|
 2017.04.23.
A
Soros-szervezetek csak a migránsok érdekeit képviselik
Hat kérdésben és
öt témában kezdődött meg a nemzeti konzultáció, így az adó-
és foglalkoztatáspolitika, az energetika, a civil szervezetek külföldi
támogatása és a bevándorlás kapcsán is tesz fel kérdéseket
a lakosságnak a kormány. Az pedig bizonyított, hogy a Soros által
finanszírozott szervezeteket nem érdekli, hogy mi a magyar
emberek véleménye – szögezte le
Hollik István, a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője.
Miért szükséges a
nemzeti konzultáció és mi a fő üzenete?
– Magyarországon 2010 óta markáns politikai fordulat történt.
Ennek köszönhetően ma a magyar családokat, s azok erőfeszítését
a kormány elismeri, támogatja a gyermekvállalást, az
otthonteremtést, és mindent megtesz a munkahelyteremtés érdekében,
azért, hogy minden magyar dolgozhasson. Ebben nagyon fontos eredményeket
értünk el, de ezeket veszélyezteti a migráció, és az az úgynevezett
politikailag korrekt beszéd, s az a brüsszeli bürokraták által
diktált föderalista irányvonal, amely el akarja venni a
magyaroktól azt a jogot, hogy a saját dolgaikról döntsenek. Például
arról, hogy mekkora adót vessünk ki, kiket engedjünk be az
országunkba, az energiaárat saját magunk határozzuk meg. Úgy
gondoljunk, idén ezek a föderalisták, a liberálisok éppen a
felsorolt jogköröket akarják Magyarországtól elvenni. A kormánynak
és a Fidesz-KDNP-nek is teljesen világos az álláspontja, hogy
ezeket az eredményeket; a rezsicsökkentést, az otthonteremtést,
a munkahelyteremtést, a családtámogatásokat, a jogi és
fizikai határzárat minden eszközzel és erővel meg kell védeni.
Azért szükséges a nemzeti konzultáció, mert ebben a küzdelemben
meg kell ismernünk az emberek véleményét, és szeretnénk
magunk mögött tudni a magyar polgárok támogatását. Hat kérdésben
és öt témában kezdődik meg a nemzeti konzultáció, és egyértelmű,
hogy azt szeretnénk, hogy saját magunk dönthessünk ezekben a kérdésekben,
mert Brüsszel számos területen jogköröket akar elvonni a tagállamoktól,
ezzel veszélyezteti a nemzeti szuverenitást. Meg akarjuk őrizni
az eredményeket, így azt, hogy Magyarországon uniós összehasonlításban
az egyik legalacsonyabb a személyi jövedelemadó mértéke,
ugyanígy a társasági nyereségadókulcs. Ne az unió bürokratái
határozzák el, hogy mekkora legyen az adó Magyarországon –
nyilvánvaló, hogy nyugat-európai szándék, hogy ettől a
versenyelőnytől megfosszanak minket. Nyugaton a társasági adókulcs
lényegesen magasabb, éppen ezért hazánk vonzó befektetési célországgá
vált az elmúlt időszakban. Ezt a versenyelőnyt meg kívánjuk
őrizni, s nem engedjük, hogy erről mások döntsenek helyettünk.
A nemzeti konzultációt intenzív tájékoztató tevékenység
is kíséri?
– Így van, a nemzeti konzultáció része a tájékoztató
kampány, s ezt a kormányzat az elkövetkezendő hetekben
folytatja le. Hiszen tájékoztatni kell a polgárokat arról,
hogy ezekben a kérdésekben miért kérjük ki véleményüket,
miért látjuk úgy, hogy a felsorolt témák kapcsán valódi és
komoly támadásokra kell számítani. Azt reméljük, hogy ez
alapján kitöltik a nemzeti konzultációs íveket, és támogatják
a kormányt ezekben a törekvésekben. Jól látjuk, hogy néhány
kérdésben már el is indult a támadás Brüsszel felől. Elég
a jogi határzárra, vagy a nemrég bevezetett menekültügyi őrizetre
gondolni. Az európai bíróság a két bangladesi menekült ügyében
már támadta azokat a magyar intézkedéseket, melyek azt szolgálják,
hogy a migránsok ne jöhessenek be Magyarországra. Azt is
tapasztaljuk, hogy a Soros-szervezetek a migráns-ügy kérdésben
teljes mértékben a migránsok oldalára állnak, Magyarországot
támadják, s ebből ráadásul még nyerészkednek is. Hiszen az
egyik Soros-által pénzelt szervezet képviselte a két
bangladesi migránst ebben a perben, s az európai bíróság
nekik adott igazat, míg Magyarországnak, a magyar családoknak 3
millió forintot kellett fizetni ennek a szervezetnek perköltség
címén. Ráadásul a bangladesiek, át sem tudják venni a nekik
ítélt pénzt, mert a hatóságoknak fogalmuk sincs róla, hogy
hol tartózkodnak. Ez is bizonyítja a helyzet tarthatatlanságát.
A migrációs kérdést követően már körvonalazódik a rezsicsökkentéssel
kapcsolódó támadás, hiszen az Európai Bizottság 2016.
november 20-ai javaslata az energiauniót tartalmazza, s ezzel a
nemzeti árszabályozás intézményét minden tagállamból
kivezetnék. Ezt követően a multik határozzák meg, hogy
mennyibe kerülne a villany és a gáz, s ez egyértelműen jelentős
áremelkedéshez vezet.
Akkor a további támadásokról. Goran Buldioski, a Nyílt
Társadalom Alapítvány európai igazgatója és Nizák Péter, a
közép-európai program vezetője egy interjúban azt nyilatkozták:
a nemzeti konzultáció a párbeszéd egy populista megközelítése.
A nyilvános konzultációnak van egy professzionális menete: tárgyalni
kell az érdekeltekkel, megismerni a szempontjaikat, figyelembe
venni a visszajelzéseket, beépíteni az érdekeiket a törvénytervezetbe.
Vagy lehet népszavazást tartani. Van értelme 8 millió
magyarral konzultálni erről? Szerintem nincs. A konzultációnak
a Parlamentben, az érdekelt felek, a civilek, a támogatók és mások
között kéne folynia. Egy ilyen specifikus kérdést a széles
nagyközönségnek feltenni populista húzás. Milyen konklúziókat
vonnak le ebből a kormánypártok?
– Ebből az interjúból kiderül, azok számára, akik kétkedtek
benne, hogy a Soros-szervezetek kinek a pártján állnak. Ők a
migránsok pártját fogják, támadják a nemzeti konzultációt,
és nem érdekli őket a magyar emberek véleménye. Nyílt Társadalom
Alapítványnak hívják magukat, de annyira „nyitottak”, hogy
úgy gondolják, az embereket az őket illető kérdésekben nem
kell megkérdezni. Már önmagában ez is rámutat arra a liberális,
elitista gondolkodásra, amely jellemzi ezeket a szervezeteket. Az
is jól kivehető, hogy a liberális-, és Soros-szervezetek csak
azokkal toleránsak, akik azt mondják, amit ők. Mi viszont mást
hangoztatunk, nem mondjuk, hogy nem kell átengedni a migránsokat
Magyarországon, s ekkor rögtön azt mondják, hogy a nemzeti
konzultáció csak populista húzás. Szerintünk pedig arra nincs
szükség, hogy Soros-szervezetek külföldi pénzből finanszírozva
a magyar emberek által felhatalmazott kormányt támadják és
megkérdőjelezzék annak véleményét. Ennek a politikai nyomásgyakorlásnak
nem engedünk.
Vannak olyan megnyilvánulások is, melyek szerint az átláthatóság
a jogállam alapja, vagyis ma is nyugodtan ellenőrizheti az állam
a civil szervezetek működését, így erről konzultálni lehet,
de felesleges. Erről mi a véleménye?
– Ha egy olyan jelenséget tapasztalunk, hogy egyes civil
szervezetek külföldről kapják a támogatást, tehát nem
magyar érdekeket képviselnek, s politikai véleményformálók
akarnak lenni, s a hazai közéletben csak papíron folytatnak
civil tevékenységet, míg a valóságban politikait – ennek a
kockázatairól és veszélyeiről még a magyar embereket egyszer
sem kérdezte meg a kormányzat. Ezért indokoltnak tartjuk, hogy
ez a kérdés is szerepeljen a nemzeti konzultációban.
Medveczky Attila
|
