|
 2017.01.13.
A parlament
előtt a következő állami rezsicsökkentés
Egyes közigazgatási hatósági eljárások díjának megszüntetésével
tavaly 12 milliárd forint megtakarítást értük el
Dr. Kovács Zoltántól,
területi közigazgatásért felelős államtitkártól megtudtuk,
hogy a járási hivatalok többségében az elsőfokú hatóság
feladatait látják el, míg a kormányhivatal végzi a másodfokú
hatósági feladatokat, így sok ügykör tekintetében az ügy közelebb
marad az ügyfélhez, megyén belül születik meg az elsőfokú
határozat, majd esetleges jogorvoslati kérelem
után a másodfokú döntés is.
2016-ban benyújtották az „állami
rezsicsökkentés 2”-t. Ebből arra következtethetünk, hogy
volt egy 1-es számú is? Ha igen, az miben tér el a mostanitól?
– Folyamatos munkáról beszélhetünk, mert a gazdaság
fejlődése, az ország megerősödése lehetővé teszi, hogy az
állam bizonyos társadalmi csoportokat vagy mindenkit érintő módon
lemondjon bevételeiről, hogy az adott összeg a lakosságnál
maradhasson. A 2015-ben meghozott és 2016-ra vonatkozó jogszabály
volt az állami rezsicsökkentés első fejezete. A 2016-ost pedig
az őszi ülésszakon nyújtottuk be, és vélhetően februárban
lesz róla a zárószavazás. A 2015-ös úgynevezett első
fejezet 12-12,5 milliárd forintos megtakarítást jelentett. Ebből
kétmilliárdot a vállalkozások, tízmilliárd forintot pedig az
állampolgárok spóroltak meg. Korábban január elején, az első
munkanapon 3-4 ezer személyi igazolványt adtunk ki, most, mivel
ez ingyenes lett, az emberek kivártak, így 2016 januárjának
első munkanapján 11 ezret adtunk ki. Az ingyenes, állandó személyigazolvánnyal
az állampolgárok 4,2 millió forintot, a lakcímkártyával 1
milliárd forintot takarítottak meg 2016-ban. Az erkölcsi bizonyítványt
hatósági ügyben egy évben négyszer ingyen lehet igényelni,
ami 1,7 milliárdos megtakarítást jelent. Ha társadalmi
csoportokat vesszük figyelembe, akkor láthatjuk, hogy a diákigazolvány,
a felsőoktatás felvételi eljárása és az első jogosítvány
is ingyenes lett. A nagycsaládosoknál a gyermekek útlevelének
díja a felére csökkent. A vállalkozásokra vonatkozik az adóhatósági
igazolás, amit nagyon sokan kérnek évente, mivel ez is ingyenes
lett, így 1 milliárdot spóroltak. Ugyanúgy nem kell fizetni a
cégiratok kiállításáért és az éves számviteli beszámoló
közzétételéért sem. Amennyiben a parlament elfogadja az újabb
tervezetet, úgy a magánszemélyek esetében mintegy 15, a vállalkozásokéban
pedig 5 hatósági eljárás díja csökken. Összegszerűségében
a magánszemélyeknél kevesebb lesz a megtakarítás a 2016. évihez
képest, körülbelül 4-500 millió, a vállalkozásoknál pedig
1-1,5 milliárd forint. Egyszerűsödik például a cégbejegyzés
a bt.-k, kft.-k esetében, ami milliárdos megtakarítást jelent,
s a tulajdoni lap nem hiteles másolata is ingyenes lesz. A
jogszabály általános vitája lezajlott, körülbelül 5 módosító
indítvány érkezett be, a részletes vita után pedig dönthet a
parlament, s akkor már tavasszal csökkenhetnek az állampolgárok
kiadásai.
Az állami rezsicsökkentés mellett törekednek arra,
hogy a különböző jogszabályok kevésbé legyenek bürokratikusak,
és nyelvezetük érthetőbb legyen?
– Még az út elején járunk, s próbáljuk finomítani a
szabályokat, amihez megvan a készség, a szellemi kvalitás. A
jogszabályokban nagyon nehéz két mondatba tömöríteni egy
szabályt, hogy egyszerű is legyen a paragrafus. Tehát ez egy
nagy feladat, amin még dolgoznunk kell.
Amikor először jelentették be az állami rezsicsökkentést,
a baloldal rögtön azt hangoztatta: megtizedelik a közszférát.
Valóban lesznek jelentős elbocsátások?
– Nem elbocsátásban, hanem megtakarításban
gondolkodunk. Tudjuk, hogy a háttérintézmények jelentős része
megszűnt vagy beolvadt. Ezeknek a feladatait a továbbiakban a
minisztériumok, illetve nagy részben a kormányhivatalok látják
el. A bérkeretükből, ami 100 egység, 80 egységet kapnak meg
2017-ben, néhány kivételtől eltekintve. Azt tapasztaljuk, hogy
a gazdaság, különösen a Dunántúlon munkaerőhiánnyal küzd,
továbbá, hogy az államigazgatásból adott esetben a párhuzamosságok
kiküszöbölésével, a háttérintézmények feladatinak átvételével,
megszüntetésével, az ágazati szabályok egyszerűsítésével
kevesebb íróasztalra lesz szükség, s az állami szférából
kikerülőket a gazdaság fel tudja szívni. Így nem csak az állami
rezsicsökkentéssel javíthatjuk a vállalkozások versenyképességét,
hanem a fegyelmezett munkaerő biztosításával is. A karrierhíd
programon belül állami kedvezményekkel segítjük azokat a vállalkozókat,
akik az államigazgatásból kikerülőket alkalmazzák.
Mennyien kerülnek át a versenyszférába?
– Felelőtlenség lenne a részemről pontos számot
mondani, hiszen hallottunk már 150 ezret is. A kormányrendelettel
átalakított első 14 háttérintézményből körülbelül 1000
főnek az állása szűnt meg. Január 1-jétől ennél a számnál
többen számíthatnak erre.
Az életkort figyelembe veszik? Hiszen sokan mondják,
hogy 50 felett igen nehéz elhelyezkedni a piaci szegmensben.
– Ezért hoztuk létre a foglalkoztatási támogatást a
munkaügyi szervezeti rendszerben. Az 55 év felettieket alkalmazó
cégek támogatást, vagy járulékcsökkentést kapnak – különösen,
ha nőket foglalkoztatnak.
Akik maradnak a közszférában, milyen mértékű béremelésre
számíthatnak?
– A közszférában jelentősen emelkedik a szakmunkás-minimálbér
és a minimálbér, valamint a közfoglalkoztatottak bére, tovább
növekszik a rendőrök, katonák, ápolók, szakorvosok, pedagógusok,
felsőoktatásban, kulturális és szociális szférában dolgozók
bére. A területi közigazgatáson belül júliusban a járási
hivatalokban volt átlagos 30%-os béremelés – ami 17 ezer főt
érintett. Január 1-jétől béremelés lesz a kormányhivatalok
megyei szintjén foglalkoztatottaknál; átlagosan 30%-kal nő a
fizetésük.
Az önkormányzati dolgozókra is vonatkozik az emelés mértéke?
– Az önkormányzatok saját hatáskörben dönthetnek a béremelésről,
a bérek eltérítéséről. Eddig csak a nagyon kis településeken
nem került sor erre, a városokban, főleg a megyei jogú státusúakban,
általában már megtörtént.
2017-ben még milyen változások lesznek a területi közigazgatásban?
– A jelentős változások január 1-jével, a háttérintézmények
beolvadásával, megszűnésével indulnak. Például a Földmérési
és Távérzékelési Intézet a fővárosi kormányhivatalhoz kerül,
az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség
a Pest Megyei Kormányhivatalba olvad be, az eddigi zöldhatóságok,
hogy közelebb legyenek az állampolgárokhoz, megyei területre
kerülnek a regionális szintről. 1600 hatáskörből 200 marad a
minisztériumoknál – ezek hatósági eljárások –, nagy részük
a járásokhoz, és egyharmaduk a kormányhivatalokhoz kerül. A fő
szabály: hatósági ügyekben első fokon a járási hivatalok döntenek
hatóságilag, másodfokon a kormányhivatalok, és azt követi a
bíróság. Nagyobb részt ugyanazok az emberek végzik el a
feladatokat, csak a rendszer szerkezete változik meg. Mivel a járások
elég sok hatáskört kapnak meg, így közelebb kerül a polgárokhoz
az állami feladatkör ellátása. Noha egyetlen átállás sem
megy eleinte zökkenőmentesen, hosszabb távon mindenképpen a
lakosság lesz az átalakítás nyertese.
Medveczky Attila
|
