|
 2017.01.27.
Visszásak a
korrupciós ügyekkel terhelt baloldal vádjai
Folyamatosan nő a foglalkoztatás és csökken a munkanélküliség
A baloldal minden
idők legkorruptabb kormányzását követte el, és még mindig
egymást érik az olyan korrupciós ügyek, amelyekben a baloldal
érintett – jelentette ki Hollik István Fidesz–KDNP-s
honatya, akit a Hiszékeny-ügyről, az Alstom-kenőpénzről és
a foglalkoztatottsági mutatókról is kérdeztünk.
2010-től polgári kormánya van Magyarországnak, s mégis
még mindig vannak olyan korrupciós ügyek, melyekben a baloldal
érintett?
– Pontosan. Három
ügyről van tudomásunk, ezek nemrég láttak napvilágot, és
mindegyik a szocialistákhoz, a szocialista párthoz vagy a 2010
előtti kormányzáshoz kapcsolódik. Ahogy említette a kérdésében,
valóban furcsa, hogy még hét évvel a kormányváltás után is
vannak olyan korrupciós ügyek, melyek a 2010 előtti szocialista
kormányzás idejére nyúlnak vissza. Az első az Alstom metrószerelvények
beszerzése. A 2-es és a 4-es vonalhoz vásárolt a fővárosi önkormányzat
metrószerelvényeket. A francia és a brit korrupcióellenes hatóság
vizsgálódott az ügyben, és a britek azt állapították meg,
hogy 2,3 millió euró kenőpénz kerülhetett az Alstom cégcsoporttól
magyar politikai döntéshozók zsebébe. Ebből az összegből
600 ezer eurónak már „megvan a gazdája”, hiszen az
Medgyessy Péter egyik tanácsadó cégéhez került. Viszont azt
a mai napig nem tudjuk, hogy a hiányzó 1,7 millió euró melyik
szocialista, vagy SZDSZ-es politikus zsebében landolt. Új fejlemény,
hogy a fővárosi önkormányzat vizsgálóbizottságot állított
föl, amelyik január 9-én zárta le munkáját. Megállapították,
hogy ez a közbeszerzés aggályos, s adott esetben jogszerűtlen
elemeket is tartalmazott. Megfogalmazták, hogy a közbeszerzés
szinte az Alstomra volt kiírva, így gyakorlatilag más nem is
nyerhette volna meg. Azt kell felderíteni hét évvel a kormányváltás
után, hogy hová lett az 1,7 millió euró.
Mely szerveknek a
feladata ennek a földerítése, hiszen hatalmas összegről van
szó?
– Amint említettem az angolok és a franciák is
nyomoznak, és természetesen a vizsgálóbizottság jelentését
a Fővárosi Önkormányzatnak el kell fogadnia. Amennyiben úgy látják,
hogy feltárultak, napvilágra kerültek olyan körülmények,
dokumentumok, akkor valószínűleg bírósághoz vagy rendőrséghez
fordulnak.
A négyes metróval kapcsolatban viszont az ellenzék az
MSZP-től a Jobbikig a kormányt hibáztatja, mert decemberben a
4-es metró egyik szerelvénye füstölt a Szent Gellért térnél,
s a főváros nem kap elegendő kormányzati forrást.
– A 4-es metró ügyében jobban teszik a szocialisták,
ha hallgatnak. Nem csak a szerelvények beszerzése miatt, hanem,
mert az elmúlt 25 év talán egyik leggyanúsabb és
legfeleslegesebb beruházása volt a 4-es metró, aminek a költségei
az egekbe szöktek. Olyan metrót sikerült közel 20 év alatt a
szocialista-szabaddemokrata fővárosi önkormányzatnak megvalósítania,
amelynek a szükségessége is megkérdőjelezhető. Az pedig,
hogy egy egyszeri technikai problémából politikai hecckampányt
csinálnak, a szánalmasság kategóriájába sorolható.
Ez az első ügy. A másik kihez kapcsolódik?
– Hiszékeny Dezső szocialista országgyűlési képviselőhöz.
Emlékezhetünk arra, hogy még XIII. kerületi alpolgármesterként
olyan ügybe keveredett, mely szerint pénzt kért azért, hogy
egy cukrászda bérleti jogát az önkormányzattól egy vállalkozó
megkapja. A vállalkozó feljelentette Hiszékeny Dezsőt, és egy
hangfelvételt is bemutatott, melyen elhangzik, hogy ötmillió
forintot kell fizetnie. A vállalkozó azt állította, hogy Hiszékeny
erre a felajánlásra bólintott egyet és a kezével ötöt
mutatott. Első fokon a bíróság nem találta kielégítőnek a
bizonyítékokat, az ügyészség viszont igen, ezért másodfokon
tárgyalják az ügyet – ami január 9-én vette kezdetét.
Senki sem gondolhatja komolyan, hogy elfogadható lenne Hiszékeny
Dezsőnek az az állítása, hogy azért sem mutathatott ötöt,
mert hiányzik az egyik ujja – hiszen egy embernek két keze
van.
Hiszékeny ügyvédje azt mondta, hogy „politikai indíttatású
ügyről van szó, amelyben az ügyészségnek semmiféle bizonyítéka
nincs, kizárólag a célja világos: le akarják járatni az MSZP
egyik politikusát”. Mi erről a véleménye?
– Az eljárást nem az ügyészség indítványozta, hanem
egy vállalkozó, aki az ügy érintettje és károsultja volt. Értjük,
hogy politikai szintre akarja vinni ezt az ügyet Hiszékeny Dezső,
és egy „hadjárat áldozataként” állítja be magát – de
ez hazugság, és állítása a tényekkel is ellenkezik. Ettől függetlenül,
jogállamban élünk, s várjuk meg a bíróság döntését.
A harmadik téma már Dunakeszihez kapcsolódik?
– Pontosan. Miközben az MSZP azt hirdeti magáról, hogy
már megújult, s a megújulást bizonyítják új országos és
helyi politikusai, Dunakeszin ez a megújulás egy olyan embert
– Fári Jánost – ültetett a helyi MSZP elnöki székébe,
aki önkormányzati képviselő is, s akiről decemberben derült
ki, hogy sikkasztásért egy év felfüggesztett börtönbüntetésre
ítélték. Sőt másik két gazdasági bűncselekmény miatt is
eljárást kezdeményeztek ellene. Tehát hiába hazudnak a
szocialisták megújulást, még mindig teli vannak korrupciós ügyekkel
– ezért gondoltuk azt, hogy fontos erről beszélni.
Ráadásul arról a Fári Jánosról van szó, aki azt
nyilatkozta a kormánypártokról, hogy „mutyi mutyi hátán”.
– Megszokhattuk,
hogy a szocialisták kiabálnak a kormánypártokra korrupciót
– minden alap nélkül, és feljelentést sem tesznek –, s közben
pedig ők vannak teli ilyen ügyekkel. Annak ellenére, hogy ez fölháborító,
úgy gondolom, nekünk kötelességünk, ha már ilyen vádakkal
illetnek minket, nyilvánosság elé tárni az ő ügyeiket –
melyek igazak, hiszen például Fáriról bárki megtudhatja, hogy
felfüggesztettet kapott.
Mit gondol, hogyha egy ilyen eset egy kormánypárti
politikussal fordulna elő, akkor a balos sajtó hogyan reagálna?
– Nálunk ilyen nem fordulhat elő, mert senki sem állhat
a törvények fölött. Pártcsaládunkban eddig is zéró
tolerancia volt a korrupcióval szemben.
Térjünk rá a gazdasági helyzetre. Az MSZP-s Tóbiás
József szerint a „ 2017-es költségvetés a cserbenhagyás költségvetése,
ugyanazt a politikát jeleníti meg, amely tovább szélesíti a
szakadékot a jómódú kiváltságosok és a létválságban élő
milliók között.” Mit gondol erről?
– A szocialisták politikája azért bukott meg 2010 előtt,
mert nem figyeltek az emberekre. Politikájuk nem a lakosság életének
jobbításáról, hanem saját hatalmuk megőrzéséről szólt.
Ezzel szemben a Fidesz és a KDNP mindig a magyar emberek problémáira
fókuszál. Meghallhatjuk a problémákat, és megpróbáljuk
azokat megoldani. Az első, és a leglényegesebb a
munkahelyteremtés. El kell érni, hogy aki szeretne, tudjon és
legyen is lehetősége dolgozni. A szocialisták nyolc éve alatt
200 ezren veszítették el állásukat. Majdnem 12%-os volt a
munkanélküliség 2010-ben. A polgári kormány elérte, hogy mára
a munkanélküliségi ráta 4,5%-ra csökkent, a foglalkoztatottság
pedig a rendszerváltoztatás óta nem volt ennyire magas. 700
ezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben. 4 millió 414 ezer a
foglalkoztatottak száma. Mivel a szocialisták cserbenhagyták a
fiatalokat, s a fiatalok munkanélkülisége több mint 30%-os
volt – ennél csak Görögországban és Spanyolországban volt
rosszabb a helyzet –, külön öröm az, hogy most csak 11%-os
az arány. Ezzel a fiatalkorúak munkanélkülisége tekintetében
uniós átlag alatti szintet értük el. Természetesen nem lehetünk
elégedettek, sok még a tennivaló, de az irány helyes. Továbbra
is az a célunk, hogy politikánkkal minden magyar ember egyre
jobban járjon. Több kedvezménnyel támogatjuk a családokat,
otthonteremtéssel, adókedvezménnyel.
Említette a foglalkoztattak számát. Erre mondják többen,
hogy így könnyű, és csalóka mutató, hiszen bele számítják
a közmunkásokat is.
– Jogos a kérdés… A közmunkaprogramot a kormány, már
annak bevezetésekor is, átmeneti megoldásnak tekintette.
Fontos, hogy legyen egy olyan lehetőség, amellyel azok is tudnak
élni, akik évekig-évtizedekig nem dolgoztak. A közmunkaprogram
számukra nyújtott megoldást, hiszen mi a szocialistákkal
ellentétben nem segélyeket akartunk adni, hanem munkát. Azt
szerettük volna, hogy mindenki a munkájáért kapott bérből éljen
meg. Viszont ma azt tapasztaljuk, hogy a közmunkaprogramban résztvevők
nem akarnak elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. Ezért
fontos kormányzati törekvés, hogy a programban részt vevők különböző
ösztönzők segítségével a versenyszférában találjanak munkát.
A legfrissebb foglalkoztatottsági adatok szerint 22 ezerrel
kevesebb közmunkás volt 2016 végén, mint egy évvel ezelőtt
– ez azt jelenti, hogy ők a versenypiacon helyezkedtek el. Ez már
jó irány, s ami ennél is lényegesebb, hogy kormányzati közvetítéssel
fontos bérmegállapodást kötöttek a munkáltatók és a munkavállalók,
aminek köszönhetően 15%-kal nő a minimálbér, és 25%-kal a
garantált bérminimum. Cserébe a kormány évi 5%-os adócsökkentést
adott a munkáltatóknak. Ez ösztönözheti a közmunkásokat
arra, hogy a versenypiacon keressenek munkát, ugyanis a minimálbér
és a közmunkáért kapott bér között egyre nagyobb lesz a különbség.
A pénzügyi stabilitás – mellőzve a „kincstári
optimizmust” – a továbbiakban is fennmarad?
– Minden jel erre mutat; a kormány idén is 3% alatti
GDP-arányos hiánnyal számol. Míg a szocialisták kormányzása
alatt megduplázódott az államadósság, és 2004 és 2010 között
megszakítás nélkül túlzottdeficit-eljárás alatt állt hazánk,
addig 2010 óta évente 3% alatti a hiány és 2016 első három
negyedévét 164 milliárd államháztartási többlettel zárta a
kormány, ami EU-s szinten is kiemelkedő.
Medveczky Attila
|
