vissza a főoldalra

 2017.01.20. 

Gajdoš: Láttam, hogy kinek mennyi pénzt küldött a Penta, de nem tudom bizonyítani, hogy ez kenőpénz

A Denník N napilap hasábjain egy nagyinterjú jelent meg a Gorilla-ügy volt vizsgálótisztjével, Marek Gajdošsal, aki nemrégiben kilépett a rendőrség kötelékéből, még mielőtt az ügy lezárult volna. Azt állítja, 2012-ben azért nem utasította vissza, hogy a Szlovákia történetében legnagyobb korrupciós ügyet, a Gorillát vizsgáló csapat vezetője legyen, mert az szerinte gyávaság lett volna. Azt mondja, a rendőrségtől a felettesei miatt távozott, akik nem álltak ki mellette. A beszélgetés során szó volt többek közt arról, miért nem ítéltek el senkit sem mind a mai napig az ügyben, bár több politikus is gyanúsan meggazdagodott. Hogyan bonyolítja Dušan Kováčik speciális ügyész a Gorilla kivizsgálását és miként áll az ügyhöz a főügyész.

Gajdoš elárulta, hogy a rendőrségen nem volt nagy „verekedés” a Gorilla-ügyért. A politikailag exponált ügyeket ugyanis kevésbé szeretik a rendőrök, mert gyakran furcsa dolgok történnek az ilyen ügyekben a feletteseik vagy az ügyészek részéről, s ha az ember nem hallgat rájuk, akkor nem kívánatos, üldözött lesz, és különböző eszközökkel megkeserítik az életét. „Persze nem mindig van ez így, de többnyire igen” – fűzte hozzá Gajdoš.

 A dolgok megtörténtek, bűncselekményről azonban nem beszélhetünk

 A volt nyomozó azt állítja, bebizonyosodott, hogy a Vazov utcai lakást, amelyben a találkozók zajlottak, lehallgatták, s azt is bizton állíthatja, hogy a Gorilla-akta hitelessége nagymértékben megerősíthető. Amiről a 2011 decemberében közzétett aktában szó van, az többnyire bűncselekmény.

 „Máig nem állapítható meg azonban, hogy azok az emberek bűncselekményt követtek el, mivel létezik az ártatlanság vélelme. Ez csak a bírósági ítélet után lenne elmondható” – mondja az interjúban Gajdoš, hozzáfűzve, a fellelt dokumentumok szubjektív értékelése és az operatív információk alapján meggyőződése, hogy a dolgok nagy valószínűséggel megtörténtek.

 Azt is sikerült bizonyítaniuk, hogy némely személyek konkrét összegekre tettek szert oly módon, ami a logikus gondolkodás és a piac működése alapján minden ember számára valószínűtlennek tűnhet. „Azt azonban nem lehet kijelenteni, hogy kenőpénzekről van szó” – mondta.

 Az is megerősítést nyert, hogy némelyik politikus és állami hivatalnok jól bekeresett. Ezekben az üzleti kapcsolatokban azonban nem lehetett bizonyítani a jogellenességet. „Maga a vagyonszerzés nem elegendő ahhoz, hogy kimondhassuk, kenőpénzről van szó” – fűzte hozzá a volt nyomozó, mert papíron úgy látszik, hogy a Penta számára is gazdaságilag indokolt üzletről van szó.

 „Ha valaki kenőpénzt kínál, igyekszik mindig úgy véghezvinni azt, hogy közönséges kereskedelmi ügyletnek tűnjön a dolog” – mondta. „Ha léteznének bizonyítékok, hogy ez nem így van, akkor kétségbe vonható, még ha a papírok rendben vannak is, de éppen ez a bizonyíték hiányzik a korrupciós ügyek nagy részének kivizsgálásában. Hat évvel azután, hogy mindez történt, nehéz ezt bizonyítani” – fűzte hozzá  Gajdoš.

 Malchárek províziói sem bizonyíthatók

 A Gorilla-akta szerint a lehallgatott lakásban Jirko Malchárek, a Gorilla egyik központi figurája,  az ANO akkori gazdasági minisztere és Jaroslav Haščák, a Penta társtulajdonosa egy alkalommal arról beszélgettek, hogy a Penta egy külföldi céget alapít, amelyen keresztül Malchárek majd a províziót kapja. Meg is alakult a HM Invest cég, amely Malcháreknek befektetési menedzserként 34 millió koronát (mintegy 1,1 millió eurót) fizetett ki. Malchárek azt állítja, a pénzt a munkájáért kapta.

 Gajdoš viszont úgy véli, mivel magáncégről van szó, nem állítható, hogy ez nem így van, mert az olyan jutalmat fizethet bárkinek, amilyet csak akar.  „Ha a Vazov utcai lakás lehallgatását a bíróság nem ítélte volna törvényellenesnek, s ha a lehallgatás tartalmát bizonyítékként felhasználhattuk volna a folyamat során, más lenne a helyzet. Akkor ugyanis adott lenne az érintett köztisztviselő részéről az előírások megsértése, a Penta teljesítése és a kölcsönös beszélgetésük, amelyben arról egyezkednek, hogy kenőpénzről vagy provízióról lesz-e szó.”

 Vagy ott van például a Gorilla-akta Pavol Prokopovič volt közlekedési miniszterhez köthető esete. A Penta 80 millió koronát perkált le a Novopharm cégnek – amelyen keresztül Prokopovič 2004 végén öt évre bérbe vette a pozsonyi vasúti kórházat – a kórház bérletére, úgy, hogy a bérleti szerződésnek semmi értéke sem volt, nem tudták azt teljesíteni, az egészségügyi biztosítók is felmondták velük a szerződéseket, a béreket sem fizették, a támogatásokat is leállították.

 Gajdoš azonban arról beszél, hogy ez sem bizonyítható kenőpénz, bár az ügy még mindig vizsgálat tárgyát képezi. A dolog lényege, mondta, hogy „én szintén látom, hogy az érintettek vagyona gyarapszik, hogy abnormálisan jó üzleteket kötöttek, s nekem nyomozóként, aki valóban ismerem a részleteket is, szinte valószínűsíthetetlen, hogy ez véletlen lenne. De bebizonyítani, hogy ez korrupció volt, az esetek többségében nem tudom” – jelentette ki Gajdoš.

 Több példa is említésre került a beszélgetés során a Gorilla-aktából, amelyek azonban mind bizonyíthatatlanok.

 Ellentétek Dušan Kováčikkal

 Gajdoš azt állítja, az ellentétek közte és a felügyelő ügyész közt gyakorlatilag már az elején megmutatkoztak. Azt mondja, Kováčik az ésszerű érvelés helyett gyakran megemelte a hangját és vulgáris kifejezéseket használt. Már arról eltérően vélekedtek, hogy meg kell-e vizsgálni, ki a Gorilla-akta szerzője, Kováčik szerint ugyanis arra semmi szükség.

 Kováčik több intézkedés megvalósítását nem hagyta jóvá, például visszatartotta a külföldi jogi segítségkérések elküldését. Némely esetben gátolta a bizonyítási eljárást, amiről Gajdoš úgy gondolta, hogy fontos. „Nem tetszett neki a vagyonviszonyok vizsgálata, mondván, hogy nem ez az eljárás, a korrupciót nem így kell kivizsgálni, sőt azt is mondta, örülhetek, hogy nem vádolnak hatalommal való visszaéléssel” – jelentette ki a volt nyomozó, hozzáfűzve, a védelmében azonban elmondható, hogy ha gyakran bírált is, sok esetben közvetlenül nem tiltotta meg valamely cselekmény végrehajtását.

 Gajdoš hangoztatja, az volt az érzése, hogy a főnökei többsége nem áll mögötte. „Lehet, hogy meg voltak győződve az eljárásom helytelenségéről, sohasem beszéltem erről velük” – mondta.

 Az országos rendőrkapitány például bírálta őt, amiért kijelentette, hogy megerősíti a Gorilla-akta valódiságát, mondván, ez még élő ügy. Gajdoš szerint azonban a nyomozónak jogában áll tájékoztatni az eljárásról. „Gašparnak megírtam, hogy ez nem megfelelő nyomásgyakorlásként is értékelhető a részéről. Hozzáfűztem, hogy nem akarom én mindjárt rossz fényben látni a dolgokat, ezért egyelőre nem fogom így értékelni… Amikor aztán pár hét múlva felhívott egy másik ügy miatt, mellesleg megjegyezte, amit korábban szóvá tett, felejtsem el” – mondta Gajdoš.

 A volt nyomozó szólt arról is, hogy Kováčik eljárásának felülvizsgálatára a főügyészt is felkérte egy esetben, Čižnár azonban formálisan oldotta meg az ügyet, bár többet is tehetett volna. Amikor aztán Gajdoš a SIS igazgatójának titoktartás alóli felmentését kérte, elviselhetetlenül feszültté vált köztük a légkör. Ekkor Gajdoš felhívta Robert Kaliňák belügyminisztert is, aki korábban a támogatásáról biztosította, ám az éppen Abu-Dzabiben volt szolgálati úton, ezért adott neki egy konkrét időpontot a találkozóra azzal, hogy előtte azért még hívja fel őt. Ezután már nem vette a telefonjait, az sms-üzenetére sem válaszolt.

 Gajdoš szerint idokolt lenne Fico kihallgatása

 Gajdoš és Kováčik nem értettek egyet Robert Fico tanúként való kihallgatásában sem. Gajdoš szerint Robert Fico nyilvánosan kijelentette, hogy a stratégiai vállalatok privatizálása során a Dzurinda-kormány idején províziókat osztottak szét. És ők ezt vizsgálták. A másik ok pedig, hogy a Gorilla-aktában szerepel az is, hogy Robert Fico járt a lehallgatott lakásban.

 „Már említettem, hogy fontosnak tartom az akta hitelességének vizsgálatát és azt is, hogy az érintettek valóban arról beszéltek-e, ami ott áll, s ami a vizsgálat tárgyát képezi” – mondta. Gajdoš szerint voltak, akik tagadták, hogy jártak volna a lakásban, mások nem emlékeztek rá, de voltak, akik beismerték azt.

 A volt nyomozó kifejtette, kezdetben a SIS együttműködött, Pittner vezetése alatt tájékoztatta a rendőrséget, rövid időn belül – Magala színrelépésével – azonban megváltozott a helyzet. Gajdoš véleménye, hogy a nyomozásnak sokkal alaposabbnak kellett volna lennie.

 2015-ben aztán valaki Gorilla 2 néven megjelentetett egy újabb aktát az elhárítás korábbi vezetőjének, Ľubomír Arpašnak a különböző emberekkel folytatott beszélgetéseiből. Gajdoš szerint valóban szivárgott ki információ, de nem közvetlenül az ő csapatából. Büntetőfeljelentést is tettek az ügyben.

 A volt nyomozó úgy véli, ennek az akciónak a célja a csapata elleni célzatos támadás volt, hogy félreállítsák őket, legfőképpen őt, magát. Voltak más próbálkozások is erre, egy banki intézmény például (nem a Pentáé) projektmenedzsernek szerződtette volna 7 ezer eurós havi bérért, a szerződés aláírásakor pedig 20 ezer eurót kapott volna kézhez.

 A Gorilla-ügy kronológiája

 A Gorilla-ügy a Penta képviselői és a politikusok, köztisztviselők közti beszélgetések átiratát tartalmazza a privatizációról és az egyes politikusok provízióiról. A beszélgetéseket a SIS játszotta fel 2005-ben és 2006-ban, a Varga Zoltán tulajdonába tartozó konspirációs lakás lehallgatása során a pozsonyi Vazov utcában. Az Alkotmánybíróság a későbbiek során törvényellenesnek ítélte a lehallgatásokat, mert a lehallgatást jóváhagyó SIS nem tudta azt kellőképpen megindokolni a bíróság előtt.

 2005 novembere

 A pozsonyi kerületi bíróság bírája a SIS kérelmére engedélyezte a Pentának dolgozó Varga Zoltán tulajdonában lévő Vazov utcai lakás lehallgatását. A lakásban a Penta egyik vezetője, Jaroslav Haščák és Varga több politikussal, hivatalnokkal, rendőrrel találkozgatott. A lehallgatás 2006 augusztusáig zajlott. A SIS a rendőrségnek, a kormányfőnek és a belügyminiszternek azonban csak néhány információt továbbított a begyűjtöttek közül, a többit meghagyta, a saját „tudásbázisban“.

 2009 márciusa

 A SIS elbocsátotta a kötelékéből Peter Holúbeket, aki a lehallgatott lakás mellett lakott, és feltűntek neki a gyanús látogatások.

 2009 júniusa

 Tom Nicholson újságíró a Gorilla-aktát leadta a rendőrségen. A kihallgatásán Dušan Kováčik speciális ügyész vett részt. Nicholson a találkozót úgy jellemezte, hogy Kováčikot főleg az érdekelte, kitől kapta az aktát, s amikor azt mondta neki, hogy egy ismeretlen küldte, Kováčik állítólag azt kiabálta: Hazudik! A nyomozás a Korrupcióellenes Hivatalt felügyelő Tibor Gašparhoz került. A nyomozás zsákutcába jutott.

 2011 áprilisa

 A 2010-es parlamenti választás után Iveta Radičová kormánya újra megnyitotta az ügyet, akkor az Branislav Jendrušák nyomozóhoz került. 2011 áprilisában Dobroslav Trnka főügyész azonban újra eltemette azt. „Nem hiszem, hogy büntető eljárást lehetne kezdeni akármilyen okból, például koholt vádak alapján, ami egy volt kolléga vagy egy frusztrált újságíró bosszúja lehet… egy bizonyíthatatlan, talán hírszolgálati játékot vizsgálunk, s én kíváncsi vagyok, melyik ügyész írja ez alá a nevét” – írta Trnka. A Katonai Hírszerzés ezek után leállította az eljárást.

 2011 decembere

 Egy ismeretlen a világhálón közzétette a teljes Gorilla-aktát. Az akta felháborította a közvéleményt és tüntetéssorozatot indított el.

 2012 januárja

 Daniel Lipšic belügyminiszter létrehozta a Gorillát vizsgáló speciális csapatot, amelynek vezetője Marek Gajdoš lett, aki harmadikként veselkedett neki a Gorilla-ügy kivizsgálásának.

 2012 márciusa

 A Smer rekordnagyságú győzelmet aratott a parlamenti választáson, és négy éven keresztül egyedül kormányzott. Az új belügyminiszter, Robert Kaliňák kijelentette, nem nyúl a Gorilla-ügyet vizsgáló csapathoz, és támogatja azt.

 2013 januárja

 Rudolf Cádra már nem támogatta a Gorilla-csapatot, és kilépett a rendőrségből. Tibor Gašpar színrelépésével ugyanis leváltották a Szervezett Bűnözés Elleni Hivatal éléről, és egy sima helyet kínáltak fel neki a Bűnügyi Rendőrségi Hivatalban. Gašpar azt állította, azért tett így, hogy Cádra teljesen csak a Gorilla-üggyel tudjon foglalkozni, a nyomozás lezárása után állítólag újra igazgatói tisztséget ajánlottak volna fel neki.

 2015 júniusa

 Rendkívüli ülést tartottak a parlamentben Gorilla-ügyben, amelyen az ellenzék afeletti elégedetlenségének adott hangot, hogy az ügyet Dušan Kováčik speciális ügyész felügyeli.

 2015 novembere

 Egy ismeretlen közzétette a világhálón a Gorilla 2 névre keresztelt aktát. Manipulált hangfelvételekről van szó, amelyeket az elhárítás korábbi vezetője, Ľubomír Arpáš készített a különböző emberekkel való találkozóin, a rendőrség házkutatás során lelt rájuk.

 2016 októbere és novembere

 A Gorilla-ügyet vizsgáló csapat vezetője, Marek Gajdoš bejelentette, kilép a rendőrség kötelékéből. Robert Kaliňák belügyminiszter nem tette lehetővé számára, hogy a parlament védelmi és biztonsági bizottsága előtt meghallgassák. Gajdošt fogadta Andrej Kiska köztársasági elnök.

2016 decembere

 A Gorillát vizsgáló csapat új vezetője Lukáš Kyselica lett, a nyomozás folytatódik…

(Denník N/Felvidék.ma)