|
 2017.01.20.
Egy ellenzéki javaslat szerint már az
idén megszűnnének a megyék
Ahogy arról már
korábban beszámoltunk, Andrej Danko a megyei önkormányzati
rendszer átgondolását szorgalmazza, de csak a következő
megyei választási ciklusban. Két ellenzéki képviselő viszont
már 2017-ben felszámolná a megyei önkormányzatokat. Katarína
Macháčková és Miroslav Beblavý törvényjavaslatot nyújtott
be összesen huszonnyolc jogszabály módosítására, melynek következtében
még az idei évben megszűnnének a megyei önkormányzatok.
A két független
képviselő a módosító indítványban, amelyről a január végén
kezdődő ülésen tárgyalnak majd, nem ad pontos választ arra,
mely hivatalok vennék át a megyék feladatköreit. Ahhoz, hogy a
közigazgatási rendszer megszűnjön, vagy átalakuljon, az
alkotmányt és több alkotmánytörvényt is módosítani kell.
A két ellenzéki képviselő valószínűleg a nemzeti párt
vitorlájából kívánja kifogni a szelet. A megyei rendszer
megszüntetését ugyanis először az SNS elnöke vetette fel.
Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy a régiók ilyen
szintű kialakítása az európai uniós pályázati rendszerek
miatt volt fontos Szlovákiának.
Macháčková azonban úgy gondolja, ha már az idei évben
sem lesznek választások és az elkövetkező öt évben nem kell
fenntartani a hivatalokat, illetve a képviselő-testületek megszűnnek,
200 millió eurót spórolhat az ország. A képviselőnő szerint
a magasabb szintű területi egységek (VÚC) nem váltották be a
hozzájuk fűzött reményeket. Ilyen volt többek között a régiók
közötti különbségek megszüntetése.
Beblavý szerint a megyék jog- és feladatköreit a helyi
önkormányzatok és az állami hivatalok között kellene
elosztani. Szerinte az iskolákat, a szociális és kulturális
intézményeket például átvehetnék a helyi önkormányzatok,
elsősorban azokat, amelyek helyi jelentőségűek.
Az utak karbantartását állami feladatként tudja elképzelni
a független képviselő. Beblavý szerint az új rendszerben az
adóhányad 88 százalékát kapnák meg az önkormányzatok, a
fennmaradó 12 százalék pedig az állami költségvetést gyarapítaná.
A két független képviselő online petíciót is indított, hogy
a közvélemény így gyakoroljon nyomást a döntéshozókra.
A regionális rendszereknek van értelmük, egy megyei önkormányzat,
ahova a polgárok közvetlenül választhatnak képviselőket, közelebb
hozhatja a politikusokat és az embereket egymáshoz. Ehhez
azonban az is kell, hogy a megyei felosztást az emberek
logikusnak tartsák. A szlovák kerületek határait viszont nem a
természetes régiók határában húzták meg. Több olyan természetes
régió van az országban, amely évszázadokon keresztül egy
egységet alkotott, ilyen például a Csallóköz és a Szepesség.
Ezek a régiók jelenleg több járás, sőt több kerület részét
képezik.
Ha a megyékről, azok átalakításáról esik szó, inkább
azon kellene elgondolkodniuk a képviselőknek, hogyan segíthetik
a régiók fejlesztését. Vissza kellene térni a természetes és
történelmi régióhatárokhoz. Az önkormányzatoknak pedig
olyan jogköröket kellene biztosítani, hogy ténylegesen
tehessenek a régióbeli különbségek leküzdéséért, ugyanis
nem azért nem sikerült azokat megszüntetni, mert a megyei képviselők
annak érdekében nem tettek meg mindent, hanem azért, mert arra
nem volt módjuk.
A felvidéki magyarság szempontjából az lenne a szerencsés,
ha a kerületek határait nem észak-dél irányban húznák meg,
ezzel művileg csökkentve a magyarok arányát a megyékben.
Sokkal logikusabb lenne akár egy magyar megye kialakítása is.
Ahelyett, hogy az önkormányzatiság egy Európában bevált
rendszerét szüntetik meg a parlamenti képviselők, inkább azon
kellene dolgozniuk, hogy a régiós felosztás és az ott létrehozott
önkormányzati egységek az emberek javát szolgálják.
Nem mellékesen a
megyei rendszer 2017-es évi megszűntetésével az uniós pályázati
pénzek lehívása is veszélybe kerülne. Úgy viszont a megspórolt
kétszázmillió euró, amelyet a megyék megszüntetésével
nyernénk, az uniós pályázatokon úszna el.
(felvidek.ma)
|
