|
 2017.05.19.
Magyar agrártermékek
piacra jutási esélyei
Nyugat-Balkánon és Moldovában
Magyarország számára
fontos a Nyugat-Balkán térsége, és ezt jól mutatja, hogy a
Mostari Nemzetközi Gazdasági Vásáron tizenkét kiállító cég
képviselte hazánkat – közölte szerkesztőségünkkel Tóth
Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium nemzetközi
kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, akit arról is
kérdeztünk, hogy miért érdekünk a boszniai és a moldovai
piacokon megjelennünk.
Két olyan ország delegációjával, politikusaival tárgyalt,
mely államokat történelmi sérelmek és egyéb okok miatt a
magyarok finoman szólva nem kedvelnek. A közelmúltban
Bosznia-Hercegovina kezdeményezte a hágai Nemzetközi Bíróságon
a Szerbiával szemben tíz évvel ezelőtt lefolytatott perben
hozott ítélet felülvizsgálatát, míg Moldova az amerikai és
orosz érdekek ütközőzónájában fekszik, sőt több román
politikus felvetette a két ország egyesülését. A felsoroltak
mennyiben hatnak ki az agrárkapcsolatokra?
– Az ön által elmondottak valóban nem könnyítik meg a
kapcsolatok fejlesztését, de úgy gondolom, hogy a történészek
által megfogalmazott egymástól eltérő kritikákon a gazdasági
élet szereplőinek és a politikai döntéshozóknak kötelességük
felülemelkedni. A közelmúltban megkötött és az előttünk álló
együttműködési szerződések révén mindkét ország
kiemelten fontos számunkra. Magyarország mindig is azon
partnerek közé tartozott, mely kapacitásait, technológiáját,
szakértelmét igyekezett ezekben az országokban segítő szándékkal
megjeleníteni. Ezek az országok hálásak is ezért, ami abban
mutatkozik meg, hogy partnerként tekintenek ránk. Ez azért lényeges,
mert sorra sikerül becsatornáznunk olyan projektekbe a magyar
szaktudást, tapasztalatokat, amelyekben esetleges konkurensként
a nagy nyugat-európai államokkal – Franciaországgal vagy Németországgal
– kell felvennünk a versenyt. A kérdésében felvetett tényezők
valóban nem könnyítik meg a gazdasági kapcsolatokat, viszont a
regionális közelség és a kölcsönös tisztelet nagyon jó
alapja lehet a partnerségi viszony erősítésének. A
nyugat-balkáni régió Magyarország számára kiemelkedő;
folyamatosan erősítettük a térségben diplomáciai
kapcsolatainkat. Szerbiával is komoly, a legmagasabb szinteken kiépített
kapcsolati hálóval rendelkezünk. Látjuk azokat a gesztusokat,
melyeket a szerb fél irányunkban tanúsít, gondolhatunk többek
között a gazdaságfejlesztési program elindítására is.
Bosznia-Hercegovina vonatkozásában már bonyolultabb a helyzet,
hiszen a föderális, a tartományi, valamint az entitások szintjén
szerveződő közigazgatás megnehezíti a kapcsolatépítést,
amikor egy-egy vállalkozást, agrárgazdasági érdeket szeretnénk
megjeleníteni vagy becsatornázni. Viszont az április eleji
Mostari Nemzetközi Gazdasági Vásár kitűnő alkalmat teremtett
a magyar partnerek bemutatkozására és bátorításukra, hiszen
központi, közösségi magyar standot szervezett számukra a
Magyar Nemzeti Kereskedőház. Tizenkét, főleg élelmiszer-ipari
és borászati céggel voltunk jelen. Emellett a hulladék- és vízgazdálkodás,
valamint a dohányipar területéről is érkeztek vállalkozások,
melyek képviselői bizakodóak voltak. Tapasztalataik szerint a közösségi
magyar megjelenés által a gazdasági szereplők szkeptikus hozzáállását
pozitívan lehet alakítani. Természetesen nem értékelhető még,
hogy a szereplők milyen gazdasági hasznot realizálhatnak a
megjelenésből a közeljövőben. Viszont vannak ígéretes példák;
egyik komoly borászatunk például külön standdal jelent meg,
ami azt jelenti, hogy ők már korábban kialakított kapcsolatuk
révén jelen vannak a piacon. A bor mint kiemelt magyar termék
esetében az is fontos szempont, hogy a magyar technológia Európa-
és világszerte elismert. Nem titkolt célunk, hogy ezeket a
technológiákat is megjelenítsük az adott relációban. Bosznia
a bor előállítása szempontjából potenciális konkurencia is
lehet, de a mögöttes technológia és élelmiszer-biztonság
szintjén még nem felel meg az uniós előírásoknak. Többen
azt gondolják, ha kivisszük a borászati technológiánkat,
akkor saját magunknak teremtünk versenytársat. Holott ha nem
mi, akkor helyettünk ezt mások teszik meg. Amennyiben szakmai
tudásunkkal nem jelenünk meg ezeken a piacokon, az hosszú távon
mindenképp veszteségként értékelhető. Említette a szerbek,
bosnyákok, horvátok között feszülő történelmi ellentéteket.
A szakvásáron éppen azt tapasztaltam, hogy próbálják ezt háttérbe
szorítani – bizonyítja ezt a szerb és a horvát miniszterelnök
jelenléte, felszólalása is –, s a gazdasági kapcsolatok erősítését
és a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködést
szeretnék erősíteni. Lényeges, hogy Bosznia-Hercegovina termékeinek
mintegy kétharmadát exportálja, ezért nem csak Olaszország, Németország
és Franciaország, hanem Szerbia és Horvátország is megjelenik
kereskedelmi partnerei között. Ezt nem lehet figyelmen kívül
hagyni, s ebben a folyamatban nekünk is részt kell vállalnunk.
Említette, hogy a vásáron hazánk 12 kiállító céggel
volt jelen. Azért Boszniában nem eget verőek a fizetések.
Akkor milyen termékeket tudunk kivinni?
– Jó a meglátása, mert a GDP esetében az európai átlaghoz
képest nagyon alulteljesítenek, s ebből fakadóan a fizetőképes
kereslet sem erős. Meg kell említeni, hogy a magyar agrártermékek
piacra jutási esélyeinek bővítése érdekében tárgyaltam
Bosznia-Hercegovina legnagyobb kereskedelmi üzletláncaként számon
tartott Bingo cég tulajdonosával, valamint vezérigazgatójával
is, akik komoly érdeklődést mutattak a magyar integrált
gombatermesztési technológiák iránt, amelyhez magyar partnerek
jelentkezését várják. Meglepett a Bingo árubősége, termékeinek
minősége. Tehát összességében elmondható, nincs lényegi különbség
egy magyar és egy bosznia-hercegovinai üzletlánc között.
Magyarország a Bingo polcain étolajjal, gabonaipari termékekkel,
olajos magvakkal volt jelen. A cég tulajdonosa említette az árérzékenységet
is, következésképp olyan termékeket várnak tőlünk, melyeket
megfelelő áron tudnak forgalmazni úgy, hogy természetesen a
beszállító partnerek is megtalálják a számításaikat.
Bosznia-Hercegovinában elkezdtük a tárgyalásokat, lefektettük
azokat az alapokat, amelyekre hazai gazdasági szereplőink a jövőben
építkezhetnek.
Április 12-én pedig a moldovai parlament baráti
tagozatával egyeztetett Budapesten. Miről folytak a tárgyalások?
– Az agrártárca kész minden felmerülő szakmai kérdésben
megosztani tapasztalatait, ezzel is elősegítve Moldova sikeres
uniós felkészülésének folyamatát. Ezenkívül hazánk és
Moldova között az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági
Szervezetének (FAO) keretein belül is szoros az együttműködés.
Magyarország a FAO révén olyan programokat finanszíroz,
amelyek a kisgazdaságok öntözési technológiájának fejlesztését,
modern öntözési technológiák átadását vagy az egyéb területen
elengedhetetlen kapacitásfejlesztést célozzák. Külön
figyelmet érdemlő terület az oktatás. A kormány és a FAO közti
megállapodás egy, a Földművelésügyi Minisztérium által
gondozott ösztöndíjprogramot tesz lehetővé, melynek keretében
a fejlődő országokból, így természetesen a Moldovából származó
hallgatók magyarországi agráregyetemen történő képzésére
is lehetőség nyílik.
Medveczky Attila
|
