|
 2017.01.13.
Aki becsomagolta
a fröccsöt
A palackozott fröccs nem hizlal
Vasuta Gábor
1976-ban alapította újra a családi céget, s eleinte kazánokkal
és fűtéstechnológiával foglalkoztak. A cég kiemelt
referencialistája alapján látható, hogy Magyarország stratégiai
épületeit szervizelik és üzemeltetik. Négy évvel ezelőtt született
meg a palackozott fröccs ötlete. 2015. december 18-án a
Hungarikum Védjegy- és Jogvédelmi Bizottság egyhangúlag engedélyezte,
hogy a Vasuta fröccs használja a Hungarikum védjegyet. Az új
magyar termék nagy sikert aratott a világ legnagyobb nemzetközi
élelmiszer szakkiállításán, a FOODEX-en Tokióban, Szingapúrban
a Food and Hotel nemzetközi szakkiállításon, és több nemzetközi,
diplomáciai fórumon. A Vasuta Zrt. vezérigazgatójának
alapfilozófiája, hogy csak jó szakemberekkel szabad dolgozni.
A Vasuta céget dédapja alapította. Közel 150 év
alatt milyen termékek gyártásával foglalkoztak?
– A kiegyezés évében alapított Vasuta cég először
épületgépészeti, épület-vasszerkezeti – ebbe a körbe
tartozik a lépcsőházi korlátok, vasrácsok készítése –
munkákat végzett. Részt vettek a Széchenyi fürdő, a Gellért
fürdő kivitelezésében. Édesapám a céget kiegészítette
olyan csavarárugyárral, ahol kifejezetten fényes csavarokat gyártottak.
A több lábon álló céget 1949-ben az elsők között államosították.
Apám semmit nem vihetett ki a cég épületéből, még a zsebóráját
is ott kellett hagynia. Sas-hegyi villánkat elvették, és a Lövőház
utcába költöztették a családot. A cég jelenlegi mérnökirodája
volt a lakásunk. Édesapámat a Ganz Villamossági Művekbe
helyezték mint beállító lakatost. Tehát a cég tevékenysége
megszakadt, majd 1976-ban újraalapítottam. Akkor a Posta Kísérleti
Intézet gazdasági hivatalát vezettem. Volt egy úgynevezett
egzisztenciális álmom, hogy meg kell alapítanom a kazánok
szervizét. Ennek az az alapja, hogy az emberek se éhezni, se fázni
nem szeretnek. Ráadásul az éhséget jobban elviseli a szervezetünk.
Országos szervizhálózatot hoztam létre, ami annyira eredményes
lett, hogy 1989-ben magánszemélyként a hatodik legnagyobb adózó
voltam. Világcégeket hoztam be, és majdnem elsőként alapítottam
osztrák–magyar vegyes vállalatot. 40% volt a Vasuta-rész, 40%
az osztrákoké, és a fennmaradó 20%-ot egyéb magyar részvényesek
tették ki. A vegyes vállalat osztrák oldalát 1999-ben kivásároltam,
azóta a cég 100%-os családi tulajdonban van. Épületgépészettel,
tüzeléstechnikával foglalkozunk; cégünk a forgalomban lévő
minden típusú kazán és kazánházi berendezések szervizelését,
üzemeltetését és telepítését végzi,
hideg és meleg üzemi, emissziós vizsgálatokkal.
Elég sokáig gyanúsan figyelte a közvélemény
a vállalkozók tevékenységét. Elterjedt az a nézet, hogy aki
vállalkozik, az lop, csal. Mára megszűnt ez az előítélet?
– Nem szűnt meg, de kevésbé hangoztatják. 1976-ban, a
„három T”, a tiltás, támogatás, tűrés időszakában
kezdtem el a vállalkozást, mikor lakossági szolgáltatásokról
nem lehetett beszélni. Cégem volt a szocialista relációból beérkezett
kazánok garanciális szervize. Nem dicsekvésként, de hatalmas pénzt
kerestem, mert minden egyes termék után megkaptam a garanciamegváltást.
Emellett nagy középületek fűtési rendszereinek szervizelését
és kazánok telepítését végeztem el határidőre. 1989 februárjában
a Frankfurter Allgemeine Zeitungban hirdetést adtam fel, hogy
szakmai befektetőt keresek. Pénzügyi befektetőre nem volt szükségem.
Így hoztam be a csúcstechnológiát. 1990-ben felkerestem Bod Péter
Ákos ipari és kereskedelmi minisztert, s felvetettem neki, hogy
miért vezettek be büntető vámokat, mikor az ország óriási
energiamegtakarítást tudna elérni. Ezután a kormány, majd a
parlament megszavazta a vámpótlék 5-6%-ra való csökkentését,
ezáltal versenyképes lett a termékünk.
Jobban támogatja az állam a vállalkozókat, mint a
’90-es évek első felében?
– A ’90-es években azt tapasztaltam, és ennek hangot
is adtam a médiában, hogy megszűnt a szakmunkás-utánképzés.
Több minisztert is megkerestem, s közöltem velük, óriási baj
lesz, ha nem lesz elegendő szakmunkás. Mi ugyanis intellektuális
szakmát végzünk. Szükséges, hogy a dolgozó értsen a számítógéphez,
a mechanikához, az elektromossághoz, a szabályozástechnikához.
Akkor és most is idős kollégákkal dolgozom, és arra kényszerülök,
hogy Magyarországon született kínait tanítsak be, mert nincs
munkaerő. Az nem elég, hogy valakinek papírja van egy szakmáról,
ha nincs gyakorlata. Sajnos a kormány későn ébredt fel, de
legalább elkezdődött a szakmunkásképzés megújítása.
Viszont a vállalkozók sokszor még mindig minimálbérre
jelentik be az alkalmazottakat, mert nem tudnák kifizetni a járulékokat.
Tehát sokkal jobban kéne támogatni a vállalkozói szektort.
Visszatérve a cég történetére: az épületgépészeti
profil megmaradt?
– Természetesen, ez az anyacég, melynek kiemelt
referencia-listáján szerepel például a Budapesti Közlekedési
Zártkörűen Működő Részvénytársaság összes tüzeléstechnikai
berendezése, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal objektumai, a Földgázszállító
Zrt., a Nemzeti Sportközpontok Budapesti Olimpiai Központ. Tehát
Magyarország stratégiai épületeit szervizeljük és üzemeltetjük,
éjjel-nappali ügyeleti szolgálattal. Négy évvel ezelőtt
pedig eszembe jutott, hogy miért nem palackozzák a fröccsöt.
Én pedig becsomagoltam a fröccsöt, ami eddig nem sikerült
senkinek. A gyártási technológiát bejegyeztem az Artisjus jogvédő
irodába, és nyilvántartásba vette a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatala. Emellett 28 uniós tagállamban is elsőbbségi védettséget
élvez a technológia. Tájjellegű borokat palackoztatok, és
szeretnék egy saját palackozó üzemet létrehozni.
Mi a különbség az osztrák Winzer Krems A Prima fröccse
és az önök itala között?
– A lényeg, hogy az ön által említett ital nem fröccs.
A Jedlik-féle szóda magyar találmány. A spriccer pedig ásványvízzel
kevert bor. Mi viszont jó minőségű ivóvizet használunk, szén-dioxiddal
dúsítva. A törvény szerint 51% bor és 49% jó minőségű szódavízből
készül a palackozott fröccs. Ha 5% fölé visszük az
alkoholtartalmat, akkor már chipsadót kell fizetni, és nem
versenyképes a termék. Én értem el a Nemzetgazdasági Minisztériumnál,
hogy 2015-től a jövedéki adó terhe nem érinti a fröccs
palackozását és forgalmazását. A termékre addig literenként
98,7 forintos jövedéki adó volt érvényben. Tehát a
palackozott fröccs jövedéki termék, de adómentes. Viszont
szigorú nyilvántartást kell vezetni, amit ellenőriznek. A borászok
akkor aggodalmaskodtak, amit nem értek, mert szó sincs arról,
hogy silány külföldi borokkal dolgoznánk. Minőségi magyar
termékeket választottunk, semleges ízű szódával keverjük, s
ez kerül az üvegbe. Tehát bekérem a hegybíró igazolását a
származásra, a borlapot, hogy az adott bor 10,5% (v/v)
alkoholtartalommal rendelkezik, majd szakértői vélemények szükségesek
a forgalomba hozatalhoz. A Vasuta-fröccs 2,5 bar nyomáson fél
literes PET-palackba zárva, 51 százalékos boraránnyal készül,
csavaros, visszazárható kupakkal. A bornak pedig száraznak és
savasnak kell lennie.
Milyen kiszerelésben árulják a Vasuta-fröccsöt?
– A Sziget-fesztiválon is bemutatkoztunk – s tudva lévő,
hogy ott csak PET-palackkal lehet megjelenni. PET-ben 0,33-as és
0,5-ös, üvegben 0,5-ös és 0,75-ös kiszerelésben kapható
termékünk. A palackozott Vasuta-fröccs 1 évig, az üveges 2 évig
őrzi meg minőségét szobahőmérsékleten.
Külföldön is ismerik a találmányát?
– Számos külföldi kiállításon vettünk részt – a
honlapunkon ezekről mind beszámoltunk –, a diplomáciai, üzleti
fórumokon is kóstolják a Vasuta fröccsöt. Szerbiában a
miniszterelnöki találkozó résztvevőinek is nagyon ízlett a
Vasuta palackozott fröccs, melyet elérhetővé szeretnének
tenni az országukban mint kiemelkedő minőségű hungarikum terméket.
A fröccs, vagy a Vasuta fröccs a hungarikum?
– Mindkettő, mert palackozott fröccsöt eddig nem
ismertek. Az is tény, hogy ezzel az állam is bevételhez jut,
mert a termékünk után garantáltan befizetik a forgalmi adót.
Megrendelést, munkahelyet teremtünk a borászatoknak és
forgalmazóknak. Három hungarikum kapcsolódik egymáshoz: a
magyar tájjellegű bor, Jedlik találmánya a szódavíz, és
maga a fröccs.
A vásárlók eleinte nem voltak bizalmatlanok?
– Idén az összes nagy fesztiválon – nemcsak a
szigeten, hanem a soproni Volton, a Balaton Soundon is –
megjelentünk és összesen 38 160 darabot adtunk el. Csak a
Sziget Fesztiválon 21 ezret vásároltak. Ezek egy új termék
esetében nagyon jó adatok. Tehát szó sincs bizalmatlanságról
a vásárlók részéről – bár a fröccsöt mérők kissé
szemben állnak velünk, mert nem tudnak csalni.
Mennyibe kerülnek ezek az italok?
– Ezt a kereskedők határozzák meg. 118 forintért adjuk
át a 0,33-as PET-kiszerelésű fröccsöt. Egyre nagyobb az érdeklődés
a termék iránt. Nemrég tárgyaltam a CBA-val – 500 üzletben
árulják jövőre a Vasuta fröccsöt, ami komoly tétel. A Fővárosi
Fürdőigazgatósággal is együttműködési szerződést kötök.
Gondoljunk bele, hogy csak a Széchenyi fürdőt évente másfél
millióan látogatják, s főleg külföldiek. Dohányboltokban, a
COOP-üzletekben kapható, és a Red Bull is forgalmazza.
Miért nem reklámozzák ezt a hungarikumot?
– Főleg anyagi okok miatt, mert a palackok megvétele, a
címkézés elég sok pénzt emészt fel. Minden indulás nehéz.
Tapasztalatból tudom, hogy előbb el kell vetni a magot, s majd
ha szárba szökken, akkor lehet tovább lépni. Most a bevezetésnél
tartunk, kóstolókat szervezünk, hogy megtudjuk, mennyire ízlik
a fogyasztóknak a termékünk. Eddig 95%-ban ízlik a fröccsünk
az embereknek. Többen kérdezik, hogy mennyit szállítunk ki külföldre.
Jelenleg a kapcsolatépítés történik; a japánok erősen érdeklődnek,
de a palackozott fröccsöt csak hűtött konténerben lehet szállítani,
és az sem olcsó.
Beavatna minket a készítés technológiájába?
– Az első lépés, eljárás a bor kezelése, szűrése,
derítése. Utána következnek azok a technológiai folyamatok,
amelyeket üzleti titok miatt nem árulhatok el. Ezáltal érhető
el, hogyha kinyitja valaki a fröccsöt, majd visszazárja, hetek
múlva is ugyanazt a gyönyörű gyöngyözést adja, és ízvilágot
nyújtja. A vizet is kezelni kell, például arzénes, vagy magas
vastartalmú víz nem alkalmas ehhez. Az így készült
palackozott fröccs nem hizlal, a sörnél jobb szomjoltó, és mértékkel
fogyasztva segíti az emésztést, támogatja a vérkeringést.
Olvastam, hogy a nagy borászati cégek nem akartak fröccsöt
gyártani. Akkor önnek szerencséje volt?
– Az, hogy olyan minőséget tudok produkálni, amivel ki
tudok lépni a piacra, és elérem a hungarikummá való minősítést,
nem szerencse, hanem hozzáértés kérdése. A filozófiám lényege:
mindig jó szakemberekkel kell dolgozni. Ez minden vállalkozás
alfája és ómegája.
Medveczky Attila
|
