vissza a főoldalra

 2017.01.13. 

Tervezzük a kárpátaljai pedagógus életpályamodell bevezetését

Kárpátalja lakossága számíthat Magyarország segítségnyújtására

Lezárult a Miniszterelnökség által Kárpátalján ukránok számára meghirdetett ingyenes magyar nyelvoktatási program első szakasza, az ennek elvégzéséről szóló bizonyítványt több mint ezren vették át december 10-én Beregszászon. Dr. Grezsa István Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztos szerkesztőségünk kérdésére leszögezte, hogy ezzel párhuzamosan indították el a Kárpát-medencei óvodaépítési és fejlesztési programot, amelynek fő célja, hogy az 1–4. osztályos magyar kisiskolások számát növelni tudják.

 Miért annyira lényeges, hogy az ukránok számára magyar nyelvtanfolyamokat szervezzenek, nem a magyar oktatást kéne megerősíteni?

 – Nagyon jó a kérdés, különösen ebben az összefüggésben. Két tényre kell rámutatni. Az egyik, hogy folyamatosan csökken a magyar nyelven beszélők száma a Kárpát-medencében, s ez egy hosszú ideje tartó tendencia. A másik: Trianon után 100 évvel azt tapasztaljuk, nem támogatják a magyar nyelv terjedését, sőt ahol csak lehet, a többségi nemzet részéről akadályozzák. Örömmel vettük észre, hogy a Kárpát-medence egyik szegletében, Kárpátalján a magyar nyelv iránti érdeklődés megjelent az iskolarendszeri oktatásban; közel 1500 diák tanul magyarul tanórákon, vagy szakkörök formájában. Készítettünk Kárpátalján egy reprezentatív jellegű felmérést, amelynek januárban lesz a tudományos prezentációja, és azt az érdekes adatot kaptuk, hogy talán a világon egyedülálló módon a magyar nyelv iránt nagyobb az érdeklődés a többségi nemzet részéről, mint az európai és világnyelvnek mondott angol iránt. Ezért indítottuk el a magyar nyelvtanfolyamokat. Eleinte 500-600 jelentkezőre számítottunk, és mindjárt az első jelentkezési hullámban több mint 2000-en jelentkeztek. Végül 1404-en fejezték be a nagyon jól szervezett tanfolyamot, amelyet a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola képzési központja vezetett. Levizsgáztattak 1404 főt, 1187-en feleltek meg a követelményeknek, akik meg is kapták az oklevelet. Már elindítottuk az újabb nyelvtanfolyamot, amire 3518-an jelentkeztek, és további ötszáz főt arra kellett megkérni, hogy ne most, hanem csak a később induló tanfolyamokra adják be a jelentkezésüket. Ami a kérdése másik felére vonatkozik, hogy belőlük nem lesznek magyar nyelvű iskolások, teljes mértékben egyetértek. Ezért indítottuk el a Kárpát-medencei óvodaépítési és fejlesztési programot, amely szórványprogram, s ennek fő célja, hogy az 1–4. osztályos magyar kisiskolások számát növelni tudjuk. Tehát ez a két program párhuzamosan fut, és egymást erősíti. Hiszen a kormány éppen azt tűzte ki célul, hogy erősítse a magyar identitást a vegyes házasságokban. Az elmúlt 100 év gyakorlata szerint ugyanis a vegyes házasságokban mindig a többségi nemzethez tartozó határozza meg a gyermekek identitásvállalását. Abban reménykedünk, hogy programjaink például szolgálhatnak más határon túli magyar közösségek számára is.

 A magyar nyelv elsajátítása során közelebb kerülnek a Kárpátalján élő ukránok a magyarok kultúrájához?

 – Biztos vagyok benne, hogy ez így igaz, ahogy a kérdésben elhangzott. Az első diplomaátadó ünnepségen megtapasztaltuk, hogy azok a kárpátaljai ukránok, akik eddig soha nem lépték át a magyar állam által fenntartott beregszászi főiskola kapuját, most mintha múzeumban lennének, körbejárták az egész épületet, fényképeztették magukat a magyar nemzeti jelképekkel, történelmünk nagyjait ábrázoló alkotásokkal. Ez a rácsodálkozás számunkra a második hozadéka a Kormánybiztosságunk által indított programnak, amelyre nem is gondoltunk.

 Maradjunk az oktatás kérdésénél. A KMKSZ attól tart, hogy az ukrán oktatási törvény módosításával csorbulnak a kisebbségek jogai. A magyar kormány mit tud tenni a probléma orvoslása érdekében?

 – Tudni kell, hogy mikor kisebbségi jogok csorbításáról van szó Ukrajnában, akkor elsősorban az országban élő 8 millió orosz kisebbségre kell gondolni, és mindez nem csak a magyar, hanem a bolgár, román, szlovák kisebbséget is negatívan érinti. Ezért is próbált Brenzovics László elnök úr, képviselő ezekkel a kisebbségekkel összefogni, de végül egyedül maradt a „harcban”. A magyar kormány minden ukrán–magyar fórumon hangoztatta az oktatási törvény módosításának veszélyét. Hrojszman miniszterelnök úr Budapesten közölte, hogy az ukrajnai magyar kisebbség szószólójaként lép fel, és megígérte, hogy a magyar kisebbség jogait gátló jogszabályi változással nem ért egyet a jövőben. Nem csak Orbán Viktor miniszterelnök úr, hanem Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úr is felvetette ezt a kérdést a látogatást előkészítő kijevi útján.

 Térjünk rá az egészségügyre. Hiszen a nehéz ukrajnai gazdasági helyzet az egészségügyet fokozottan sújtja. Ezért döntöttek úgy, hogy a magyar kormány nagy értékű orvosi eszközöket adományozzon kárpátaljai kórházaknak?

 – Kormánybiztosságunk úgynevezett gesztuspolitikát kezdett, hogy növelje a többségi nemzet szimpátiáját. Hiszen ugyanolyan nehézségekkel néz szembe a Kárpátalján élő ukrán többség, mint a magyar kisebbség. Ezért egészségügyi felszerelések adományozásával, vagy szociális téren ingyenkonyhák támogatásával elsősorban az ukrán többséget támogatjuk, hiszen a magyarok ezeket legfeljebb részarányuk alapján tudják igénybe venni. Ez a segítség azért is lényeges, mert az ukrán egészségügy messze elmarad a legalacsonyabb szintű magyarországi egészségügyi félmúltunktól is. Lényeges, hogy minőségi eszközöket adunk át, például hegyvidéki járásokban, ahol túlnyomórészt ukrán emberek élnek. A modern orvosi készülékek az ő egészségüket lesznek hivatottak szolgálni. Kértem a kórházigazgatókat, hogy a vizsgálatok során hangsúlyozzák: ezek a fejlesztések Magyarország segítségével valósultak meg.

 Nemrég részt vett az Ukrajnai Magyar Nemzeti Tanács – az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség döntéshozó testülete – tisztújító közgyűlésén. Hogyan látja, a választásokat követően is fennmaradt a két kárpátaljai magyar párt együttműködése?

 – A magyar kormány stratégiai szövetségese a Brenzovics László által vezetett Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és szakmai partnere a Dr. Orosz Ildikó által vezetett Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség. Viszont döntő politikai mozzanatnak tekintjük a magyar nemzetpolitikai szempontból a két nagy kárpátaljai magyar szervezet választási összefogását, aminek eredményeként a nemzetiségi részarányokat meghaladó mértékben vesznek részt a helyi magyar politikusok a döntéshozatali fórumokon. A rendszerváltás után ilyenre még nem volt példa. Az összefogás olyan nagy érték, amely minden egyéni, csoportos érdeket felülír. Azért mentem el erre a fórumra, hogy ezt az értéket kihangsúlyozzam. Természetesen tudjuk, hogy ez egy „kényszerházasság”, de tény, hogy ez biztosítja a magyarság érdekképviseletét.

 2017-ben új programokat is meghirdetnek, vagy a mostaniak futnak tovább Kárpátalján?

 – Bizonyosan jelentősebb szintre emelkedik a két ország gazdasági kapcsolata, aminek Kárpátalján is lesznek következményei. Már a most futó Egán Ede gazdaságfejlesztési program is nagyobb beruházásokat generál Kárpátalján, ami szintén fontos mozzanata lesz a magyar nemzetpolitika jelenlétének. A már említett magyar nyelvtanfolyamok kiteljesedése tovább növeli az ukrán többség szimpátiáját. Méréseink szerint az ukránok 66%-a egyértelműen elismeri a kárpátaljai magyar politika erőfeszítéseit. Emellett beindul a magyar óvodaprogram Kárpátalján 2 milliárd forintos fejlesztésekkel, valamint várható egy külhoni magyar egyházi terveket támogató kormányhatározat elfogadása is, amely nagymértékben támogatja a reformátusok, a római katolikusok, a görögkatolikusok életét. Természetesen még nagyon sok feladat áll előttünk, például a kárpátaljai pedagógus életpályamodell bevezetése, mert a szociális kiegészítések nem tartják pályán a pedagógusokat. A Felső-Tisza vidéki szórványt továbbra is kiemelten támogatjuk.