vissza a főoldalra

 2017.01.20. 

A szakmunkásnak is van becsülete

Az angol nyelv oktatását és a digitális tudást kellene erősíteni

A teljes árukészletet beérkezéstől számítva kellene nyilvántartani a számítógépes rendszerben. Így a NAV nem csak a pénztárgép forgalmát, hanem a raktáron lévő áruk mennyiségét is ellenőrizni tudja – közölte szerkesztőségünkkel Dr. Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint 2016 a magyar gazdaság számára óriási elégtételt jelentett.

 Mit hozott a 2016-os év a magyar gazdaság és vállalkozások számára?

 – Erre igen nehéz válaszolni, mert legalább 400 ezer vállalkozás működik és egyiknek jobb, másiknak rosszabb az éve. Összességében a magyar gazdaság számára óriási elégtételt jelentett a 2016-os esztendő, ami egyrészt bebizonyította, hogy sikeresen ki lehet kerülni egy olyan válsághelyzetből, mint amilyenben a görögök voltak, és Magyarország is 2009–2010-ben. A gazdaságpolitika elismerését jelentette, hogy mind a három nagy hitelminősítő – egyik sem jó szándékú velünk, sőt inkább ellenségesek – az országot a befektetési kategóriába sorolta stabil kilátással. Az alapkamat rendkívül alacsony, 1% alatti, a gazdaság tartós növekedési pályán mozog, és az előrejelzések szerint tovább növekszik. Az exportmérlegünk nem volt soha annyira kedvező, mint tavaly. Azok a jóslatok, melyek az uniós pénzek visszatartásáról, a magyar gazdaság összeomlását vetítették elő, nem váltak be. Tehát egy igazán jó évet zártunk – állítom annak tudatában, hogy nem minden vállalkozás mondhatja ezt el.

 A kormányzat gazdaságpolitikai lépéseit egyeztette a kamarával?

 – Az esetek döntő többségben, amióta a kormányzattal együttműködünk, kicseréljük álláspontjainkat. Minden kormányzattal megpróbálunk együttműködni. Ez sikerült az első Orbán-kormánnyal 1998 és 2002 között, a Medgyessy-kormánnyal és 2006-ig a Gyurcsány vezette kabinettel. Akkor kijelentettük, hogy a kormány gazdaságpolitikája árt az országnak. Sajnos az élet minket igazolt. 2010-ben újra együttműködtünk az Orbán-kormánnyal, mely akkori gazdasági intézkedéseinek többségét velünk egyeztetve vezette be. Matolcsy György hajdani gazdasági miniszterrel tételesen egyeztettünk olyan kérdésekben, mint a bankadó, a közteherviselés átalakítása, a közmunka-program, a szociális ellátás rendszerének átalakítása, a teljesítmény-központú adórendszer.

 Voltak olyan területek, melyekben eltért az álláspontjuk?

 – Számos kérdésben, hiszen a kormányok főleg politikai, mi pedig szakmai szempontokat mérlegelünk. Tehát bizonyos változásokat a kamara sokkal határozottabban, gyorsabban vezetne be, de megérti azt, hogy a politikának olyan kérdésekkel is foglalkoznia kell, melyek a gazdasági szereplők számára marginálisak. Motivációink így eltérnek, ami néha vitát generál, de ilyen esetben korrektül, asztal mellett tárgyalunk.

 Szinte mindig hangoztatják a kormányzati és a vállalkozói oldalon a bürokrácia csökkentését. Ezen a téren mit kéne tenni?

 – Ez egy elavult lemez…Valóban, mindenki a bürokrácia csökkentéséről beszél, miközben a bürokrácia nő, de nem hiszem, hogy ez gondot jelent, mert olyan világban élünk, ahol egyre szélesebb az információhalmaz. Az informatikai adatbázisokat kellene összekötni. Beszélhetünk arról, hogy legyen söralátét méretű az adóbevallás, ami a ’70-es évek Nyugat-Németországában helyénvaló gondolat volt, de ma az informatika világában teljesen mindegy, hogy hány oldalas az adóbevallás, mert azt az adatbázisok összekötésével a számítógépes programok elkészítik. Már beszéltem erről egy interjúban, s az adótanácsadók fel is háborodtak szavaimon – ami egyértelmű, mert jelentős forrástól esnek el, ha minél több embernek készíti el a NAV az adóbevallását. Tehát a bürokrácia csökkenése az informatikai rendszerek összekötésével történhet meg.

 A gazdaság fehérítéséhez mennyiben járul hozzá az elektronikus pénztárgép bevezetése?

 – Eléggé abszurd, mikor egy kamara, egy gazdasági érdekképviselet tippeket ad a kormánynak az adóztatás szigorítása érdekében, viszont álláspontunk szerint nem lehet úgy sikeres a gazdaság, ha annak egyes szereplői semmibe veszik a verseny feltételeit, tehát adót csalnak. Célunk, hogy minden olyan információt átadjunk a kormánynak, ami által a fekete gazdaság mértéke csökkenhet. Az e-kassza nagyon fontos eszköz, melynek bevezetése nagyon kevés konfliktussal járt, s a számok igazolják a döntést, mert legalább 500 milliárddal több a költségvetés bevétele a korábbi időszakokhoz képest, s ez óriási mozgásteret biztosít a kormánynak. Viszont még lenne egy javaslatom a NAV felé. Hiszen adót csalni kétféleképpen lehet, az egyik, hogyha nem ütöm be az összeget a pénztárgépbe, a másik, az idegen, számla nélküli áru bevitele. Ezért azt tanácsoljuk, hogy a teljes árukészletet beérkezéstől számítva kellene nyilvántartani a számítógépes rendszerben. S így a NAV nem csak a pénztárgép forgalmát, hanem a raktáron lévő áruk mennyiségét is ellenőrizni tudja.

 Évadzáró beszédében közölte, hogy a jövőben is hozzá kell nyúlni évtizedes struktúrákhoz, például a közoktatáshoz. Hogyan lehet gazdaságközelivé tenni az iskolarendszert?

– Elvileg nagyon egyszerű feladatok bevezetésével, de a megoldásig sosem jutunk el. Világunkban az érvényesülés egyik fő feltétele a nyelvtudás. Tudom, hogy idegenkedünk a kötelező nyelv tanulásától, de ma az angol nyelv jelenti a világra az ablakot. Szintén lényeges a digitális tudás megerősítése. Sajnos ezen a területen nagyon rosszul állunk. Digitális technikát szinte mindenki használ, de cégek versenyképessége érdekében alig készítenek programokat. Nemcsak az eszközök használatának ismeretét kell oktatni, hanem a szoftverek hasznosítását is. Tehát a közoktatásban az angol nyelvre és a digitális tudásra kell fókuszálni. Nem kell ezért elvenni az okostelefonokat a gyerekektől, ha azzal szeretnének számolni, éppen az eszközök használatára kell őket rászoktatni. Három gyermekem közül kettő iskolás korú, és megdöbbenve tapasztalom, ugyanazt tanulják, amit én 40 évvel ezelőtt, holott a világ rengeteget fejlődött. Ezért, ha radikálisan nem nyúlunk hozzá a közoktatáshoz, akkor annak hosszú távon az ország versenyképessége látja a kárát. További probléma, hogy elcsúsztak az oktatási szintek. A közoktatásban kéne megtanítani a gyereket írni, olvasni, számolni. Sajnos ott nem tanulja meg, s a középiskolában kell ezeket az alapismereteket elsajátítania. A felsőoktatásban kiderül, hogy a diák nem tud nyelvet, nem ismeri a digitális technikát. Ráadásul az oktatási rendszer hatalmas problémája a térségek közti különbség.

 Több vállalkozó panaszkodik, hogy nem talál képzett, gyakorlott szakmunkást. Szükséges megreformálni a szakmunkásképzést?

 – A reform már megtörtént, de az eredménye valószínűleg sosem lesz olyan, amilyet szeretnénk. Ugyanis az elmúlt öt évben 100 ezer gyerekkel került kevesebb a középfokú oktatásba. S ebből a százezerből 14 ezret tett ki a gimnáziumi csökkenés, és 86 ezret a szakmunkásoké. A gyermekszám csökkenése sajnos kezelhetetlen. Éppen ez a fogyó létszám csoportosodik át a középfokú oktatásban a gimnáziumok irányába. Nem csak azért vagyunk nehéz helyzetben, mert csökken a gyerekek száma, hanem egy téves társadalmi trend miatt, ami lenézi a szakmunkásokat. Holott létezik olyan város, ahol 2,5-ös átlaggal indult gimnáziumi osztály, mert kellett a diáklétszám. Az oktatási vitákban pedig én vagyok a fekete bárány, mert rám fogják, hogy szakmunkások tömegét akarom képeztetni. Holott a szakmunkásképzés egy szakma elsajátításáról szól. Ha valaki a szakmát megtanulta, és jó az adott szakmában, rendelkezik gyakorlati tudással, akkor biztosítani kell, hogy abban továbbléphessen. Egy rossz átlagú érettségivel kevesebbet ér el a diák, mintha szakmunkásnak menne, holott úgy hamarabb pénzt keresne, s amennyiben tovább akarna tanulni, akkor mehetne később egyetemre. Tehát szükséges a szemléletváltás, és a szakmunkásképzés területén a gyakorlati időt sem lehet megspórolni. Németországban jártunk, s egy panzióban, éjszaka a vacsorát egy 14 éves lány hozta ki, s elmondta: pincérnek tanul, s tudja, hogy éjjel a pincérek dolgoznak. Ez is mutatja a szemléletek közti különbséget. Azt tudomásul kell venni, hogy századokon át a társadalom gerincét az iparosok adták. Mi azt akarjuk jelezni, hogy szakmunkásként lehet családot alapítani, méltó életet élni – ahogy ez a hazai iparos réteget jellemezte –, boldognak lenni, az alkotó munkában kiteljesedni.

 Miként kapcsolódik be a kamara a fiatal szakmunkások európai versenyének, az EuroSkills 2018. évi budapesti rendezvényének előkészítésébe?

 – Az EuroSkills-szel azt akarjuk bemutatni, hogy a szakmunkásnak is van becsülete. A budapesti rendezvényt a kamara szervezi, s a pénzügyi feltételeket a kormány garantálja. Kiemelendő, hogy a rendezésért folytatott versengésben Magyarország Norvégiát utasította maga mögé. A rendszerváltó országok közül Magyarország rendezheti meg először az EuroSkills versenyt 2018-ban, ami nagyon fontos lesz az ország számára. Ennek az üzenete, hogy bár a szakképzésről mindegyik rendszerváltó országban vitáznak, de nálunk van jelen ez a téma a legerősebben a közbeszédben. Olyan országokat vonzunk majd be a versenybe, melyek eddig nem vettek benne részt. Tehát mi leszünk a húzóerő, s az már más kérdés, hogy melyik ország szakmunkásai lesznek tehetségesebbek.

Medveczky Attila