2017.04.23.
Ne
érje hátrányos megkülönböztetés az Ausztriában dolgozó
magyarokat
A
belső, schengeni ellenőrzés teljesen felesleges, és hosszú távon
bizalmatlansághoz vezet, ami kihathat az együttműködés más
területeire
Március 16-án Takács
Szabolcs Ferenc a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért
felelős államtitkára megbeszélést folytatott Karlheinz
Kopffal, az osztrák parlament második elnökével. Az államtitkár
tájékoztatta osztrák partnerét, hogy az új szabályok hatályba
lépésétől kezdve a jogerősen lezárt menekültügyi eljárást
követően csak azon személyek léphetnek be Magyarország területére,
akik ténylegesen jogosultak a nemzetközi védelemre.
Egy évvel ezelőtt arról számoltak be a lapok, hogy egyre
több embercsempészt fogtak el Ausztriában, s hogy az osztrák
kriminalisztikai a migránsok Magyarország felől indulnak Bécs
felé. Ezért nem is lehet megkerülni a kérdést: a tárgyalások
során érintették a magyar jogi határzárat?
Természetesen a migrációs helyzet is szóba került,
hiszen Ausztriát ugyanúgy érinti ez a kérdés, mint Magyarországot.
Hiszen mindkét ország a migrációs útvonalon fekszik, s a
Nyugat-Balkánról érkezők megállítása a cél. Az osztrák
politikumot és közvéleményt jelentős mértékben
foglalkoztatja ez a téma. Tájékoztattam partneremet az
elfogadott jogi határzárral kapcsolatos változásokról, s
hangsúlyoztam, hogy két szempontot nagyon komolyan veszünk.
Egyrészt, hogy Magyarország megfeleljen azoknak az elvárásoknak,
amit az uniós jog és a schengeni kódex vele szemben támaszt.
Számtalanszor elmondtuk a migrációs válság kirobbanása óta,
hogy Magyarország teljes mértékben jogkövető magatartást
folytat ebben a kérdésben. Hazánk
a válság óta a külső határok védelmét és a migráció külső
dimenziójának kezelését hangsúlyozta. Az osztrák politikai
elitet érdekli, hogy a migrációval kapcsolatos magyar intézkedések
összhangban vannak nem csak az uniós, hanem a nemzetközi és
humanitárius joggal is. Biztosítottam
tárgyalópartneremet arról, hogy a jogi határzárat megteremtő
új jogszabályok megfelelnek a nemzetközi, a humanitárius és
az uniós jog előírásainak. A jogi határzárral kapcsolatban,
köszönhető egyébként a nemzetközi média torz tudósításainak,
tisztázni kellett azt, hogy a menekültügyi eljárás alatt álló
személyt nem vesszük őrizetbe, nem is kerül fogva tartásba.
Viszont a jogerősen lezárt menekültügyi eljárást követően
csak azon személyek léphetnek be Magyarország területére,
akik ténylegesen jogosultak a nemzetközi védelemre. Azt is közöltem
Karlheinz Kopffal, ahogy azt már elmondtam több fórumon, hogy
az eljárás alatt álló személy szabadon távozhat egy irányba;
ahonnét jött. Amíg nincs jogerős döntés az ügyében, addig
nem tudjuk biztosítani, hogy belépjen a schengeni térség területére,
hiszen akkor nem felelnénk meg a schengeni kódex előírásának.
Az osztrák fél megértette, hogy Ausztriát
is segítjük a határzárról szóló törvény szigorításával?
Még egy laikus is megérti, hogy mi ezzel a rendelkezéssel
nem csak Magyarországot, a magyar állampolgárokat, hanem az egész
schengeni térséget, az Európai Uniót védjük. Azt szeretnénk
megtudni, hogy aki belépne a schengeni térségbe a magyar határon,
milyen céllal jön, és milyen háttérrel. Úgy gondolom, hogy
ez mindenki számára követendő magatartás kell, hogy legyen,
hiszen ez közös érdekünk. Ebben kifogást találni elég nagy
badarság. Osztrák részről ilyet nem is érzékeltem, elfogadták,
hogy a szigorítás összhangban áll az uniós, illetve a nemzetközi
joggal. Természetesen lehetnek olyan esetek, mikor meg kell vizsgálni,
hogy esetleg történt-e olyan hatósági túlkapás, ami jogsértő.
De ezt általánosságban nem lehet kijelenteni, hanem minden
egyes ügyet külön kell megvizsgálni. Amennyiben feljelentés
érkezik, akkor az esetet a megfelelő jogszabályok alapján ki
kell vizsgálni. Azt pedig nem fogadjuk el, mikor egyes
szervezetek, személyek, médiumok a magyar kormány migrációs
politikájáról tudatosan azt hangoztatják, nem felelnek meg a
humanitárius eljárásoknak. Azt is elmondtam elnök úrnak, amiről
kevés szó esik, hogy a magyar kormánynak olyan helyeken kell
kerítést építenie, ahol a legkevésbé szeretett volna. Hiszen
a déli határnál éppen a Vajdaságban élő nemzettársainkat választjuk
el az anyaországtól egy kerítéssel. Ez nem érdeke a magyar
kormánynak, de az uniós jog minket kötelez. Látszólag nem
tartozik a témánkhoz, de többek között ezért is támogatjuk
Szerbia európai uniós integrációjának felgyorsulását. Közép-és
hosszú távon érdekünk, hogy a nyugat-balkáni országok, így
Szerbia, ahol nagyszámú magyar közösség él, minél
gyorsabban az EU tagja legyen, hiszen akkor ezek a kötelezettségek
már nem állnának fenn, és Európa is akkor sokkal biztonságosabb
helyzetben lenne.
Mennyiben különbözik az osztrák kormány
migránspolitikája a magyarországitól?
Most nem érzékelünk lényegi különbséget, de emlékezzünk
vissza, mikor a korábbi osztrák kancellár azt mondta, hogy nem
kerítést építenek, hanem olyan kaput, aminek oldalsó szárnyai
vannak. Mi magyarok viszont világosan, és nem köntörfalazva
beszélünk. Azt viszont nem értjük, és ezt elmondtam elnök úrnak
is, hogy miért kell a magyar-osztrák, és a német-osztrák határon
fenntartani továbbra is a schengeni térségen belüli ellenőrzést.
Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy a
magyar határon kívülről senki sem jöjjön be illegálisan. A
belső ellenőrzés tehát teljesen felesleges, és hosszú távon
rossz hangulatot generál, bizalmatlanságot, és ez kihathat az
együttműködés más területeire is. A belső piac az EU egyik
legnagyobb vívmánya, és az egyetlen eszköz arra, hogy biztosítsuk
az unió nemzetközi versenyképességét, ezért fontosnak
tartjuk annak jelenlegi formájában történő fenntartását. Bármely
alapszabadság korlátozása a belső piac integritását veszélyeztetné,
amely hozzájárulhat az EU dezintegrációjához. Kértem is az
elnök urat, hogy közvetítse azt; Magyarország hosszú távon
nem fogadja el a schengeni térségen belüli ellenőrzéseket.
Elnök úr ebben a kérdésben konstruktív volt. Megköszöntem
neki, hogy Ausztria a tavaly nyáron létrejött magyar-osztrák
megállapodás alapján rendőri és katonai erőket biztosít hazánknak
a külső határaink védelme megerősítése érdekében. Ez azt
bizonyítja, hogy mindkét ország érdeke az unió külső határainak
megvédése.
Legutóbbi interjúnkban arról is beszéltünk,
hogy a Brexit mennyire hat ki az angliai magyar munkavállalókra.
Az ausztriai bér- és szociális dömping elleni törvénycsomag,
és annak további még nem elfogadott tervezeti mennyiben értinik
a magyar vállalkozókat, fuvarozókat?
Eleve
elutasítjuk azt a terminológiát, hogy bér-és szociális dömping.
Tehát eleve rossz a szóhasználat. Akkor mondhatnánk, hogy létezik
tőkedömping is. Amiről szó van, az éppen az unió alapját, a
belső piac működését jelenti. Az Európai Unió belső piaca
olyan egységes piac, ahol biztosítva van az áruk, szolgáltatások,
a tőke és a személyek szabad mozgása, és ahol az európai
polgárok szabadon élhetnek, dolgozhatnak. Ez az, ami az európai
integrációt mindig is előre vitte. A különböző időszakokban
a jelenlegi tagállamok állampolgári azért döntöttek a
csatlakozás mellett, mert pontosan a belső piac előnyeit akarták
élvezni. Amikor csatlakoztunk az unióhoz, ennek tudatában tettük,
piacainkat megnyitottuk. Amennyiben az osztrák kormány olyan intézkedéseket
hoz, melyek ezeket az uniós vállalásokat megbontják, annak
lesznek következményei. A magyar kormánynak azt kell garantálnia,
hogy a magyar állampolgároknak az uniós polgársághoz fűződő
jogai ne sérüljenek.
Ahogy jogosan mi sem szeretjük, hogy más
országok beleszólnak a belügyeinkbe, mi megtehetjük ezt
Ausztriával kapcsolatban?
Nem
is szólunk bele más tagállamok belügyeibe. Viszont másról
van szó; egyik tagállam sem hozhat olyan intézkedéseket,
amelyek az uniós joggal ellentétesek. Azt kell megvizsgálni,
hogy az osztrák foglalkoztatás,-szociálpolitikai döntések –
vannak még tervezetek is – megfelelnek-e az uniós jognak. Ha
nem, akkor természetesen az Európai Bizottságnak, mint a szerződések
őrének azonnal lépnie kell, és Magyarország mindent megtesz,
hogy ezt a jogsértést jelezze. Meggyőződésünk, hogy a magyar
és közép-kelet-európai fuvarozó vállalatok kiszorítása a
nyugat-európai piacról az áruellátási lánc sérüléséhez,
megemelkedett árakhoz és európai munkahelyek ezreinek elvesztéséhez
vezetne. Mindez pedig hátrányos következményekkel járna a tagállamok,
valamint az egész unió versenyképességére nézve. Hiszen az
EU működésének egyik alapja, hogy lokális preferenciát nem
lehet alkalmazni. Nem szeretnénk, hogy ez a vita elmérgesedne,
ezért elmondtuk az osztrák félnek, hogy a kormány létrehoz
egy olyan monitoring bizottságot, amely folyamatosan figyelemmel
kíséri, hogy az osztrák intézkedések milyen hátrányokkal járnak
a magyarországi munkavállalók, vagy a magyar szolgáltatást nyújtó
cégek, fuvarozók számára. Amennyiben negatív tendenciát látunk,
akkor azt jelentjük az osztrák félnek, kérve annak orvoslását,
az ide vonatkozó törvények megszüntetését, s nagyon reméljük,
hogy ebben partnerek lesznek. Különben el kell gondolkodunk a válaszlépések
megtételén. De nem ez a célunk, hanem a konstruktív vitarendezés.
Sajnos ez nem csak osztrák jelenség; ezt látjuk Németországban,
Franciaországban, több európai tagállamban. Említette a
Brexitet; a britek azért is szavaztak a kilépés mellett, mert többen
azt gondolták, a kormányuk nem képes gátat vetni a kelet-európai
munkaerő beáramlásnak. Most pedig belátják, hogy a kelet-európai
uniós országokból jövő munkavállalók nélkül a makrogazdaság
közép-távon működésképtelen. Attól óvunk mindenkit, ne
hozzanak emocionális alapon döntéseket, és nemrég elmondtuk
az illetékes uniós biztosasszonynak is, hogy az Európai Bizottság
ne fogadjon el olyan döntést, mely csak egy tagállami csoport
érdekeit képviseli. Ne álljon egyetlen országcsoport mellé,
mert nem ez a feladata, hanem biztosítsa a belső piac zavartalan
működését.
Medveczky
Attila
|