|
 2017.05.19.
Kiemelkedő
stratégiai partnerünk Marokkó
A csodát nem várni kell, hanem tenni kell a Déli nyitás
politikájáért
Több kisebb
projekt, gazdasági kapcsolatépítés zajlik többek között Etiópiában,
Kenyában, Ghánában, Elefántcsontparton, Eritreában, Ugandában.
Reálisan tekintve a magyar kapacitásokat is, célunk elsősorban
az, hogy két-három kiemelt afrikai térségben alapozzunk meg
olyan együttműködéseket, amelyekre hosszabb távon is lehet építeni
magyar jelenlétet – közölte lapunkkal Dr. Nagy István földművelésügyi
miniszterhelyettes.
Marokkóban tárgyalt a
királyság mezőgazdasági, halászati, vidékfejlesztési, víz-
és erdőügyi miniszterével. Ez a megbeszélés kapcsolódik a Déli
Nyitás politikájához?
– Igen, Magyarország aktív kapcsolatok építésére törekszik
Afrikában, ez a megbeszélés is a kormány „Déli nyitás”
politikájával összhangban valósult meg. Marokkóra kiemelt
stratégiai partnerként tekintünk, hiszen az ország igen aktív
a régióban, rajta keresztül az egész nyugat-afrikai térség
felé is nyithatunk, így az sem titok, hogy a további
magyar–marokkói együttműködésektől regionális gazdasági
és politikai előnyöket is remélünk.
Mit adhatunk mi Marokkónak? Élelmiszert, vagy inkább
technológiai tudásunkat oszthatjuk meg velük?
– Marokkó meglehetősen sok termékből önellátó, sőt
komoly exportőr is, ugyanakkor néhány termékből – például
gabona, hús, tejtermékek – behozatalra szorul, ezen termékek
tekintetében Magyarország jelentős kapacitással rendelkezik. A
GMO-mentes magyar vetőmagok szállítása például előnyös
lehetne a marokkói félnek. Mindemellett ugyanakkor a tudás- és
technológiatranszfer szerepe kiemelkedő Marokkóval való együttműködésünkben,
hiszen a Zöld Marokkó terv keretében az ország komoly fejlesztéseket
indított el. Magyarországnak nemzetközileg elismert tudásbázisa
van számos szakterületen, így például az agroerdészet, gyümölcstermelés,
élelmiszer-biztonság terén.
A Marokkói Királyság milyen tapasztalatokat tud
megosztani velünk? Hiszen a két ország éghajlata eléggé eltérő.
– Éppen az eltérő éghajlatból eredő tapasztalatok
miatt fontos a marokkói együttműködés, hiszen a klímaváltozás
következményei már Magyarországon is érzékelhetők. Marokkó
már évtizedek óta kénytelen szemi-arid és arid térségekben
mezőgazdasági tevékenységet folytatni, az ilyen körülmények
között szerzett tapasztalatok megosztása kifejezetten hasznos
lehet a magyar mezőgazdasági termelés részére is. Ezenkívül
Marokkó fejlett agrárkutatással rendelkezik, különösen a gyümölcstermesztés,
szőlészet, dió, mandula terén elért eredmények érdekesek a
magyar mezőgazdaság számára.
Mi jellemzi a két ország kutatóintézetei közti megállapodást?
– A megállapodás megteremtette a formális kereteket a két
ország közötti erdészeti kutatási együttműködés elindításához.
Magyarország azon marokkói gyakorlatból profitálhat, amit a
szemi-arid területeken végzett erdőgazdálkodás során Marokkó
megvalósított, valamint K+F együttműködést folytathatunk különböző
erdészeti fafajok klímaváltozással szembeni adaptációjának
vizsgálatában. Az aláírás során a marokkói fél jelezte,
hogy érdekli például a magyarországi faiskolai termelés,
gyors növekedésű fafajok marokkói hasznosításának lehetősége,
de a nemzeti parkok és tájvédelmi körzetek magyarországi
rendszere is. A talajerózió és a felszíni és felszín alatti
vízkészletek minőségének védelme érdekében kiemelten
fontos a sikeres és eredményes erdészeti együttműködés.
Sokan csodát vártak a Déli Nyitástól. Az agrárium
területén eddig sikerült olyan országokkal is felvenni a
kapcsolatot, melyeket korábban elkerültünk?
– A csodát nem várni kell, hanem tenni kell érte. Azt
is be kell azonban látni, hogy mind az agrárgazdasági, mind a
kutatási területeken lassú építkező munkát kell folytatni,
ami kevés kivételtől eltekintve nem hoz egy-két év alatt látványos
eredményeket. Jelenleg számos kisebb projekt, gazdasági
kapcsolatépítés zajlik többek között Etiópiában, Kenyában,
Ghánában, Elefántcsontparton, Eritreában, Ugandában. Reálisan
tekintve a magyar kapacitásokat, célunk elsősorban az, hogy két-három
kiemelt afrikai térségben alapozzunk meg olyan együttműködéseket,
amelyekre hosszabb távon is lehet magyar jelenlétet építeni.
Medveczky Attila
|
