|
 2017.05.08.
A RETÖRKI Fiatal Kutatói programjában
részt vevő hallgatók beszámolója
Harmadik
alkalommal kutatták a rendszerváltás eseményeit a Rendszerváltás
Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI), valamint
a Kodolányi János Főiskola (KJF) által közösen kiírt fiatal
kutatói pályázatot elnyert hallgatók. A két intézet szakmai
együttműködése 2014-ben indult. A Fiatal kutatói pályázat
hat hónapos kutatómunka, melynek 2016. július 1. és 2016.
december 31. közötti időszakáról március 29-én tartottak
beszámolót a RETÖRKI konferenciatermében.
Dr. Bíró Zoltán,
a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgatója,
M. Kiss Sándor, a RETÖRKI tudományos főigazgató-helyettese,
Horváth Péter, a RETÖRKI általános főigazgató-helyettese
mellett a meghallgatáson a Kodolányi János Főiskola nemzetközi
tanulmányok és történelem tanszékét Dr. Vizi László Tamás
rektorhelyettes, Dr. Zachar Péter Krisztián tanszékvezető főiskolai
tanár és Dr. Simon János egyetemi tanár, a RETÖRKI tudományos
tanácsadója képviselte.
M. Kiss Sándor tudományos főigazgató-helyettes megnyitó
beszédében kiemelte a RETÖRKI és a Kodolányi János Főiskola
stratégiai együttműködésének fontosságát, megerősítve,
hogy a program sikerességét az is mutatja, hogy most is négy
hallgató vehetett részt benne. Külön örömét fejezte ki
azzal kapcsolatban, hogy ismét előtérbe kerültek részben vagy
egészben kevésbé körbejárt helytörténeti témák – ahogy
a múlt esztendőben Székesfehérvár – idén Kecskemét és
Salgótarján viszonylatában. Jelentős kutatási anyag gyűlt össze
a szlovák szemszögből vizsgált Bős-Nagymaros ügyében,
valamint komoly segítséget nyújtott az Archívumban dolgozó, a
levéltár kialakításában tevékenykedő hallgató is.
Simon János köszöntötte a jelenlévőket, majd a
programban részt vevő fiatal kutatók számoltak be szakmai munkájuk
folyamatáról, eredményeiről.
Hegedűs Katarina: A bős-nagymarosi vízlépcső (A
magyarországi döntés szlovák szemszögből). Bőséges a téma,
amiről nagyon sok mindent fel lehetne még dolgozni – mondta
el, majd hozzátette: „hosszú-hosszú éveken keresztül
lehetne róla beszélni, mivel úgy gondolom, nem feldolgozott még
a kérdés, legalábbis nem annyira, amennyire kellene. Főleg, ha
a magyarországi döntést cseh és/vagy szlovák szemszögből nézzük
meg.” Dolgozatában számos fel nem dolgozott szlovák forrás:
levelek, tanulmányok, újságcikkek, jegyzőkönyvek találhatók,
melyek nagy részére Somorjáról származik, de talált forrásokat
itt, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet Archívumában
is. Kiemelte: témaválasztásának célja egy átfogó kép
kialakítása a bős-nagymarosi vízlépcső, ezen belül a
csehszlovák-magyar együttműködések ügyéről, 1988 előtt és
1988-1991 között. Tanulmányában ezen kívül rávilágított a
csehszlovákiai magyar kisebbség helyzetére is. Kutatásai során
jelentős mennyiségű irat- és forrásanyag gyűlt össze,
melyet a RETÖRKI Archívuma részére át is ad, hogy ez által
is tovább kutatható legyen majd a téma.
Hegedűs Tamás:
Magyar demokrata rendszerváltók története Kecskeméten
1987-1990 (A kecskeméti MDF-alapítástól a választásokig). A
kecskeméti MDF történetét vizsgálta az alapítástól az első
szabad választásokig, különös tekintettel a helyi MDF
megalakulására, médiaszerepléseire, szervezett eseményeire, a
helyi sajtóban való megjelenéseire és helyi ellenzékkel való
viszonyára. Tanulmányában két fő kutatási forrásra támaszkodott:
a korabeli sajtóban található interjúkra, valamint az általa
– a korabeli eseményeket meghatározó – személyekkel készített
interjúira. Beszámolójában kitért arra is, hogy tudomása
szerint ezt a témát még senki nem tárta fel Kecskeméten, különös
tekintettel a helyi MDF 1989-es történetére.
Nagy Artúr: A rendszerváltoztatás folyamatai Salgótarjánban,
kiemelten a helyi MDF története. Kifejezetten érdekesnek találta,
hogy egy gyökereiben szocialista berendezkedésű várossal –
szülővárosával – kapcsolatban megvizsgálja a rendszerváltozás
folyamatait, azon belül is az MDF helyi szervezetét. Tanulmányában
szó esik Salgótarján történetéről és gazdaságáról, az
MDF történetéről, tevékenységéről Salgótarjánban és Nógrád
megyében egyaránt, különös tekintettel a március 15-i eseményekre,
illetve a salgótarjáni MDF programjára. Kiemelte: eredetileg
csak Salgótarjánra fókuszált volna, de amikor az anyagokat
dolgozta fel, nem tudta figyelmen kívül hagyni Nógrád megye másik
három nagy települését: Balassagyarmatot, Szécsényt és Pásztót,
így ezek is bekerültek a tanulmányba. Dolgozatának végén névmutató
található, melyben felsorolja azokat a személyeket, akik markáns
szereplői voltak a helyi MDF szervezeteknek.
Jónás Róbert munkája nem egy kutatási téma köré épült,
hanem a RETÖRKI Archívum napi működésében vállalt aktív
szerepet. Részt vett az Archívum nyilvántartó rendszerének
fejlesztésében, valamint iratok feldolgozásával és rendezésével
is foglalkozott. Beszámolójában kitért arra, hogy e munka során
mind a levéltári-szakmai, mind pedig a történeti ismeretei bővültek.
Megismerkedett a levéltár ügyének fejlődésével – a
negyvenes évek közepétől napjainkig, nyomon követve a főbb
intézményi és jogi-környezeti változásokat – és az
iratkezelés szabályaival. A félév alatt végzett tevékenységei
közül kiemelte és röviden bemutatta a Pozsgay-iratokhoz
kapcsolódó munkáját. Ezen iratok annak a kaliforniai
Hoover-Intézethez kivitt (1997) dokumentumcsoportnak képezik egy
részét, amely 2015-ben került a RETÖRKI Archívumába. Az
iratokhoz a feldolgozása során részletes jegyzéket és segédanyagot
is készített, ezáltal is mélyebb ismereteket szerezve Pozsgay
politikai tevékenységével és a rendszerváltásban vitt szerepével
kapcsolatban.
Jónás Róbert a Rendszerváltó Archívum folyóirat 2017.
márciusi számában publikálta munkája egy másik szeletét: Az
informatika és az információs társadalom hatása a levéltárakra
címmel.
Zárásként M. Kiss Sándor, a RETÖRKI tudományos főigazgató-helyettese
az Intézet nevében megköszönte az együttműködést és a
hallgatóknak a kiváló és értékes tanulmányokat.
Bágya Rita
Fotók: Havasi Dániel
(forrás: Nemzeti
Fórum)
|
