|
 2017.05.08.
A szálak
Demszkyhez és a szocialistákhoz vezetnek
Hozzájuk köthető Magyarország legnagyobb korrupciós botránya
A meghallgatáson
kiderült, hogy Becker László, hajdani metróbiztos jelölte ki
azokat a cégeket, amelyekkel kapcsolatban felvetődött, hogy közbeszerzés
nélkül kötötték meg a szerződéseket, amelyeknek az összértéke
elérhette az egymilliárd forintot. Ő, aki el sem jött a
meghallgatásra, már nincs a fővárossal munkaviszonyban, hanem
az OLAF – jelentésében is szereplő kivitelező cég, a
Swietelsky alkalmazottja – nyilatkozta megkeresésünkre Borbély
Lénárd, Csepel polgármestere, a 4-es metró beruházásához
kapcsolódó korrupciót vizsgáló fővárosi
munkacsoport vezetője.
A Fővárosi Közgyűlés
még február 22-én döntött az Európai Csalás Elleni Hivatal
(OLAF) jelentéséhez kapcsolódóan korrupciót vizsgáló
munkacsoport létrehozásáról. Mi a munkacsoport konkrét
feladata, és eddig milyen eredményeket értek el?
– Engedje meg az olvasó, hogy egy évet visszamenjünk
az időben, amikor az Egyesült Királyság Jelentős Csalások
Elleni Hivatala megkereste Magyarországot azzal a feltételezéssel,
hogy Alstom-vezetők 2,3 millió Eurós kenőpénzt adhattak a
tender elnyerése érdekében. Ez az első kapcsolódási pont a
4-es metró beruházásához. Hiszen a metró szerelvényeit közbeszerzés
elnyerésével az Alstom szállította le hazánkba. S ebben a
szerződéscsomagban nemcsak a 4-es, hanem a 2-es metró szerelvényeiről
is szó volt. Ezért már tavaly megalakult egy ideiglenes vizsgáló
bizottság, amely december 31-éig elkészítette jelentését,
amit eljuttattunk, hatósági kérésre a Legfőbb Ügyészséghez.
Ezt követően látott napvilágot az Európai Csalás Elleni
Hivatal (OLAF) jelentése, amely a teljes 4-es metrós beruházást
vette górcső alá, és több esetben szabálytalanságot,
jogszabályokba ütköző cselekményeket, közbeszerzési problémákat,
valamint korrupciógyanút állapított meg. Ezután alakult meg a
fővárosban a metrókorrupciót vizsgáló munkacsoport. A 4-es
metró beruházása 452 milliárd forintba került. Ez az összeg
három forrásból: EU-s, fővárosi önkormányzati finanszírozásból
– amely bankhiteleken keresztül valósult meg – és állami pénzeszközből
adódott össze. Az OLAF egyértelműen az uniós finanszírozásból
kér vissza pénzt Magyarországtól, ami nem jelenti azt, hogy a
4-es metró teljes beruházására ne lenne jellemző a korrupció,
és a szabálytalanság. Ami történt, az a hazai baloldalhoz,
balliberálisokhoz köthető, hiszen 2010 előtt mind a fővárost,
mind az országot az MSZP–SZDSZ pártkoalíció irányította. Fővárosi
munkacsoportunk feladata, hogy megtaláljuk arra a kérdésre a választ,
kihez, vagy kikhez kerülhettek a metrópénzek. Meg kell vizsgálni,
hogy kik hozták meg az ügyben a valódi döntéseket, s mi
lehetett a motiváció, s kik szerepelnek a metródossziéban. Érdekes,
hogy a jelentésben monogramokat tüntetnek fel, de ezen
munkacsoportunk túlhaladt, tehát nem a monogramok megfejtésén
dolgozunk, hanem a valódi döntéshozókra vagyunk kíváncsiak.
Ezért folyamatosan meghallgatásokat tartunk; az akkori időszak
döntéshozóit hívjuk meg a bizottsági ülésekre. A mi munkánk
mellett a parlament gazdasági bizottsága is folytatja az ügyben
a tényfeltárást, s jól látszik, hogy a politikusok nekik nem
hajlandóak nyilatkozni ezekben a kérdésekben. Ezért mi először
a végrehajtókat hívtuk meg, így a BKV Zrt. igazgatóit, a BKV
Zrt.-n belül működő metróprojekt igazgatóit, a kinevezett
metróbiztost, s csak a legvégén az érintett politikusokat. Az
eddigi meghallgatások alapján kiderült, hogy Demszky Gábor
politikai kabinetje volt az a szűk döntéshozói kör, amely a
4-es metró ügyében lényegében határozott. Az élen Demszky
állt, és helyettesei, így Hagyó Miklós. Felháborító, hogy
Demszky Gábor korábban azt nyilatkozta, hogy semmit nem tudott a
4-es metró beruházásáról – ha nem lenne ilyen komoly az ügy,
akkor csak nevetnénk ezen. Holott Magyarország történetében a
legnagyobb, míg az EU-ra vonatkoztatva a második legnagyobb
korrupciós botrányról van szó, és erről állította azt
Demszky, hogy semmit sem tudott. Az eddigi meghallgatásokon kiderült:
nem csak arról van szó, hogy Demszky Gábort folyamatosan tájékoztatták
a beruházásról, hanem a volt főpolgármester maga adta az
instrukciókat közvetlenül vagy egy kinevezett vezetőn keresztül.
Azt nem lehet tudni, hogy ezek mind a saját elképzelései vagy a
kabinetéi voltak-e, de az tény, hogy a balliberális erőké. Ezért
az ellopott pénzeket azon az oldalon kell keresni. A korrupción
kívül súlyos milliárdokba került a magyar adófizetők számára
a szakértelem hiánya. Kiderült, hogy a 2010 előtti városvezetés
a választásokig minden áron át akarta adni a 4-es metrót. Ezért
annak ellenére sem állították le a beruházást, hogy 2008
elejére kiderült, hatalmas a káosz a kötbérek körül, nem készültek
el időben a metróállomások, amelyek így képtelenek voltak
fogadni a meghatározott ütemben haladó fúrópajzsokat, az eszközöket
emiatt többször is le kellett állítani. Ezért a politikai érdek
és a szakszerűtlenség miatt több tízmilliárdos nagyságrendben
károsíthatták meg a fővárost és a magyar államot. Emellett
ott vannak a korrupciógyanús és jogszabályba ütköző szerződések
vagy éppen a közbeszerzés nélkül megkötött különböző
tanácsadói szerződések, amelyek egy-két témakör köré
csoportosultak, és a legutóbbi beszámoló szerint ezeket az
akkori metróbiztos rendelte el. Tehát ő jelölte ki azokat a cégeket,
amelyekkel kapcsolatban felvetődött, hogy közbeszerzés nélkül
kötötték meg a szerződéseket, amelyeknek az összértéke elérhette
az egymilliárd forintot. Itt 10–230 milliós szerződésekről
beszélhetünk. A metróbiztos pedig két politikusnak tartozott
beszámolással, Demszky Gábornak és a volt szocialista főpolgármester-helyettesnek,
Hagyó Miklósnak. Bár szorosan nem tartozik a témához, de nem
árt tudni, hogy 2010 után a fővárosi önkormányzat, élén
Tarlós István főpolgármester úrral, hatalmas munkával és küzdelem
árán tette rendbe ezeket a szerződéseket, így, igaz, sok éves
késéssel, de 2014-ben mégis átadták a 4-es metrót.
Május 31-éig kéne elkészülni a jelentésüknek. Tudják
tartani ezt a határidőt?
– Valóban, mandátumunk addig tart, de meghallgatások
sokasága miatt kérjük a közgyűléstől, hogy hosszabbítsa
meg a jelentéstétel határidejét legalább szeptember 30-áig.
Hiszen nyáron nehezebb elérni az érintetteket, és több
meghallgatást szeretnénk tartani. Reméljük, hogy őszre elkészül
a jelentés; eddig úgy tűnik, hogy a szálak a Demszkyhez és a
szocialistákhoz vezetnek. Tehát hozzájuk köthető Magyarország
legnagyobb korrupciós botránya. A 2010 előtti időszak szerződéseit,
a döntéshozatalokat, a pénzügyi érdekeket vizsgálja a nyomozó
hatóság. Várjuk a folyamatban lévő nyomozások eredményeit.
Április 24-én éppen Becker László volt metróbiztost
akarták meghallgatni, aki nem jelent meg. Arra hivatkozott, hogy
a testület tevékenysége „aktuálpolitikai ügyekről” szól.
Az Ön által vezetett bizottság nem hatóság, így aztán vagy
eljön valaki a meghallgatásra, vagy nem érdekli őt az egész.
– Egyértelmű, hogyha nem jön el valaki a meghallgatásra,
az csak megnehezíti a munkánkat. Nem vagyunk szerepzavarban,
tudjuk, nincsenek hatósági jogköreink, mi csak meghívhatjuk az
érintetteket a meghallgatásra. Ellenben van Magyarországon
olyan hatóság, amelyik nem meghív, hanem beidéz… Az pedig eléggé
beszédes, hogy a hajdani metróbiztos álságos indokot
hangoztatva nem jön el a meghallgatásra. Természetesen ő már
nincs a fővárossal munkaviszonyban, hanem az OLAF jelentésében
is szereplő kivitelező cég, a Swietelsky alkalmazottja. Aktuálpolitikai
ügyről pedig szó sem lehet, hanem legfeljebb bűnügyi, erkölcsi
vonatkozásúról, és nem a napokban, hanem szinte egy évtizede
nevezték ki Becker Lászlót. Mi pedig azt szeretnénk elérni,
hogy a magyar társadalom lássa, kik károsították meg milliárdokkal,
és kik azok, akik így is szeretnének újra visszakapaszkodni a
hatalomba.
Medveczky Attila
|
