|
 2017.05.26.
Nem ellenségeskedni
kell egymással, hanem kiegészíteni egymást…
…hogy minél több magyar nemzetiségű képviselő kerüljön
be a megyei önkormányzatokba
Ősszel megyei választások
lesznek, a koalíciós tárgyalások a Magyar Közösség Pártja
és a Most-Híd között még az év elején megkezdődtek. Az MKP
és a Most-Híd február 17-én tárgyalt először az esetleges
együttműködésről. Akkor arról állapodtak meg, hogy a regionális
struktúrákban elkezdik a koalíciós tárgyalásokat és április
26-án ismét tárgyalóasztalhoz ülnek. Mindez megtörtént, de
vajon sikerült-e valamiben megállapodniuk? Erről kérdeztük Menyhárt
Józsefet, a Magyar Közösség Pártja elnökét.
Mielőtt a tárgyalást kiértékelnénk, beszéljünk
arról, mi a felvidéki megyei választások tétje a
magyarság szempontjából?
– Ez valóban sarkalatos kérdés, mert a megyei választások
a leosztott kompetenciák miatt Szlovákiában fajsúlyosabbak.
Magyar vonatkozásban is lényeges a megyei képviselet, a Magyar
Közösség Pártja számára pedig kifejezetten az, hiszen öt
megyében 41 megyei képviselővel és három megyei alelnökkel
dolgozunk négy éve. A 2017-es választás azért lesz fontos,
mert egy törvényváltozás értelmében öt évre szól a mandátumuk
azoknak, akik novemberben bekerülnek a „megyei
parlamentekbe”. Ez a felvidéki magyarság szempontjából
Pozsony, Nagyszombat, Nyitra, Besztercebánya és Kassa megyét érinti.
Az említett törvényváltozás egyik célja az volt, hogy öt év
múlva egy időben kerüljön sor az önkormányzati és megyei választásokra.
A jelenlegi gyakorlat szerint a megyei választásokon alacsonyabb
volt a részvételi arány, ezért megfelelő választói mobilizációval
jobb eredményt tudtunk elérni, magyarán sikerült csökkenteni
a magyarság részarányából fakadó hátrányt. A helyi önkormányzati
választásokon a részvétel jóval magasabb, így az egyszerre történő
választás során helyzeti előnyünk negatív irányba változik.
Ezért sem mindegy, hogy a magyar választókat mennyire tudjuk
mozgósítani. Eddig ez sikerült, és bízunk benne, hogy idén
sem vallunk szégyent. A fentiekből adódóan nagyon fontos számunkra,
hogy most nagyon erős mandátumot szerezzen a felvidéki magyarság.
Az idei tárgyalásokat a Most-Híddal ebben a szellemben
folytatta a Magyar Közösség Pártja. Ennek előzménye, hogy
tavaly novemberben a magyar–magyar párbeszéd alkalmával
Dunaszerdahelyen ült le egy asztalhoz a korábban egymással szóba
sem álló két párt vezetősége. Akkor arra jutottunk, hogyha
találunk kapcsolódási pontot, akkor megvalósítható az, ami hét
év alatt nem sikerült. Egységben kéne gondolkodnia a felvidéki
magyar politikumnak. Hét éven át nagyon komoly kritikákat
fogalmazott meg egymással szemben a két párt, ezért a tavaly
őszi és az idei találkozókon is megegyeztünk abban, hogy kerüljük
a nyomdafestéket nem tűrő, egymást szidalmazó megnyilatkozásokat.
Ami nagyon szép gesztus, de ettől még eltérhet a két
párt elképzelése az együttműködésről.
– Már a februári tárgyaláson világossá tettük, hogy
az egyeztetéseket nem folytathatjuk kizárólag országos
szinten, mert eltérő az egyes megyék alaphelyzete. Mi Nyitra és
Nagyszombat megyét emeltük ki, hiszen ebben a két megyében
egy-egy magyar megyefőnök indítása nagyon fontos, történelmi
lehetőség lenne. Mindkét megyében vannak olyan tapasztalt
politikusaink, akik hosszú ideje a megyei önkormányzatban
dolgoznak, kellő tapasztalatot szereztek, és nevüket jól
ismerik. Így esett a választás Berényi Józsefre Nagyszombat
és Farkas Ivánra Nyitra megye vonatkozásában. Felajánlottuk
az áprilisi tárgyaláson, hogy amennyiben igényt tartanak rá,
Nyitra megyében állítson a Most-Híd megyefőnök-jelöltet. Azért
lényeges, hogy legyen magyar megyeelnökjelölt, mert a választásnak
lendületet ad, mobilizáló hatású.
Érdekes, hogy az MKP felajánlásáról nem olvastunk a
hírekben.
Számunkra az az első, hogy egy magyar jelölt legyen, ne
osszuk meg a magyar választókat. Több szlovák jelölt esetén
Nagyszombat és Nyitra megyében – jó kampánnyal – elérhető
a magyar megyeelnök megválasztása. Áprilisban a Híd viszont
azt várta el, hogy minden megyét illetően megegyezzünk. Az MKP
alulról építkező párt, így a megyei együttműködésről járási
szinten döntenek, hiszen alapszabályunk is ezt írja elő.
Amennyiben egy járásban nem akarnak közös listát, akkor a
megyei koalíció is elbukott, mert minden járásban koalíciót
kell kötni. A tárgyalások során azt hangsúlyoztuk, ha van egy
közös magyar megyefőnökjelölt, még ha külön listán indul
is a két párt, az nagyobb mozgósító erővel bír. Ráadásul
a megyei képviselőválasztáson függetlenek is indulhatnak, így
maga a választó dönt arról, hogy milyen összetételű képviselői
csoportot szeretne.
A vegyes párt viszont nem fogadja el Berényi Józsefet
mint megyeelnökjelöltet.
– A Híd szerint a két párt között akkor volt a
legrosszabb a viszony, amikor Berényi József vezette az MKP-t.
Az elutasításhoz okokat mindig lehet keresni, bizonyára Berényi
József is el tudná mondani a véleményét a Híd elnökségéről.
Amennyiben valóban a felvidéki magyarságot akarjuk képviselni,
ne a múltbeli sebeket tépjük fel. Tudatosítsuk: ha van egy erős
jelölt, márpedig Berényi József, megyei alelnök és Farkas Iván
– aki Nyitra megyében a 15 tagú frakciónkat vezeti – is
ilyen, akkor mellé kell felsorakozni. A választásokon nem
szabad úgy elindulni, mint a mesebeli szegény legénynek, hogy
vagy szerencsém lesz, vagy nem. Olyan tulajdonságokkal kell
rendelkeznie a jelölteknek, ami kezdő politikusokban nincs meg
– tehát egy profi kell.
Bugár Béla szerint a Most-Híd partnert keresett, de
azt önökben nem találta meg. Ez azt jelenti, hogy a megyei választásokról
többet nem egyeztetnek?
– Folynak egyeztetések, de nem országos, hanem járási
szinten. A járási konferenciák az MKP-nál most zajlanak. Ahogy
a sajtótájékoztatón is elmondtam, nem ellenségeskedni kell
egymással, hanem kiegészíteni egymást. A magyar–magyar párbeszéd
ezzel nem ért véget, egyelőre kezdeti szakaszban van. Például
a párbeszéden oktatáspolitikai alapköveket helyeztünk el.
Szakpolitikai kérdésekben biztos megkeressük a másik párt képviseletét.
Szükséges tárgyalni, egyeztetni egymással, s ahol olyan pontot
találunk, ahol képesek vagyunk együttműködésre, akkor azt
megtesszük a felvidéki magyarság érdekében. Az együttműködés
még nem jelent arculatvesztést, lemondást az etnikai alapon való
politizálásról. Tudatosítania kell mindenkinek, hogy a 2017-es
megyei választás sorsdöntő számunkra, mert a megyék döntenek
az útjainkról, közintézményeinkről, a középiskolai osztályok
nyitásának feltételeiről, tehát olyan kérdéseket delegáltak
megyei szintre, melyeket csak akkor tudunk saját közösségünk
szempontjából eredményesen megvalósítani, ha erős magyar képviseletünk
lesz. Mi ezért dolgozunk, aki ebben partnerünk, segít bennünket,
e cél elérését támogatja.
Medveczky Attila
|
