|
 2017.03.24.
Fordításkritikát kér a bíró a
Batthyáneum-perben
A gyulafehérvári
táblabíróság arra kérte a Batthyáneum könyvtár tulajdonjogát
tisztázó latin végrendelet román fordításainak a készítőit,
hogy fűzzenek kritikai megjegyzéseket egymás fordításaihoz. A
Batthyáneum restitúciós perének március 8-ai tárgyalásáról
az Agerpres hírügynökség számolt be. A táblabíróságnak az
ügyészség jelezte, hogy súlyos ellentmondások vannak a két
szakértő történész: a román állam képviselői által felkért
Ioan Aurel Pop, és a római katolikus egyház által felkért
Buzogány Dezső fordítása között.
Batthyányi Ignác
gyulafehérvári püspök 1798-as keltezésű latin nyelvű kézírásos
végrendeletének a pontos fordítása azért fontos, mert a román
állam erre hivatkozva nem akarja visszaszolgáltatni a római
katolikus egyháznak Románia legértékesebb könyvtárát,
amelyet az 1948-as államosításkor a római katolikus egyháztól
vettek el. Az állam képviselői ugyanis úgy értelmezik, hogy a
püspök végrendeletében a katolikus egyház mellett Erdély
provinciára is hagyta a gyűjteményt, és Erdély jogutódjaként
a román állam is jogosult a gyűjtemény tulajdonjogára. A
szerdai tárgyaláson az egyház jogi képviselője egy tudományos
dolgozatot is iktatott a latin „provinciae” szó jelentésének
a tisztázására.
Amint korábban Buzogány Dezső a Krónikának adott interjúban
elmondta: hibás latin átiratból készültek mindazok a fordítások,
amelyek alapján korábban próbálták tisztázni a gyulafehérvári
Batthyáneum könyvtár tulajdonjogát. Az egyház szakértője a
kézírásos végrendelet latin átiratának az elkészítésével
kezdte a munkát, és ez után fordította románra a latin szöveget.
A szakértő nyomatékosította: értelmezése szerint „az
egyetemes római katolikus egyház erdélyi provinciája kapta az
adományt”. Elismerte azonban, hogy a provincia szó használata
lehetőséget ad más értelmezésre is: vannak, akik ezen Erdélyt
mint politikai egységet értik.
A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű
ingatlan és gyűjtemény, amelyet az erdélyi magyar egyházak
visszaigényeltek a román államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori
kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában
fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét.
A kódexek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust 25 millió
dollárra biztosították, amikor 2002-ben rövid időre Németországba
szállították.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2012 szeptemberében 25
ezer euró kifizetésére kötelezte a román államot, amiért 14
év pereskedés után sem értesítette a római katolikus egyházat
arról, hogy milyen döntést hozott a Batthyáneum visszaszolgáltatása
ügyében. A jelenleg folyamatban levő elsőfokú peres eljárás
2015 novemberében indult.
MTI
|
