|
 2017.05.26.
Átok volt-e a Báthoryak óriási
vagyona és hatalma?
Tíz év alatt
porladt szét 300 évnyi dicsőség úgy, hogy Európa legvéresebb
legendái születtek belőle. Perverz gyilkosok és vérszívók népesítették
be az erdélyi fejedelmi családot?
Mi igaz, és mi
pusztán legenda az egyik leggazdagabb erdélyi főúri család, a
Báthoryak körül keringő történetekből? Csak úgy szórta a
történelmi sztorikat Ugron Zsolna író és Várkonyi Gábor történész
a vasárnap végetért Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik
legjobb beszélgetésén.
A Báthoryak
titkai – fikció és valóság címmel meghirdetett beszélgetést
ráadásul úgy konferálták fel, mint ahol az író és a történész
a magyar Borgiák nyomába ered, meg is telt rá a Bulgakov Kávézó
emeleti terme – előbb hallgatókkal, majd családi és
politikai történetekkel.
A magyar történelemben már az Árpád-korban feltűnik a
Báthory család, de politikai és gazdasági kiugrásuk –
birtok- és rangszerzés, adománylevelek, várépítés – az
Anjou-korban következik be – vezet be a család történetébe
Várkonyi Gábor, a budapesti ELTE történésze, aki több kötetben
és tanulmányban foglalkozott a Báthory család különböző
tagjaival.
Károly Róbert 1325-ben adományozza az ecsedi uradalmat Bátori
Bereck fiainak, később várépítésre is felhatalmazza őket. A
vár az Ecsedi-láp egyik szigetén épül fel, a láphoz kapcsolódik
a sárkány is, amely a keresztény hagyományban mindig a
gonoszt, az ismeretlent, a legyőzendőt jelenti. A legenda
szerint a Báthoryak egyik ősének tartott Bátor Opos győzi le
a sárkányt, aki így a történész szerint a természetet legyőző
embert jeleníti meg, aki olyan helyre visz civilizációt, ahol
az szinte lehetetlen – például mocsárra épít várat.
A Báthory-címerben szereplő sárkány ennél reálisabb
– magyarázza a történész. A Luxemburgi Zsigmond alapította
Sárkány Lovagrendben a sárkány szintén a legyőzendőt
jelenti, a jót szolgáló lovagrend mindig legyőzi a sárkányt.
A farkába harapó sárkány már a legyőzött, nem a támadó sárkány,
a címerbe pedig a lovagrend jelképeként kerül be.
(erdely.ma)
|
