2017.05.08.
Egymilliárd
forint külhoni családi vállalkozások segítésére
A magyar intézményrendszer és vállalkozások megerősödjenek
a Kárpát-medencében
Beszámoltunk
már arról, hogy 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások
éve. A pályázatokról, a képzésekről a Nemzetpolitikai Államtitkárság
a határon túl rendez fórumokat. A programot népszerűsítették
már Szabadkán, Komáromomban, Beregszászon, Nagyváradon és Csíkszeredán.
A gazdasági támogatások célja, hogy aki a szülőföldjén
akar maradni, az meg tudja ezt tenni, legyen munkája, tudjon
boldogulni, gyermeket vállalni, és a gyerekek tudjanak magyar
nyelvű oktatási intézményekbe járni – nyilatkozta
lapunknak Dr. Szilágyi Péter a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért
felelős helyettes államtitkára.
2012-ben indultak el a tematikus évek, először az óvodák,
majd a kisiskolák, és a külhoni magyar felsősök éve következett.
2015-ben a külhoni magyar szakképzés, a tavaly pedig a külhoni
magyar fiatal vállalkozók köré szerveződtek a programok. Az
egymilliárd forintos keretből mennyit szánnak pályázati célra
és szakmai képzésre?
–A korábbi tematikus évekhez hasonlóan az idei
tematikus program keretében a Nemzetpolitikai Államtitkárság
szakmai és anyagi támogatást nyújt a külhoni magyar vállalkozóknak.
A programban meghirdetett 1 milliárd forint nagy része vissza
nem térítendő támogatás formájában kerül kiutalásra
kisebbik részét pedig szakmai rendezvényeink lebonyolítására
tartjuk fenn. Pontos összeget még nem tudok mondani.
Kik és milyen
feltételek mellett pályázhatnak?
–A programra elkülönített 1 milliárd forintos pénzkeretből
600 millió forintos keretösszegből támogatjuk majd a külhoni
magyar családi vállalkozásokat, továbbá 230 millió forinttal
tavalyi programunk célcsoportját, a külhoni magyar fiatal vállalkozókat
kívánjuk segíteni vállalkozói terveik megvalósításában. A pályázati részletekről a pályázati kiírás megjelenése után
tudunk nyilatkozni. Bővebb információk 2017 júniusától várhatók.
Mennyire lényeges, hogy a rövid távú profittermelés
helyett a hosszú távú fenntartást helyezzék a családi vállalkozások
előnybe?
–Programunk célcsoportjának kiválasztása során is az
volt a vezérelv, hogy a hosszú távú fenntartást mozdítsuk elő,
hiszen ezzel tudunk nemzetpolitikai célunkhoz is hatékonyan hozzájárulni,
amely a külhoni magyar közösség szülőföldön maradása és
boldogulása. A családi vállalkozások és a vállalkozások
családiasítása, a több családtag egy vállalkozásban való
foglalkoztatása véleményünk szerint a hosszú távú,
fenntartatható boldogulás zálogai.
Erdélyben sokkal több magyar él, mint például Szlovéniában.
Számarány alapján elosztották a külhoni nemzetrészek között
a pályázati keretet?
–Ahogy azt a korábbiakban is jeleztem, a pályázati kiírás
után tudunk bővebben arról nyilatkozni. A korábbi gyakorlathoz
hasonlóan a pályázatok szakmaisága mellett természetesen a
nemzetpolitikai szempontokra is külön figyelmet fordítunk.
Melyek a legnagyobb nehézségek a határon túli magyar
vállalkozások számára?
–A Nemzetpolitikai Államtitkárság tematikus
programjaihoz kapcsolódóan a Nemzetpolitikai Kutatóintézet és
a Hétfa Kutatóintézet háttérkutatásokat végez, hogy minél
mélyebben megismerhessük programjaink célcsoportjait, az érintettek
valós problémáira tudjunk válaszolni. A külhoni magyar vállalkozások
esetében a vállalkozásfejlesztési kérésektől, az eszköztámogatáson
át a vissza nem térítendő támogatásokig széles a paletta a
támogatási igények tekintetében. Tapasztalataink alapján az
érintett célcsoport egyaránt igényli a szakmai és anyagi támogatást.
Ezek a vállalkozások miként juthatnak hitelhez?
–A programra biztosított pénzkeret egy évig áll rendelkezésre. A
Kárpát-medencében élő vállalkozások számát tekintve a
rendelkezésre álló forrás a szakmai segítségnyújtást,
kapcsolatépítést, a kis összegű, vissza nem térítendő támogatási
formát tudja a jelen feltételek mellett a leghatékonyabban
biztosítani.
A határon túli kis családi vállalkozások főleg
magyarokat foglalkoztatnak?
–A fent említett kutatási eredmények alapján a külhoni
magyar családi vállalkozások döntő többségéről elmondható,
hogy magyar munkaerőt alkalmaznak, a vállalkozásban a
munkanyelv a magyar.
Kik szervezik a képzéseket?
––Évente a célcsoport igényeinek felmérésével alakítjuk
ki képzési tematikánkat. Idei tavaszi Kárpát-medencei körutunkon
az FBN-H Felelős Családi Vállalatokért Magyarországon Egyesület
nagyvállalkozóival látogattunk el a külhoni magyar régiókba
Felvidéktől Kárpátalján át Erdélyig és természetesen
Vajdaságig, ahonnan indult körutunk. További helyszíneink 2017
májusában Lendva, Eszék és Rimaszombat. 2017 júniusában nyári,
magyarországi képzéseink keretében az adott rendezvényre
jelentkező résztvevők igényeihez mérten hívunk családi vállalkozásokat,
egy-egy ágazat kiemelkedő képviselőit előadónak, de ugyanúgy
hangsúlyt kívánunk fektetni a vállalkozás sikeres működtetéséhez
szükséges tudnivalókra, amelyek átadására magyarországi
szakembereket kérünk fel.
A szakmai képzés mellett mennyire lényeges, hogy a különböző
tréningeket tartók ismerjék az adott ország vállalkozásokra
vonatkozó jogszabályait?
–Mivel hat különböző ország vállalkozóiról beszélünk,
ezért tréningjeink az általános vállalkozásfejlesztési tudást
tartalmazzák, a jó nemzetközi gyakorlatokat mutatják be. A vállalkozásokra
vonatkozó helyi jogszabályokban való jártasság megszerzésére
minden régióban helyi szervezetek állnak a vállalkozók
rendelkezésére.
A külhoni magyar fiatal vállalkozók még idén is pályázathatnak?
–230 millió forintos pénzkerettel támogatjuk majd a külhoni
magyar fiatal vállalkozókat.
A két program mennyiben fedi egymást? Hiszen lehet
valaki fiatal és családi vállalkozó is…
–A két program csak részben fedi egymást, célunk
azonban, hogy minél több fiatal vállalkozó is családiasítsa
vállalkozását az egész család szülőföldön maradása és
boldogulása érdekében.
Bizonyára ezen a pályázaton nem vehet részt az összes
külhoni vállalkozó. Viszont mennyire lényeges, hogy továbbadják
a megszerzett tudást társaiknak, gyermekeiknek?
–Úgy gondoljuk, hogy a tudást nem feltétlenül azzal
szerzik meg a vállalkozók, ha a pályázaton részt vesznek. A pályázaton
való részvételt azoknak a vállalkozásoknak az esetében ösztönözzük,
amelyek kész– a vállalkozás növekedése szempontjából egyébként
is megvalósítani kívánt – projekteket kívánnak megvalósítani.
A tudás átadása mindenképp elengedhetetlen, ezt segítjük a
magyarországi családi nagyvállalatok tapasztalatainak megosztásával,
a vállalkozások családiasításra való hajlandóságának növelésével.
Medveczky Attila
|