|
 2017.01.13.
A magyar evangélikusokról elfeledkezett
az egyházi vezetés
Luther Márton meg
szerette volna reformálni a katolikus egyházat. Úgy gondolta, a
reformokat az egységes katolikus egyházon belül kell megvalósítani.
Retorikai képességei, írói adottságai, karizmatikus személyisége
nagy visszhangot váltott ki, és megtörte a katolicizmus középkori
egyeduralmát.
Bár ő csupán
azt szerette volna, ha a katolicizmus megújul, és közelebb kerül
az emberekhez, tevékenységének köszönhetően a keresztény
vallás számos új ága alakult ki. Luther Mártont tevékenységéért
X. Leó pápa 1521. január 3-án kiátkozta. Követői alapították
meg az első protestáns gyülekezeteket.
Magyarországon is számos követője volt és van
napjainkban is. A Felvidéken a mai napig erős mind a református,
mind az evangélikus hitközség, egyébként ezek a legnagyobb
protestáns hitközségek az egész világon. Ötszáz év telt el
azóta, hogy Luther Wittenbergben a vártemplomra kifüggesztette
az elképzeléseit összefoglaló 95 tételt. Ennek tiszteletére
meghirdették a reformáció évét, mely 2016. október 31-én
vette kezdetét és 2017. október 31-én ér véget.
Az 1517 októberében kitűzött 95 tételt Luther vitaindítónak
szánta, melynek központi témája a megértés és a bűnbánat
volt. Azt vallotta, az egyház igazi kincse az evangélium,
biblikus alapokról közelítette meg az akkoriban divatos búcsúcédulák
gyakorlatát, melyek árusításával nem értett egyet. Írt arról
is, mi lehet a püspökök és a pápa hatásköre, és mi nem
tartozik abba bele. Tételei miatt üldözni kezdték őt, majd ki
is átkozták.
A Szlovákiai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház is
meghirdette a reformáció évét. Számos rendezvényt tartanak
ennek jegyében. Üröm az örömben a magyar evangélikusok számára,
hogy a nagyjából 14-15 ezer magyar evangélikusra nem gondolnak,
a központi rendezvények és kiadványok kizárólag szlovák
nyelvűek lesznek. Jelenleg nagyjából 30 evangélikus közösség
van, ahol magyar lelkészre is szükség lenne. Sajnos, nemhogy
lelkészt, még irodalmat és énekeskönyveket sem biztosítanak
a püspökségek – panaszolta nemrégiben az egyik evangélikus
ismerősöm, aki szerint ugyan tartanak magyar nyelvű
istentiszteletet a lakhelyén, de abban sokszor nincsen köszönet.
A lelkésznő, annak ellenére, hogy a közösség nagy része
magyar, láthatóan a szlovák híveknek kedvez.
A helyzeten valószínűleg az idei év sem változtat,
holott a reformáció egyik legnagyobb hozadéka éppen az
anyanyelvű hitgyakorlás bevezetése volt. A magyar hívek ennek
ellenére örömmel fogadták a hírt, hogy az evangélikus egyház
is megszervezi a reformáció évét. A rendezvény keretében számos
programot szerveznek, kiadványokat adnak ki, kiállításokat
rendeznek. Az egyik legérdekesebb esemény az evangelizáció történetének
gobelinre való kivarrása lesz. Az evangélikus nőegylet vállalta
magára, hogy 15 darab 100 x 120 centiméteres gobelinen megörökíti
az egyház történetének legjelesebb eseményeit. Szimbolikus
jelentőségű az a kezdeményezés is, melynek keretében 500 fát
szeretnének kiültetni a hitközségek. Köztudottan fontos
szerepet vállaltak a reformációban a nők is, ennek felkutatására
és bemutatására szintén több rendezvényt szerveznek. A
fiatalokhoz szintén szeretne közel kerülni az evangélikus egyház,
ezért az evangélikusok lapjában gyermekeknek szóló írások
ugyancsak megjelennek. Az egyház több kirándulást is szervez,
az egyik ilyenen Luther útját járják be, de a szlovákiai egyház
életében fontos helyszínekre is ellátogatnak. Az évforduló
kapcsán postai bélyeget és emlékérmet is kiadnak. Lesz képzőművészeti
vetélkedő, valamint a reformáció történetét bemutató vándorkiállítás
is.
Evangélikus ismerőseimtől megtudtam, hogy bár a Szlovákiai
Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház a magyar hívekre külön
nem gondol, ők azért megtartják a saját közösségeiken belül
az ünnepet, az anyanyelvükön. Ma már könnyebb a vallás
gyakorlása azért is, mert Magyarországról több irodalom is
beszerezhető, így ha nem is hivatalosan, azért használnak új
magyar könyveket is.
A 2017-es év elején a magyarországi és a szlovákiai
egyházi vezetők találkozóján reményeink szerint a felvidéki
magyar evangélikusok helyzetéről is szó esik, és megoldás születik
az ügyükben.
Neszméri Tünde
(felvidek.ma)
|
