vissza a főoldalra

 2017.05.08. 

Gyűlöletkeltés felsőfokon

Gondolhattuk volna, hogy legalább két kampány között, amikor még távol vannak a következő választások, valamelyest csitulnak a magyarellenes indulok, ritkulnak az ellehetetlenítésünket célzó rendelkezések, kezdeményezések. Reméltük, a 2018. végi nagy évforduló előtt, legalább idén kicsit nyugtunk lesz, jövőre tartogatják puskaporukat a nagy nemzetféltők. Ám nem így történik, majdnem naponta szembesülünk egy-egy újabb megalázó húzással, és még riasztóbb kép feslik fel, amikor valamelyik nemzetközi emberijog-védő szervezet vagy fórum számba veszi az elmúlt esztendő jogsérelmeit. Nem fogynak, sőt, mintha szaporodnának, és évről évre kiegészülnek újabbakkal.

Számunkra sok újat nem mondott az ActiveWatch civil szervezet romániai sajtószabadságról szerdán közzétett legfrissebb jelentése, ám aggasztó így egy kupacban látni a magyarellenes megnyilvánulások sokaságát: a székely jelképek, illetve magyar feliratok üldözése, az autonómiatüntetések szervezőinek megbírságolása, újabb és újabb, „kifejezetten a magyar kisebbség ellen irányuló törvénytervezetek” megjelenése. S kimondják azt, amit tudunk, de román részről ritkán fogalmaznak meg: „a magyar közösség nyelvi jogokra és területi autonómiára irányuló politikai célkitűzéseit az állam és a sajtó egy része is megbélyegzi, és ezzel megakadályozza, hogy azokról közvita bontakozzon ki”, elvitatják a magyar közösségtől a szabad véleménynyilvánítás jogát arra hivatkozva, hogy az alkotmány egységes és oszthatatlan nemzetállamként határozza meg Romániát.

 S talán ez utóbbiak a legsúlyosabbak, csírájában fojtják el még az esélyét is annak, hogy a román közvélemény érdemben megismerje, valóban mit is akar a magyar közösség, hogy tisztázódjék, az autonómia nem egyenlő az elszakadással, amint ezt ma oly sokan próbálják elhitetni. Pedig a józan, értelmes vita, az érvek, ellenérvek ütköztetése nyithatna utat egymás felé, a valós szándékok megismerése oszlatna a ködön és gyűlöleten. Ezt pedig valakik nagyon nem akarják.

 Hiába hát a jóhiszemű helyzetfelmérések, jelentések, ha azok ajánlásai falra hányt borsóként peregnek le az érintettekről. Ha a sajtó úgy tekint Székelyföldre, mint egy idegen, nem is létező, csak botrányaiban szóra érdemesíthető régióra, ha a hatalom birtokosai mindegyre okot találnak vegzálásunkra, ha a politikusok egymást igyekeznek túllicitálni magyarellenes javaslatokkal.

 Nehezen hihetünk helyzetünk jobbulásában, ha az akadémikusoktól az egyszerű tévériporterig oly sokan a befolyásosok közül gyűlöletkeltésre rendezkedtek be, ha megnyilatkozásaik a legsötétebb Ceaușescu-kor nacionálkommunista eszmeiségét idézik.

 És még csak 2017-et írunk, a java jövőben következik...

3szek.ro / Farkas Réka