|
2017.01.20.
Konstruktív együttműködés, hangzatos
ígéretek
„A kormányprogramnak
vannak olyan elemei, amelyek a mi programunkban is benne vannak.
Ilyenek többek között a gyermekvállalás ösztönzését segítő
családi adókedvezmények, az új vállalkozások támogatása, a
minimálbér növelése, a helyi közigazgatásban, közszférában
dolgozók bérének növelése, az üdülési kedvezmények.
Emellett a kisebbségi ügyekben is sokat átvettek a mi
programunkból.
Úgy értékeltük,
hogy az elmúlt években sok lemaradás, visszalépés történt
számos területen, ennek fényében mérlegeltünk. Arra a következtetésre
jutottunk, hogy az obstruktív ellenzéki pozíciónak akkor van
értelme, ha egy párt váltópárttá tud válni, vagyis a
parlamenti ciklus végére képes 30-40 százalékos támogatottságot
elérni. Ez az RMDSZ esetében nem életszerű lehetőség, így a
konstruktív együttműködés mellett döntöttünk, amelynek részeként
a parlamentben egyeztetünk a különféle törvényjavaslatokról,
köztük a magyar kisebbséget érintő kezdeményezésekről is,
mint a nyelvi jogok, az oktatás vagy a regionalizáció. Olyan
kezdeményezésekben működünk majd együtt, amelyek a közösségünk
érdekeit szolgálják. A 6-7 százalékos RMDSZ-nek valamibe bele
kell kapaszkodnia a parlamentben, hiszen nem valószínű a 30-40
százalékos támogatottság.” Ezekkel a szavakkal indokolta meg
az erdélyi Krónikának Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, hogy miért törekszik
a kormánnyal való együttműködésre pártja az új román
parlamentben.
Azonban nem
tartanak ki a kormány mellett feltétlenül a magyar képviselők.
„A kormányról szóló bizalmi szavazáson is elmondtam, hogy a
kisebbségi jogok szavatolása, a nyelvi jogok biztosítása, a
nyelvi charta alkalmazása, az oktatás és a restitúció mind
fontos eleme annak, hogy a romániai társadalomban a bizalom
szintje nőjön. Ha azonban mindez nem működik, akkor felmondjuk
az együttműködést.”
Arra a kérdésre,
hogy az együttműködés hogyan egyeztethető össze azzal, hogy
miniszteri tárcát kapott a Nagy-Románia Pártból érkezett,
magyarellenes megnyilvánulásairól hírhedt Lia Olguta Vasilescu,
Kelemen Hunor azt válaszolta, hogy „Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata
Párt elnöke ezen aggályunk kapcsán azt mondta, ami a múltban
volt, az a múlt része, ő pedig garantálja, hogy egyik
minisztere sem képvisel majd magyarellenes attitűdöt.”
Az RMDSZ bizakodik
az új külügyminiszter, Teodor Melescanu személyét illetően
is, aki „erkölcsi kötelességének” nevezte a magyar–román
diplomáciai viszony javítását. Ahogy Kelemen Hunor
fogalmazott, az egyik legdörzsöltebb, legtapasztaltabb külügyi
szakember, aki képes is lenne ennek a megvalósítására.
A Sorin Grindeanu
vezette, múlt szerdán beiktatott PSD–ALDE-kormány programja
egyébként számos terület mellett a kisebbségek helyzetére is
kitér. A dokumentum kisebbségekkel foglalkozó fejezetében a
kormány vállalja, hogy lépéseket tesz annak érdekében, hogy
szavatolják a kisebbségekhez tartozó polgárok jogát nemzeti
önazonossága megőrzéséhez és fejlesztéséhez, hogy Románia
alkotmánya, az EU-csatlakozás során vállalt kötelezettségek
és a vonatkozó nemzetközi egyezmények szellemében teljes mértékben
megnyilvánulhassanak a közéletben, a közigazgatásban, az
oktatásban és a kultúrában, szabadon gyakorolhassák vallásukat,
illetve használhassák anyanyelvüket.
A program szerint
elő kívánják mozdítani a közös erőfeszítéseket és a párbeszédet
a nemzeti kisebbségekkel a törvényhozási folyamat javítása
és a nemzeti önazonosság megélése érdekében.
A kisebbségekkel
kapcsolatos politika célja a nemzeti, kulturális, vallási és
nyelvi identitás megőrzése. Küzdeni kívánnak a diszkrimináció
ellen és toleranciát hirdetnek, valamint a sokszínűség értékeit
népszerűsítik. Bátorítják a nemzetiségek közötti párbeszédet,
és törekszenek a szélsőségesség, sovinizmus és
antiszemitizmus minden formájának megszüntetésére, emellett a
roma közösség helyzetének javítását is célul tűzik ki.
A kabinet vállalja,
hogy támogatja a Romániában élő nemzeti kisebbségek státusát
rögzítő kerettörvény elfogadását, valamint az ebben a törvényben
rögzített intézmények létrehozását.
A kisebbségek
anyanyelvén zajló oktatás témájában a kormány a
parlamentben jelen levő kisebbségekkel való konzultációt követően
az oktatási törvényhez kapcsolódó jogszabályt fogad el.
A kormány a
kisebbségek nyelvi identitása, hagyományai és kultúrája megőrzése
érdekében támogatja a kisebbségek kulturális intézményeit,
ingó és ingatlan kulturális örökségének megőrzését, és
felgyorsítja a kisebbségi egyházak és közösségek
ingatlanainak visszaszolgáltatását.
Mindezek érdekében
kormányzati intézkedéseket tesznek, így törvényeket is
hoznak a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájának
gyakorlatba ültetése érdekében, a kormány pedig támogatja a
kisebbségek státusáról szóló törvény elfogadását. A kormány
emellett anyagilag is támogatja a Nemzeti Kisebbségkutató Intézetet,
és biztosítja a vallási örökség megőrzéséhez és fejlesztéséhez
szükséges feltételeket.
A kisebbségvédelem
az ország EU-csatlakozása során tett vállalások szellemében
abban is megnyilvánul, hogy alkalmazzák az oktatási törvény
kisebbségi anyanyelvi oktatásra vonatkozó cikkelyeit, megerősítik
a kisebbségek törvényhozói és végrehajtói struktúrákban
való jelenlétének intézményes keretét országos és helyi
szinten, egy esetleges közigazgatási átszervezés során pedig
figyelembe veszik a különböző régiók hagyományait, nyelvét
és kultúráját. Emellett biztosítják a kisebbségek számára
az anyanyelvi rádió- és televízió-műsorokat. Fontos kitétel,
hogy szabályozni kívánják a helyi közösségek jelképhasználatát
is – kérdés, hogyan.
A leírtak legtöbbje
bizakodásra ad okot, a tervezet tele van hangzatos ígéretekkel.
Ismerve a múltat, optimizmusunk visszafogott.
M.T.
|
