|
 2017.01.13.
2017 a béremelés
folytatásának éve lesz az egészségügyben
Ma már kevesebb orvos akar külföldön munkát vállalni, mint
2010-ben
A többéves bérfejlesztési
program azért indult, mert a kormány szeretné megbecsülni az
egészségügyben dolgozók munkáját – mondta Dr. Rétvári
Bence az EMMI miniszterhelyettese. Hozzátette, hogy ez olyan mértékű
emelés, amely a mindennapokban is érezhető.
A kormányzat 2012–13-ban már egyszer úgy döntött,
tavaly pedig még nagyobb mértékű költségvetési keretet is
biztosított arra, hogy a pedagógusok béremelése után az egészségügyben
dolgozók számára is jelentős béremelést biztosítson. Tavaly
milyen emeléseket hajtottak végre, és ez miként folytatódik
2017-ben?
– A kormány és az érintettek több hónapon át tartó
egyeztetéseinek és tárgyalásainak eredményeként többéves bérfejlesztési
program indult 2016. szeptember 1-jétől, melynek köszönhetően
több mint 97 ezer egészségügyi dolgozó részesül ismét
jelentős béremelésben. 2015 tavasza óta rendszeres egyeztetések
folynak az ágazati reprezentatív szakszervezetekkel és szakmai
kamarákkal annak érdekében, hogy a kormány velük együtt alakítsa
ki azokat a további intézkedéseket, amelyekkel a dolgozók élet-
és munkakörülményei, valamint a betegellátás színvonala tovább
javítható. A béremelési program keretében megállapodás született
arról, hogy 2016. szeptember 1-jétől a teljes munkaidőben
foglalkoztatott szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek
bruttó 107 000 forint alapbéremelésben részesülnek. 2017.
november 1-jétől a szakvizsgával nem rendelkező orvosok és kórházi
gyógyszerészek bruttó 50 000 forintos béremelésre, a
szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek pedig bruttó 100
000 forintos alapbéremelésre számíthatnak. Egy 16-18 éves
munkaviszonyban foglalkoztatott aneszteziológiai szakasszisztens
alapbére szeptember 1-jétől 47 ezer forinttal emelkedett, a béremelési
program végére összesen bruttó 103 ezer forinttal (238 475
forintra) nő. A rezidensek alapbére jövő novembertől 50 ezer
forinttal emelkedik.
A mozgóbérelemek is növekednek?
– Az alapbéremelést a mozgóbérelemek – ügyeleti
díj, készenléti díj, rendkívüli munkavégzés bérpótléka,
műszakpótlékok – számítási alapjainál is figyelembe kell
venni.
A szocialisták szerint az egészségügyi alkalmazottak
50 százalékos béremelést szerettek volna elérni. Úgy vélik,
a követelés azért is jogos, mert az egészségügyben elképesztően
alacsonyak a fizetések, főként az ágy mellett dolgozó ápolók
körében. Szerintük a béremelésekkel az a probléma, hogy a
szakdolgozók esetében csak azok jutnak majd több pénzhez, akik
régóta a pályán dolgoznak, így a fiatal, agilis munkaerőt a
minimális béremelés nem fogja itthon tartani. Mi erről a véleménye?
– A kormány prioritásként tekint az elvándorlás mértékének
csökkentésére. Az elmúlt évek intézkedéseinek köszönhetően
az orvosok esetében sikerült megfordítani a korábbi trendet:
ma már kevesebb orvos akar külföldön munkát vállalni, mint
2010-ben. Az egészségügyi szakdolgozók esetében tavaly
kevesebben akartak távozni, mint 2013-ban.
Mennyit fordítanak a kórházak zavartalan működésének
biztosítására?
– A kormány számára kiemelten fontos terület az egészségügy,
éppen ezért évről évre emeli annak finanszírozását.
Miért döntöttek úgy, hogy további 10 milliárd
forinttal emelik a gyógyító-megelőző kasszát?
– A kormány 70 milliárd forint pluszforrást biztosít
az egészségügy számára az alábbi célokra:
• 45 milliárd
forint áll rendelkezésre a kórházak 30 napon túli tartozásának
rendezésére.
• 15 milliárd
forintra pályázhatnak az intézmények a működés hatékonyságát
növelő programokkal.
• 10 milliárd
forintot fordítunk a gyógyító-megelőző kassza emelésére.
A 10 milliárd
forintos emeléssel a kormány célja az, hogy tovább javítsa a
járóbeteg és az onkológiai ellátás színvonalát.
Mit tudnak tenni a betöltetlen háziorvosi praxisok számának
csökkentése érdekében?
– Fontos tudni, hogy a praxisjoggal betöltetlen háziorvosi
körzetek is rendelkeznek szerződéssel az egészségügyi tevékenység
végzésére, így Magyarországon mindenki számára biztosított
a háziorvosi ellátás. A magyar háziorvosi kar átlagéletkora
56,5 év. A kormány bevezetett két pályázati rendszert, melyek
célja az alapellátás fenntarthatóságának biztosítása. Az
egyik a háziorvosi letelepedési pályázat, a másik a praxisvásárlási
program. Az először 2014-ben meghirdetett háziorvosi letelepedési
pályázat keretében az állam az OEP-en keresztül két év
alatt összesen 703 millió forint támogatást fizetett ki,
amelynek eredményeképpen 63, korábban betöltetlen háziorvosi
szolgálatot sikerült betölteni. Az elnyerhető és szabadon
felhasználható támogatási összeg nettó 6 és 10 millió
forint között alakult. A 2015-ös évhez hasonlóan, 2016-ban is
500 millió forint áll rendelkezésre a tartósan betöltetlen háziorvosi
praxisok betöltésére. Mindemellett a kormány 2016-ban is 250
millió forintot biztosít praxisvásárlási program keretében
azoknak a háziorvosoknak, akik praxisjogot szeretnének vásárolni.
A pályázat elbírálása során továbbra is előnyt élveznek
azok a háziorvosok, akik nyugdíjas korú kollégájuktól vásárolnak
praxisjogot. A 250 millió forintos keretösszegből az egy háziorvos
által elnyerhető támogatás összege maximum 4 millió forint
lehet. A kormány 2015-ben a praxisjog-vásárlási támogatásra
összesen 181 millió forintot fordított, melynek köszönhetően
39 praxis talált gazdára. Az előző években tapasztalt sikeres
pályáztatásra való tekintettel, valamint annak érdekében,
hogy a kormány tovább erősítse az alapellátást, már 2016
februárjában meghirdették az idei praxispályázatokat. A
meghirdetett letelepedési és praxisvásárlási pályázatok
2016. október 15-én lezárultak. A két programra összesen 112
pályázatot nyújtottak be. A nyertes pályázóknak mindkét pályázat
esetében vállalniuk kell, hogy az adott háziorvosi szolgálatban
legalább 4 éven keresztül önálló orvosi tevékenységet végeznek.
A sikeres pályázati programokra fordítandó összeg 2017-ben
500 millió forinttal tovább emelkedik, amely így 1 milliárd
250 millió forintra növekedik. Fontos lépés még, hogy a háziorvostan
szakképzés keretszámait 2016-ban mintegy 20%-kal megemeltük és
2017-ben újabb 10%-kal bővítjük a szakképzési helyek számát.
Jövőre így már 118 fiatal orvos kezdheti meg szakképzését
ebben a szakmában.
Az elmúlt hetekben nagy sajtóvisszhangot váltott ki a
mosdóban történő haláleset és az ágyi poloska megjelenése.
Nem szükséges ezért több működésfejlesztési támogatást
adni?
– Az elmúlt években a rendszerváltás óta a
legnagyobb, több mint 500 milliárd forintos fejlesztést
hajtottunk végre az egészségügyben. Országszerte újultak meg
a kórházak, rendelők. 322 milliárd forintból újult meg csak
a kórházi infrastruktúra, és több mint 104 milliárd forint
új gépek, eszközök vásárlását szolgálta. A legnagyobb
volumenű fejlesztések az uniós források elosztásának szabályai
miatt Budapesten és Pest megyén kívül zajlottak. Így ma már
a vidéki kórházak jelentős részében 21. századi körülmények
között gyógyulhatnak a betegek. Az országos szintű modernizáció
folytatódik, és most végre eljött az idő, hogy a hangsúly a
budapesti intézmények fejlesztésére kerüljön.
Medveczky Attila
|
