|
 2017.05.08.
A felvidéki vállalkozók,
gazdák és iparosok megsegítésért
Előbb stratégiai terv, majd érezhető gazdaságfejlesztés
A Szlovákiai
Magyar Közgazdász Társaság és a Pest Megyei Kereskedelmi és
Iparkamara által 2014. május 22-én Dunaszerdahelyen rendezett
szakmai konferencián mutatták be Felvidék első regionális
gazdasági fejlesztési tervezetét, a Baross Gábor Tervet,
melynek legfőbb stratégiai célja egy versenyképes magyar
gazdaságfejlesztési környezet kialakítása. A tervben
foglaltak megvalósítására hamarosan létrejön a Baross Gábor
Alap. Farkas Ivánt, a Magyar Közösség Pártja (MKP) gazdaságpolitikai
alelnökét arról is faggattuk, hogy honnét érkeznek
források az alapba, és kik, milyen feltételekkel pályázhatnak.
Felvidéki politikusok
legalább 5 éve azt nyilatkozzák: ott, ahol a legtöbb magyar él,
a déli- régió mostohagyerekké vált. Ezért állították
össze a Baross Gábor Tervet?
– Szlovákián belül a déli részen a legrosszabbak a
gazdasági, szociális, egészségügyi mutatók. A felmérések
szerint a legtöbb fiatal – 25 éves korig – Dél-Szlovákiából
vándorol el vagy az ország másik régiójába, de főként
Magyarországra, Csehországba, Ausztriába költöznek. Ha pedig
azt vizsgáljuk, hogy az ország egyes régióban hol dolgoznak a
legtöbben a határ túl oldalán, akkor újfent a legtöbb magyar
által lakott terület az első. 2008-ig a gazdasági válság kitöréséig
30 ezren ingáztak naponta valamelyik észak-magyarországi ipari
parkba, bár ez a szám mára a felére csökkent, viszont még
most is itt a legtöbb az ingázók száma. Amennyiben Szlovákia
„szegénységtérképére” vetünk egy pillantást, a Komáromtól
Királyhelmecig húzódó térség az, ami a legrosszabb mutatókkal
bír. A lakosság legnagyobb százaléka él a szegénységküszöb
környékén. Az egyik mértékadó szakmai szervezet, a Szlovákiai
Vállalkozók Szövetsége – Podnikatelská aliancia Slovenska
– felmérése, kutatása alapján a Csallóköztől délen, az
országhatár mentén haladva egészen Bodrogközig az egész egy
összefüggő, leszakadó, hátrányos helyzetű nagytérség.
Ezek alapján szövegeztük meg a Baross Gábor Tervet. Bár az
igaz, hogy a szlovák gazdasági mutatók jobbak a magyarországinál,
azonban Dél-Szlovákia mutatói sokkal rosszabbak az átlagos értéknél.
Direkt politikai okok miatt nem fejlesztik a déli régiót?
– A kérdésben
benne van a válasz. Pontosan a szlovák nagypolitikának érdeke,
hogy a déli területen élők minél hátrányosabb helyzetbe kerüljenek.
Többen feltették a kérdést, hogyan lehetséges az, hogy a dél-szlovákiai
régió alig két évtized alatt az ország leginkább prosperáló
területéből nemhogy a perifériára szorult, de egyenesen páriává
vált az országon belül? Ha csak a szövetségi köztársaság történetére
gondolunk vissza 1992-ig, s azon belül a szlovákiai részt vesszük
górcső alá, akkor Pozsony és környéke mellett éppen a déli
terület volt a legfejlettebb régió – gazdasági szempontból,
ami kihatott az életszínvonalra is. Húsz év alatt mindez
teljes mértékben megváltozott. A déli régió az ország
leggyengébben teljesítő térsége Kelet-Szlovákiával együtt.
Jól látom, hogy Szlovákiában lehet bármilyen összetételű
kormány, a választások előtt a jelentős szlovák pártok
minden szépet és jót ígérnek a határ mentén élőknek, aztán
az egészből nem valósul meg semmi?
– Jól, de kivételt képez az 1998 és 2006 közötti
kormányzat, amelynek a Magyar Koalíció Pártja is tagja volt.
Tagadhatatlan, amelyik tárcát az MKP kapta meg, azokon a területeken
látványos fejlődés vette kezdetét. Beszélhetünk például
az oktatás infrastruktúrájáról, a környezetvédelemről, s
az épített örökség védelméről. A gazdaságfejlesztés, a
munkahelyteremtés és a közlekedési infrastruktúra területének
működésébe viszont pártunk akkor is alig szólhatott bele.
Sajnos az iparfejlesztés azokban az években is elkerülte Dél-Szlovákiát.
Leszámítva az említett 8 éves időszakot, az élet minden területén
egyre jobban leszakadt régiónk.
A jelenlegi parlamenti pártok tesznek-e valamit annak érdekében,
hogy a déli régióban könnyebb legyen az élet? Nem csak a
magyaroké, hanem az ott élő szlovákoké is.
– Tény, hogy a déli járásokban él körülbelül 500
ezer magyar és másfélszer annyi szlovák. Ha a régió fejlesztéséről
beszélünk, akkor nem hagyhatók ki az itt élő szlovák sem.
Nem fura, hogy a szlovák nemzeti pártok nem törődnek
a délen élő szlovákokkal?
– Úgy veszem észre, hogy a mindenkori kormányok részéről
ők túszként vannak számon tartva. Őket egyszerűen senki sem
veszi figyelembe. Mivel az itt élő magyaroknak nem akarnak segíteni,
de azt nem mondhatják, hogy csak a déli régió szlovákjainak
adunk munkahelyet, ezért az egész térséget lenullázzák.
A Bugár vezette Most-Híd, éppen vegyes párt jellegéből
adódóan segíthetne, ha akarna, mind a magyaroknak, mind a szlovákoknak.
– Jó, hogy ezt említi, mert éppen a Most-Híd párti Érsek
Árpád a közlekedésügyi miniszter. Ez a tárca az egyik
legfontosabb, ha csak a lehetőségeket, és a költségvetési
forrásokat nézzük. Ez a minisztérium határozza meg a közlekedési
infrastruktúra fejlesztéseit. Amikor Érsek Árpádot kinevezték,
nyílt levélben fogalmaztam meg számára, mik a Dél-Szlovákiában
élők elvárásai, miben kellene alapvető kurzusváltást
alkalmaznia az általa vezetett tárca hatáskörében. Úgy látom,
hogy a 4 éves időszakban az elvárásainkból sok nem valósul
meg, sőt szinte semmi, mert nincs rá sem hajlandóság, sem
akarat. A kormányban helyet foglalók döntik el, hogy régióink,
a Duna mente és a Garam mente közép- és hosszabb távon fejlődési
pályára állhat-e vagy lemarad. Hisz ne feledjük, amerre a
korszerű utak és vasutak haladnak, ott zajlik gazdaságfejlesztés
és munkahelyteremtés. Más régiók pedig menthetetlenül
lemaradnak és leszakadnak. A közlekedési tárca most azzal próbál
a magyarok kedvében járni, hogy 55 felvidéki település vasútállomására
helyeznek ki magyar, illetve egy esetben ruszin nyelvű helységnévtáblát
a szlovák mellé. Ne feledjük el, hogy ez évekkel ezelőtt az
MKP javaslata volt. Sőt magánterületen mi magunk helyeztük el
a magyar nyelvű vasúti táblákat, például Csallóközaranyoson.
Biztos vagyok benne, hogy a magyar feliratnak sokan örülnek, és
nem akarok ünneprontó lenni, de a magyar nyelvű vasúti tábláknak
természetesnek kellene lenniük, és bizonyos kihívások sokkal
súlyosabbak, és sokkal lényegesebb dolgokat kéne véghezvinni.
Hol vannak a gyorsforgalmi utak? Miért nem fejlesztik a
vasutakat? Persze nem északon, hanem délen. Erre egy példa.
Nyitra megye 2015-ben módosította területrendezési tervét. Az
MKP megyei frakciója akkor 60 érintett település és civil,
valamint szakmai csoportjainak közös javaslataként módosító
indítványt nyújtott be a megye területén áthaladó
gyorsforgalmi utak nyomvonalának megváltoztatása érdekében.
Az egyik módosítás célja az volt, hogy az R7-es, déli
gyorsforgalmi út Érsekújvárt ne északról, hanem délről kerülje
el, elősegítve ezzel a Gúta, Ógyalla, Komárom, Párkány és
Zselíz térségében élők számára a gyorsforgalmi út rövidebb,
gyorsabb és kényelmesebb elérését. A másik javaslat azt
szorgalmazta, hogy a majdani R3-as észak-déli gyorsforgalmi út
Nyitra megyét sokkal erőteljesebben szelje át, mint az addigi változatban.
Zólyomból déli irányban ne Korpona és Ipolyság irányába
haladjon – mert így csupán néhány kilométernyi szakaszon érintené
Nyitra megyét – hanem az Alsó-Garam mentén haladva,
Garamszentbenedek (R1), Léva, Zselíz és Párkány érintésével,
déli irányban. A javaslatokat a megyei közgyűlés először
elfogadta, az állami hatóság azonban megvétózta őket, majd a
megyei önkormányzat sokadik nekifutásra érvénytelenítette az
elfogadott módosításokat. A hamarosan megnyíló országos területrendezési
terv módosításával most újra lehetőség nyílik a javaslatok
elfogadására. A tárcavezető, Érsek Árpád közlekedésügyi
miniszter számára most megnyílik a lehetőség, hogy legalább
részben megvalósíthassa választói, a szülőföldjükön élők
alapvető elvárásait.
Térjünk vissza a Baross Gábor Tervhez. Miért 15 éves
időtartamban gondolkodtak?
– 2014-ben fogadtuk el a tervet, amit 2013-ban szövegeztünk
meg. Azért gondolkodtunk 15 éves horizontban, mert a legtöbb
fejlesztést addig el lehet érni – ha van rá politikai akarat
és elég forrás. Természetesen a közlekedésfejlesztés ez alól
kivétel, mert 30 év sem lenne arra elég, hogy délen normalizálódjon
a közlekedés.
Ahhoz, hogy a terv ne maradjon csupán egy dokumentum, az
abban leírtak megvalósulásához források is kellenek. Ezért jön
létre a Bethlen Gábor Alap?
– Amikor elfogadtattuk a Baross Gábor Tervet, és lakossági
fórumokon mutattuk be polgármestereknek, önkormányzati
tisztviselőknek, vállalkozóknak, akkor számos helyen megkérdezték,
van-e pénz, megpályázható támogatás a Baross Gábor Tervben.
Sajnálattal közöltük; nincs, ám óvatosan jeleztük, hogy
stratégiánk lefektetését követően a tervben található célkitűzések
megvalósításához idővel megpályázható források is társulnak.
Ennek ideje nemsokára elérkezik, ígéretünk valóra válik.
Hamarosan létrejön a Baross Gábor Alap, amely a Baross Gábor
Tervben foglalt célkitűzések megvalósítását jelentős forrásokkal
támogatja.
Mégis miből lesz erre az alapnak pénze?
– A Baross Gábor Alapnak zömében magyarországi forrásai
lesznek – az összeget még nem tudjuk. A benyújtott pályázatok
alapján vissza nem térítendő, majd később jelentősebb összegű
visszatérítendő támogatásokhoz juthatnak a kis- és közepes
vállalkozók, gazdák, iparosok a gazdaság számos területén
– a pályázatokat kuratórium bírálja majd el. Szülőföldünk,
régióink sajátosságait szem előtt tartva a gazdaságfejlesztés
címén munkahelyteremtő aktivitásokat helyezünk előtérbe,
hiszen legfőbb célkitűzésünk régióink versenyképességének
megnövelése, a fiatalok elvándorlásának csökkenése. Sőt
lehet, hogy egy témakörön belül lesznek külön megyékre
bontható pályázatok, mert egy adott megye lehet, hogy mást
szeretne fejleszteni.
Mikor lehet pályázni?
– Előbb várjuk meg, míg megalakul az alap. Most abban a
fázisban vagyunk, mikor a szlovák állami hatóságok engedélyezését
kérjük, hogy az alapítvány megfeleljen az ország jogi kritériumainak.
Amennyiben megkapjuk azt a dokumentumot, hogy kérésünk nem
ellentétes a szlovák jogrenddel, akkor lehet bejegyezni az alapítványt.
Medveczky Attila
|
