|
 2017.01.13.
Összezárta
sorait az erdélyi magyarság
Együttműködésünk nem december 11-éről szólt
Az eddigihez képest
hárommal több, 30 törvényhozó szerzett mandátumot az RMDSZ képviselőházi
és szenátusi jelöltlistáiról a parlamenti választásokon. Az
RMDSZ és az MPP együttműködési megállapodásának megfelelően
a polgári pártnak két képviselője lesz az alsóházában. Biró
Zsoltot a Magyar Polgári Párt elnökét a jövőbeni frakciómunkáról,
a szakbizottságokban való részvételről, s az esetleges kormányzati
szerepvállalásról kérdeztük.
Elnök úr erre az eredményre számított?
– Mindenekelőtt ki kell hangsúlyoznom, hogy az erdélyi
magyar választók bölcsen döntöttek, amikor az összefogást
erősítve alátámasztották a felelősségen alapuló politikát.
Arra számítottunk, s bíztunk benne, hogy a Magyar Polgári Párt
a választásokat követően a parlamentben is képviseli programját.
Korábban nyilatkoztam már lapuknak arról, hogy potenciálisan két
befutó helyen szerepelnek az MPP jelöltjei, és mindenképpen az
5%-os választási küszöb átlépését tűztük ki célul.
Amikor az RMDSZ-szel megkötöttük a választási együttműködést,
szem előtt tartottuk az erdélyi magyar közösség elvárásait,
és arányos képviseletre törekedtünk. A 6% feletti eredménynek
köszönhetően az összefogás listája az arányos képviseletet
biztosítja az erdélyi magyarságnak a román parlamentben. Ez
pedig azt jelzi, hogy az erdélyi magyar közösség azt várja el
a politikusaitól, hogy a nemzeti ügyekben fogjanak össze. Azt
is tudni kell, hogy a román választási törvény szerint az 5%
alatti pártokra leadott szavazatokat visszaosztják, és ez a
parlamentben akár egy 7-8%-os erejű frakció alapítására is
lehetőséget biztosít. Azért is örülünk ennek az eredménynek,
mert meg tudtuk fordítani azt a trendet, ami a 2000-es évektől
folyamatosan káros volt a képviselet szempontjából, vagyis
hogy a romániai magyarság kisebb arányban járult az urnák elé,
mint román honfitársaink. Arra pedig mindenképpen számítottunk,
hogy pártunk két képviselője jelen lesz a parlamentben.
Kikről van szó?
– A Kovászna megyei listán Kulcsár Terza József,
megyei elnök, aki a Magyar Polgári Pártban a megyei szervezetek
egyeztető tanácsának elnöki tisztségét is betölti. A Maros
megyei képviselői listán pedig jómagam indultam, így Biró
Zsolt a másik képviselő.
Amikor az elnök parlamenti képviselő is, akkor több pártban
ügyvezető elnököt választanak. Felvetődött ez a gondolat önöknél
is?
–
Ezt a kérdést a Magyar Polgári Párt arra hivatott testületei
döntik el. Amikor jelöltjeinket rangsoroltuk, akkor azokat a
szempontokat vettük figyelembe, hogy a potenciális befutó
helyen szereplő jelöltjeink egyértelműen az MPP-t és annak összes
szavazóját tudják képviselni. Mivel azt tudtuk, hogy irreális,
hogy minden megyében mandátumhoz jussunk, ezért született ez a
döntés, hogy az elnök és a megyei szervezeteket koordináló
elnök legyen a két befutó helyen. A Magyar Polgári Párt öttagú
elnökséggel rendelkezik, és kiválóan dolgozik a megyei
szervezeteket egyeztető fórumunk, így nem hisszük, hogy a pártügyekre
ezek után kevesebb idő marad.
Az RMDSZ frakciójának
lesznek a tagjai?
– Együttműködésünk nem december 11-éről szól,
hanem hosszú távon gondolkodunk. Nekünk is az a célunk, hogy
ne függetlenként, súlytalanul kerüljünk be a parlamentbe,
hanem azokkal a lehetőségekkel is élhessünk, amit egy frakciótagság
jelent. Négyéves együttműködésről beszélünk, a Magyar
Polgári Párt képviselői a magyar frakció tagjai lesznek a törvényhozásban.
A RMDSZ civil szervezetként, az MPP pedig pártként van
bejegyezve. Az MPP képviselői egy időben lehetnek a tagjai
mindkét szervezetnek. A magyar frakció pedig az összmagyarságot
fogja képviselni. A frakciótagsággal törvényt kezdeményezhetünk,
és szakbizottságokban vehetünk részt.
A választók bizonyára számon is kérik az ígéretek
betartását.
– Mi komolyan gondoljuk, hogy minden politikusnak el kell
számolnia az ígéreteivel, és a négyéves ciklus végén
mindenképpen mérleget kell vonni. Programunk egyértelműen
tartalmazza azokat a prioritásokat, melyeket fontosnak tartunk.
Ide tartoznak: a magyar identitásunk megőrzése, az oktatási törvény
módosítása, a régióátszervezéssel kapcsolatos elképzeléseink.
Nyolc évvel ezelőtt, megalakulásunkkor összeállított
programunk tartalmazza az erdélyi mezőgazdasági, gazdaságfejlesztési
elemeket. Ide tartozik a Székelyföldre jellemző többfunkciós
mezőgazdaság kérdése is. Nagyon szeretnénk, hogy az MPP képviselői
olyan szakbizottságokban kapjanak helyet, ahol ezeket a
programokat képviselni tudják. Tehát a kulturális-oktatási
szakbizottság mellett szeretnénk, ha a mezőgazdaságit is polgári
pártos képviselő tölthetné be a frakció tagjai közül.
Valószínűleg baloldali kormánya lesz Romániának, és
a sajtóban felvetették, hogy a győztes román Szociáldemokrata
Párttal koalícióba lép az RMDSZ. Van ennek valóságalapja?
– A klasszikus közmondás szerint, a politikában soha ne
mondjuk azt, hogy soha. Az is tény, hogy egy 6-7%-os párt akkor
tudja teljesíteni a választópolgároknak szánt ígéreteit, ha
kormányon, vagy kormány-közelben politizál. Az a politikus,
aki úgy lép erre a pályára, hogy folyamatos ellenzéki
szerepre készül, szerintem, nem mond igazat. A kormányzás
kimozdítaná a holtpontról a magyar–román viszonyokat, így
meg kell fontolni, ha erre felkérést kapunk, de még csak találgatásokról
beszélhetünk. Nem zárkózunk el a kormányzati szereptől, de
nem bármilyen áron, csak jól meghatározott pontok mentén, és
nem szabad feladni értékrendünket.
Medveczky Attila
|
