vissza a főoldalra

 

 

 2017.05.08. 

Egymilliárd forint külhoni családi vállalkozások segítésére

A magyar intézményrendszer és vállalkozások megerősödjenek a Kárpát-medencében

Beszámoltunk már arról, hogy 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve. A pályázatokról, a képzésekről a Nemzetpolitikai Államtitkárság a határon túl rendez fórumokat. A programot népszerűsítették már Szabadkán, Komáromomban, Beregszászon, Nagyváradon és Csíkszeredán. A gazdasági támogatások célja, hogy aki a szülőföldjén akar maradni, az meg tudja ezt tenni, legyen munkája, tudjon boldogulni, gyermeket vállalni, és a gyerekek tudjanak magyar nyelvű oktatási intézményekbe járni – nyilatkozta lapunknak Dr. Szilágyi Péter a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára.

 2012-ben indultak el a tematikus évek, először az óvodák, majd a kisiskolák, és a külhoni magyar felsősök éve következett. 2015-ben a külhoni magyar szakképzés, a tavaly pedig a külhoni magyar fiatal vállalkozók köré szerveződtek a programok. Az egymilliárd forintos keretből mennyit szánnak pályázati célra és szakmai képzésre?

 –A korábbi tematikus évekhez hasonlóan az idei tematikus program keretében a Nemzetpolitikai Államtitkárság szakmai és anyagi támogatást nyújt a külhoni magyar vállalkozóknak. A programban meghirdetett 1 milliárd forint nagy része vissza nem térítendő támogatás formájában kerül kiutalásra kisebbik részét pedig szakmai rendezvényeink lebonyolítására tartjuk fenn. Pontos összeget még nem tudok mondani.

 Kik és milyen feltételek mellett pályázhatnak?

 –A programra elkülönített 1 milliárd forintos pénzkeretből 600 millió forintos keretösszegből támogatjuk majd a külhoni magyar családi vállalkozásokat, továbbá 230 millió forinttal tavalyi programunk célcsoportját, a külhoni magyar fiatal vállalkozókat kívánjuk segíteni vállalkozói terveik megvalósításában. A pályázati részletekről a pályázati kiírás megjelenése után tudunk nyilatkozni. Bővebb információk 2017 júniusától várhatók.

 Mennyire lényeges, hogy a rövid távú profittermelés helyett a hosszú távú fenntartást helyezzék a családi vállalkozások előnybe?

 –Programunk célcsoportjának kiválasztása során is az volt a vezérelv, hogy a hosszú távú fenntartást mozdítsuk elő, hiszen ezzel tudunk nemzetpolitikai célunkhoz is hatékonyan hozzájárulni, amely a külhoni magyar közösség szülőföldön maradása és boldogulása. A családi vállalkozások és a vállalkozások családiasítása, a több családtag egy vállalkozásban való foglalkoztatása véleményünk szerint a hosszú távú, fenntartatható boldogulás zálogai.

 Erdélyben sokkal több magyar él, mint például Szlovéniában. Számarány alapján elosztották a külhoni nemzetrészek között a pályázati keretet?

 –Ahogy azt a korábbiakban is jeleztem, a pályázati kiírás után tudunk bővebben arról nyilatkozni. A korábbi gyakorlathoz hasonlóan a pályázatok szakmaisága mellett természetesen a nemzetpolitikai szempontokra is külön figyelmet fordítunk.

 Melyek a legnagyobb nehézségek a határon túli magyar vállalkozások számára?

 –A Nemzetpolitikai Államtitkárság tematikus programjaihoz kapcsolódóan a Nemzetpolitikai Kutatóintézet és a Hétfa Kutatóintézet háttérkutatásokat végez, hogy minél mélyebben megismerhessük programjaink célcsoportjait, az érintettek valós problémáira tudjunk válaszolni. A külhoni magyar vállalkozások esetében a vállalkozásfejlesztési kérésektől, az eszköztámogatáson át a vissza nem térítendő támogatásokig széles a paletta a támogatási igények tekintetében. Tapasztalataink alapján az érintett célcsoport egyaránt igényli a szakmai és anyagi támogatást.

 Ezek a vállalkozások miként juthatnak hitelhez?  

–A programra biztosított pénzkeret egy évig áll rendelkezésre. A Kárpát-medencében élő vállalkozások számát tekintve a rendelkezésre álló forrás a szakmai segítségnyújtást, kapcsolatépítést, a kis összegű, vissza nem térítendő támogatási formát tudja a jelen feltételek mellett a leghatékonyabban biztosítani.

 A határon túli kis családi vállalkozások főleg magyarokat foglalkoztatnak?

 –A fent említett kutatási eredmények alapján a külhoni magyar családi vállalkozások döntő többségéről elmondható, hogy magyar munkaerőt alkalmaznak, a vállalkozásban a munkanyelv a magyar.

 Kik szervezik a képzéseket?

 ––Évente a célcsoport igényeinek felmérésével alakítjuk ki képzési tematikánkat. Idei tavaszi Kárpát-medencei körutunkon az FBN-H Felelős Családi Vállalatokért Magyarországon Egyesület nagyvállalkozóival látogattunk el a külhoni magyar régiókba Felvidéktől Kárpátalján át Erdélyig és természetesen Vajdaságig, ahonnan indult körutunk. További helyszíneink 2017 májusában Lendva, Eszék és Rimaszombat. 2017 júniusában nyári, magyarországi képzéseink keretében az adott rendezvényre jelentkező résztvevők igényeihez mérten hívunk családi vállalkozásokat, egy-egy ágazat kiemelkedő képviselőit előadónak, de ugyanúgy hangsúlyt kívánunk fektetni a vállalkozás sikeres működtetéséhez szükséges tudnivalókra, amelyek átadására magyarországi szakembereket kérünk fel.

 A szakmai képzés mellett mennyire lényeges, hogy a különböző tréningeket tartók ismerjék az adott ország vállalkozásokra vonatkozó jogszabályait?

 –Mivel hat különböző ország vállalkozóiról beszélünk, ezért tréningjeink az általános vállalkozásfejlesztési tudást tartalmazzák, a jó nemzetközi gyakorlatokat mutatják be. A vállalkozásokra vonatkozó helyi jogszabályokban való jártasság megszerzésére minden régióban helyi szervezetek állnak a vállalkozók rendelkezésére.

 A külhoni magyar fiatal vállalkozók még idén is pályázathatnak?

 –230 millió forintos pénzkerettel támogatjuk majd a külhoni magyar fiatal vállalkozókat.

 A két program mennyiben fedi egymást? Hiszen lehet valaki fiatal és családi vállalkozó is…

 –A két program csak részben fedi egymást, célunk azonban, hogy minél több fiatal vállalkozó is családiasítsa vállalkozását az egész család szülőföldön maradása és boldogulása érdekében.

 Bizonyára ezen a pályázaton nem vehet részt az összes külhoni vállalkozó. Viszont mennyire lényeges, hogy továbbadják a megszerzett tudást társaiknak, gyermekeiknek?

 –Úgy gondoljuk, hogy a tudást nem feltétlenül azzal szerzik meg a vállalkozók, ha a pályázaton részt vesznek. A pályázaton való részvételt azoknak a vállalkozásoknak az esetében ösztönözzük, amelyek kész– a vállalkozás növekedése szempontjából egyébként is megvalósítani kívánt – projekteket kívánnak megvalósítani. A tudás átadása mindenképp elengedhetetlen, ezt segítjük a magyarországi családi nagyvállalatok tapasztalatainak megosztásával, a vállalkozások családiasításra való hajlandóságának növelésével.

 

Medveczky Attila