükséges feltételeket, eszközrendszert, valamint a konkrét feladatokat is. Mindkét ország számára prioritás – az élsport fejlesztése, a rangos sportesemények mellett – a tömegsport előtérbe helyezése, illetve a sport és az egészségmegőrzés összefüggésének társadalmi elmélyítése. Tradicionálisan jó sportdiplomáciai kapcsolataink alapja is ez a hasonló szemléletmód, de szövetségi szinten is kialakult, működő gyakorlata van a kooperációnak. Legjobb példa erre a magyar ifjúsági ökölvívó válogatott, mely az 1990-es évek közepétől rendszeresen utazik Kubába, ahol közös edzéseket tart a kubai ifjúsági és felnőtt válogatott tagjaival. Az edzőtáborozáson, a sportági szövetségi kapcsolatokon túl, az oktatás és a doppingellenes küzdelem terén is szakmai kapcsolatban állunk.

 Ki kezdeményezte a látogatást, és milyen célból?

 – Antonio Eduardo Becali Garridónak, az INDER elnökének hivatalos meghívására látogattam Kubába, hogy a magyar kormány nevében aláírjam a magyar–kubai sportügyi megállapodást. Az együttműködést hónapokig tartó egyeztetés és alapos sportszakmai előkészítő munka előzte meg, mindkét fél részéről.

 Mit tartalmaz a két ország közötti sportügyi együttműködési megállapodás?

 – Az együttműködési megállapodás egyik fő célja a két ország a sport és a testnevelés területére vonatkozó szakmai együttműködésének további fejlesztése, erősítése, amely jellemzően csereprogramok szervezésének, lebonyolításának támogatásával, információk, tananyagok, módszertani tanulmányok cseréjének ösztönzésével, valamint a sport, illetve a testnevelés témakörében megrendezendő szemináriumokon, konferenciákon, tanfolyamokon való részvétel elősegítésével valósulhat meg a gyakorlatban. Napjainkban megkerülhetetlen kérdés a doppingellenes küzdelem, ezért közös álláspontunkat, mely szerint a probléma csakis nemzetközi összefogással és szoros együttműködéssel oldható meg hosszú távon, szintén rögzítettük a megállapodásban.

 Tanfolyamokról is olvastam. Ez azt jelenti, hogy jönnek hozzánk kubai diákok, a szigetországba pedig magyarok?

 – Igen, jöhetnek hozzánk kubai diákok és magyar diákoknak is érdemes lehet megtapasztalni a kubai sportoktatási struktúrát, vagy akár az ottani akadémiák működését. A képzési formák között lehetnek eltérések, de az oktatási célok, úgymint a jó sportszakemberek képzése, az eredményesség fokozása, a magas szintű sportteljesítmények elérése egyezik a hazai sportoktatás célkitűzéseivel.

 A doppingellenes küzdelemben is együtt tudunk működni?

 – Magyarország rendkívül elkötelezett a doppingellenes küzdelemben, ahogy azt a 2016 végi Sportminiszteri Konferencián is kifejtettem. A doppingkérdés nem nemzetspecifikus problémakör, ezért a megoldás is csak a nemzetek közötti együttműködéssel képzelhető el. A Kubai Köztársaság rendelkezik egy a WADA által akkreditált doppinglaboratóriummal, ezáltal hasznos tapasztalatokat oszthat meg velünk, valamint örömmel fogadjuk javaslatait az együttműködés konkrét lehetőségeit illetően.

 Magyarországon miként lehet megvalósítani az élsportolók, a szabadidős sportolók, az edzők, sportvezetők, sportorvosok, gyúrók, testnevelők és a sport iránt csak érdeklődők, minél pontosabb tájékoztatását, hogy elkerüljék a tájékozatlanságból adódó doppingvétséget és egészségkárosodást?

 – Ahogy már utaltam rá ez egy nagyon aktuális téma, tulajdonképpen megkerülhetetlen. Ezért is döntött a kormány tavaly áprilisban a Nemzeti Sport-táplálkozástudományi Intézet (NSTI) létrehozásáról, a Testnevelési Egyetem keretein belül. Az NSTI a sportolók által használt táplálék-kiegészítőknek a tiltott teljesítményfokozás szempontjából történő vizsgálatára alkalmas szolgáltató jellegű intézmény lesz, amely komplex, nemzetközi akkreditációval rendelkezik majd. Tevékenységi körét tekintve elsősorban élsportolóknak szánt étrend-kiegészítő termékek és különleges táplálkozási célú élelmiszerek összetételét elemzi, köztük a Nemzetközi Doppingellenes Szervezet (WADA) tiltólistáján szereplő szerek előfordulását is, valamint a táplálékkiegészítők hatékonyságának, sportolói teljesítményoptimalizáló hatásának tudományos megalapozottságát vizsgálja. Az egyéni táplálkozási tanácsadás vagy az oktatási feladatok ellátása kiegészítő feladatai lesznek az új intézetnek, amely működését várhatóan 2017 nyarán kezdi meg. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy az NSTI nem doppinglabor lesz, nem doppingmintákat elemez, hanem egy egészen új vetületével foglalkozik a témának, az egyes táplálékkiegészítők összetételét és hatékonyságát vizsgálja, a WADA tiltólistáját is figyelembe véve. A doppinggal, a doppingvétségekkel kapcsolatban konkrét tájékoztató, felvilágosító munkát egyébként a nemzeti doppingellenes szervezet feladatait ellátó HUNADO is végez Magyarországon. Tevékenysége keretében a szervezet évente legalább egy alkalommal ismerteti a doppingellenes terület hazai és nemzetközi aktuális kérdéseit a sportszakmának, ha felkérik felvilágosító előadásokat tart a sportszövetségeknek, telefonos, illetve elektronikus információs csatornákat működtet, gondoskodik a doppingellenőrök képzéséről, továbbképzéséről, valamint társadalmi eseményeken népszerűsíti a doppingmentes, tiszta sportot.

 Két hónapja már említette lapunknak a sporttörvény átfogó módosítását. Az utóbbi két hétben fogadta a magyar sportszövetségek nagy részének vezetőit. Miről egyeztetett velük?

 – A sporttörvény novemberi módosítása jelentős változásokat hozott a hazai sportéletben, hiszen a teljes sportirányítás és -finanszírozás a Sportért Felelős Államtitkársághoz került vissza. A megbeszélések során a változások céljai közül a legfontosabbakat emeltem ki, úgymint az egycsatornás finanszírozás gyakorlati megvalósulását, a közvetlen kommunikáció kialakítását az államtitkárság és a szövetségek között, illetve a feladatok racionális újrafelosztását. Az idei év kapcsán elmondtam a szövetségek vezetőinek, hogy az államtitkárság írásban tájékoztatja majd őket a 2017. évi támogatási összegekről valamint az aktuális pályázatokról. Ismertettem a most induló Utánpótlásedzők Életút Programját is, amelynek célja az utánpótlásedzők szakmai- anyagi támogatása, amelybe a Kiemelt Edző Program és a Gerevich Aladár Sportösztöndíj mellett több mint háromszáz utánpótlásedző kerülhet be. Összegezve az elmúlt hetek találkozóinak tapasztalatait, azt kell mondanom, hogy az átállás az új sportigazgatási rendszerre zökkenőmentesen zajlik vagy fogalmazhatnék úgy is, zökkenőmentesen lezajlott. A magyar sportigazgatás rendszere mind hatáskörében mind szervezetében megújulva felállt és megkezdte működését.

 A szakszövetségek megtervezték stratégiájukat is?

 – Természetesen, a megbeszélések során a szakszövetségek beszámoltak sportáguk tekintetében az elmúlt olimpiai ciklus értékelésének eredményeiről, az ebből levont tanulságokról és ezekre fókuszálva a következő négy évre megtervezett stratégiáról, kidolgozott programokról.

 Mi volt a szövetségi vezetők véleménye az egycsatornás finanszírozásról? Számukra ez mennyire előnyös?

 – Az egycsatornás finanszírozás mindenképpen előnyös a sportági szakszövetségek számára, mert átlátható és tervezhetőbb támogatási rendszert, egységes követelményeket és ellenőrzési folyamatokat biztosít. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a sporttörvény januártól lehetővé teszi a klubok, az egyesületek és az akadémiák számára közvetlen célhoz kötött állami források biztosítását, aminek szintén pozitív hatása lesz a szövetségekre is.

 Abban is egyetértettek, hogy azok a sportszervezetek, sportszövetségek és sportköztestületek, amelyek nem tesznek eleget a Nemzeti Sportinformációs Rendszer (NSR) számára adatszolgáltatási kötelezettségüknek, illetve nem teljesítik doppingellenes feladataikat, nem kaphatnak sportcélú állami támogatást?

 – Ez nem egyetértés kérdése. Az adatszolgáltatási kötelezettség és a doppingellenes feladatok teljesítése a sporttörvényben rögzített jogszabályi kötelezettség, amely a sportcélú állami támogatások nyújtásának feltétele. támogatási rendeletünk (474/2016. Korm. rendelet) szintén felsorolja azokat a dokumentumokat, amelyeket a támogatások kedvezményezettjeinek csatolniuk kell a szerződéskötéshez, köztük a Nemzeti Sportinformációs Rendszerre és a doppingra vonatkozó nyilatkozatokat is.

 Milyen célból indítják el az Utánpótlásedzők Életút Programja elnevezésű projektet, és kik nyerhetnek ezen?

 – Az Utánpótlásedzők Életút Programjának hosszú távú célja, hogy a Kiemelt Edző Programhoz és a Gerevich-ösztöndíjhoz kapcsolódva, azokkal komplex rendszert alkotva, az olimpiai sportágak utánpótlás-nevelése terén dolgozó edzők számára vonzó, tervezhető életpálya-lehetőséget biztosítson. Rövid távon a programba olyan edzőket tervezünk bevonni, akik a legfiatalabb utánpótlás-korosztályokkal foglalkoznak és jellemzően még fiatalkorban továbbadják a legtehetségesebb általuk nevelt tanítványaikat, illetve szeretnénk mérsékelni a sportágak között az utánpótlás-nevelésben dolgozó edzők jövedelmi viszonyaiban mutatkozó aránytalanságokat is. A programba több mint háromszáz utánpótlásedző kerülhet be.

 

Medveczky Attila