|
 2017.03.24.
Egyre inkább
felértékelődik az élelmiszer-biztonság kérdése
Az afrikai sertéspestis Magyarországra történő behurcolásának
megelőzése a sertéságazat minden szereplőjének alapvető érdeke
A globalizált élelmiszergyártás,
az élelmiszer-hamisítás, a génmódosítás, a feketegazdaság
olyan fokozódó kockázatokat jelentenek, amelyekre csak egy egységes,
a teljes élelmiszer-előállítási
folyamatra kiterjedő élelmiszerlánc-felügyelettel adható hatékony
válasz – szögezte le Dr. Nagy István, a Földművelésügyi
Minisztérium parlamenti államtitkára.
Hogyan lehet hatékonyan
fellépni az élelmiszer-hamisítás, a feketegazdaság ellen?
– 2012-ben az Európai Unióban harmadikként
(Olaszország, Dánia után) hazánk is kialakított a NÉBIH-en
belül egy speciális szervezeti egységet, a Kiemelt Ügyek
Igazgatóságát, aminek elsődleges feladata az illegális tevékenységek,
a hamisítások, a feketegazdaság elleni küzdelem a teljes élelmiszerláncban,
országos hatáskörben. Eddig több mint 2200 ellenőrzést végeztek
el, 5900 tonna terméket vontak ki a forgalomból a kiszabott bírság
pedig meghaladja az 1 milliárd forintot. Ami ennél is fontosabb,
hogy az intézkedések eredményeként mintegy 9 milliárd Ft áfa-
és adóelkerülést akadályoztak meg. Az egység felderítési
aránya évek óta 90%-os, ami nemzetközi átlagban is kiemelkedő.
Ezt bizonyítja, hogy tavaly a libamáj hamisításban elért
eredményeket az Interpol és az Europol olyan szinten értékelte,
hogy konferenciájukon felkérték az Országos Főállatorvost az
ügy bemutatására. A feketegazdaság ellen az egyik leghatékonyabb
eszköz az áfa csökkentése. A kormány fontos célkitűzése az
áfakulcs csökkentése az alapvető élelmiszerek egy részénél.
Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a mezőgazdaság és
élelmiszeripar helyzetének, regionális versenyképességének
javítása szempontjából, valamint a feketegazdaság elleni küzdelem
hatékonyságának javítása érdekében az áfacsökkentés egy
azonnali pozitív irányú változást eredményező, hatékony
eszköz.
A V4 országok együttesen el tudnak-e valamit érni?
– V4-ek miniszterelnökei rendkívüli csúcstalálkozón
vitatták meg, hogy milyen lépéseket lehet tenni az unióban. Közös
nyilatkozatukban rögzítették, hogy kiállnak nemzeti érdekeik
mellett, és mind a négy állam jelzi és kéri az Európai
Bizottságtól, hogy vizsgálja meg az ügyet. Az a cél, hogy akár
a jelenlegi uniós szabályozás módosításával, vagy újak
alkotásával meg lehessen akadályozni az Európai Unión belüli
élelmiszer-minőségi kettős mércét.
Az EU területén megjelent betegségek, például a sertéspestis
betörhetnek-e hazánkba?
– Az európai járványügyi helyzet ismeretében „sertéspestis”
alatt a továbbiakban az afrikai sertéspestist értjük.
Magyarországon az afrikai sertéspestis még sohasem fordult elő.
Az Európai Unió északkeleti területén először 2014 januárjában
Litvániában, februárban Lengyelországban, majd júniusban
Lettországban és szeptemberben Észtországban jelent meg a vírus.
Az azóta eltelt három év alatt a balti tagállamok területének
jelentős része, valamint Lengyelország északkeleti részén
vezették be a kereskedelmi korlátozást a betegség jelenléte
miatt. A szomszédos országok közül Ukrajna területén 2012 óta
van jelen a betegség. 2016 nyarán már a magyar határtól 230
km-re, december végén pedig a kárpátaljai Nagyszőlősön (a
határtól 18 km-re) is megállapították a betegséget. Az ukrán
hatóság elrendelte a Nagyszőlősi járásban kilőtt vadon élő
vaddisznók laboratóriumi vizsgálatát, további fertőzött állatokról
mindeddig nem értesítették a magyar hatóságot. A megelőzésben
nagy szerepe van a jogkövető magatartásnak és a lakosság
megfelelő tájékozottságának. Kiemelten mindenki figyelmét
fel kell hívni arra, hogy még személyi poggyászban sem lehet
Ukrajnából, Oroszországból sertéshús, sertéshúskészítményeket
behozni Magyarországra! A vírus hazai jelenlétét eddig sem
vaddisznók, sem házi sertések esetében nem mutatták ki.
Szükséges a járványvédelmi intézkedéseket módosítani?
– Az afrikai
sertéspestis Magyarországra történő behurcolásának megelőzése
a sertéságazat minden szereplőjének alapvető érdeke, hiszen
amennyiben az országban megjelenik e fertőző állatbetegség,
nemcsak az EU-n belüli élő sertés, sertéshús, sertéshús készítmények
szabad kereskedelmét korlátozzák, hanem nagy valószínűséggel
valamennyi egyéb kereskedelmi partnerünk is megtiltja ezen termékek
Magyarországról történő exportját. Vakcina nem létezik a
betegség ellen, ezért egy járványt leküzdeni csak igazgatási
intézkedésekkel lehet. Ha ezeket az intézkedéseket időben
meghozzák, és mindenki betartja őket, akkor megakadályozható,
hogy nagyobb területen elterjedjen a betegség. Egyes előírásokat
és azok betartásának ellenőrzését – egy járványhelyzet
esetén – minden bizonnyal szigorítani kell. Ilyen a telep és
az istállók bejáratánál történő fertőtlenítés, vagy
telepek járványvédelmi zártsága, különös tekintettel a
vaddisznóállományoktól történő izolációra.
Ebben az állapotban mit lehet tenni, annak érdekében,
hogy a mezőgazdaság szereplői, a gazdák a legkorszerűbb tudással
ismerkedjenek meg?
– A NÉBIH egy kettős, tanácsadó és ellenőrző
program bevezetésével támogatja például a harmadik országba
irányuló élelmiszerexport sikerességét. A program során,
valamint a harmadik országi hatóságok szakemberei által végzett
helyszíni ellenőrzések kísérőjeként 2016-ban a szervezet 75
ellenőrzést végzett, és az így felkészített vállalkozások
sikeresen elnyerték a kínai marhahús vagy például az orosz
szarvasmarha-belsőség exportlehetőségét, illetve fenntarthatják
az USA területére szóló exportjogosultságukat a sertéskészítményeket
illetően.
Medveczky Attila
|
