|
 2017.04.23.
Nem
engedjük a nemzeti szuverenitás korlátozását
Hatásköröket vonna el a tagállamoktól az EU energiaügyi szabályozása
Magyarország
a megújuló energiaforrások mellett az atomenergiára is támaszkodik
- emelte ki Dr. Aradszki András a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
energiaügyért felelős államtitkára, aki úgy véli, hogy hazánk
áramfogyasztási szükségleteit akkor sem lehetne kizárólag időjárásfüggő
megújuló energiaforrásokból fedezni, ha a jelenlegi megújulós
erőművi kapacitásunkat megtöbbszöröznénk.
Miként
lehet elérni, hogy 2050-re szénmentessé váljon hazánk
energiatermelése, s közben garantálni tudják a fogyasztók ellátásának
biztonságát?
–A kiindulópont a 2015-ös Párizsi Megállapodás,
amelynek célja az éghajlatváltozás és a szén-dioxid-kibocsátás
elleni nemzetközi összefogás. A 2050-es céldátum, a 2016.
november 30-án kiadott „Tiszta energia minden európainak” című
csomagban jelent meg uniós szinten, amely egy dekarbonizált
termelést céloz meg az energia frontján. Azonban ennek
kivitelezése nagyon sok kérdőjelet vet fel. A legelső kérdőjel,
hogy a szenes erőművek termelését kell visszafogni. Az újonnan
létesülő szenes erőműveket 550 ppm/megawatt/óra kibocsátásig
tolerálja a rendszer. Ennek az elvárásnak jelenleg egyetlen egy
európai szenes erőmű sem felel meg. Tehát új szenes beruházás
csak akkor fogadható el, ha az ilyen rendkívül alacsony kibocsátási
határérték mentén valósul meg. Lényeges kiemelni azt is,
hogy a jelenlegi megközelítés szerint a dekarbonizáció szénmentesítést
jelent és nem pedig a fosszilis forrású energiatermelés teljes
likvidálását. Valószínűleg igaz az a forgatókönyv, amit a
Nemzetközi Energiaügynökség állított össze, hogy a
fosszilis üzemanyagok (elsősorban a földgáz), még hosszú
ideig részei lesznek az európai energia-mixnek.
A
megújulós energiaműveket sem vetjük el teljes mértékben?
–Dehogyis!
Arra kell választ találni, hogy melyek a hatékonyan és
dekarbonizált módon termelő energiaforrások. A hazai ellátásbiztonság
szempontjából a legmegfelelőbb és legkiszámíthatóbb, a
nukleáris forrás. A másik pedig a megújuló energiaforrás,
ami alatt alapvetően időjárásfüggő szél- és naperőműveket
kell érteni. Ott, ahol lehetőség van, geotermiát vagy biomasszát
is alkalmazhatnak. Bár sok esetben a biomassza önmagában nem csökkenti
a szén-dioxid kibocsátását, hiszen a biomasszát elégető erőművekben
keletkezik CO2, ha nem is olyan mértékben mint, mikor
a szenet égetik el. Tehát a megújuló energiák piaci
rendszerbe való integrálására adott a lehetőség, ami azzal
is együtt járhat, illetve járna, hogy fokozatosan le kéne építeni
a megújulók állami támogatását, és a piaci árak mellett
lehetne forgalmazni, termelni az ezekből származó energiát. Ez
igen hosszú távú cél, ami szerintem 2030 előtt teljes körűen
nem valósulhatna meg.
Említette
a nukleáris energiát. Tudjuk, vannak ellenzői a paksi bővítésnek.
Lehet a Paks II. projektnek alternatívája?
–Mindennek, így a Paks II.-nek is van alternatívája,
csak kérdés: mibe kerül, és mennyire szolgálja a magyar állam,
a magyar nemzet energiaellátásának biztonságát. A magyar beépített
megújuló szél és naperőművi kapacitás 2017. január utolsó
három hetében alig tudott termelni. Borús volt az ég, nem fújt
a szél, s emellett rendkívül hideg is volt, s ha ilyen termeléssel
kellett volna biztosítanunk Magyarország energiaellátását
(figyelembe véve az emelkedő importot is), az nem lett volna
lehetséges. Közel 7000 MW erőművi termelői kapacitás van csúcsidőszakban
Magyarországon, s ebben benne vannak a megújulók is. Január
utolsó három hetében ezt a 7000 MW-nyi kapacitást (figyelembe
véve a megújulós erőművek ilyen rossz időjárási viszonyok
között lecsökkent termelését) 24 ezer MW-nyi megújulóval
tudtuk volna kiváltani, és még az sem jelentett volna teljes
biztonságot. Nem tudtuk volna garantálni, hogy állandóan
megfelelő mennyiségű áram álljon rendelkezésre. Ha nincs
olyan alaperőművi rendszer, ami a megújulók időjárástól függő
termelési változását orvosolná, akkor nem lehet azt mondani,
hogy nincs szükség atomerőműre. Paks abból a szempontból is
fontos, hogy a magyar energiatermelés több mint 50%-át adja, és
a fogyasztás közel 30%-át biztosítja. Ezt a mennyiséget pótolni
másból nem lehet, s ebből következik, hogyha 24 ezer MW-nyit
kellene beépíteni megújulóból, akkor nincs a Paksi Atomerőműnek
alternatívája. Továbbá a Paksi Atomerőmű kapacitásfejlesztésével
és a Paks II. projekt előrehaladásával az ország ellátásbiztonsága
tovább erősíthető. A megtérülést már az is bizonyítja,
hogyha a már említett kapacitásban építenénk megújulókat,
az legalább két atomerőmű árával ér fel. A Nemzetközi
Energiaügynökség mindegyik anyagában olvasható, hogy a
dekarbonizációs célokat megújulókkal és a nukleáris
energiaforrással lehet elérni.
Meg
tudjuk úgy őrizni energiafüggetlenségünket, hogy közben
eleget tegyünk az EU célkitűzéseinek?
–Abban
a formában, ahogy azt az EU a „Tiszta energia minden európainak”
csomagban ajánlja, nem. Az ugyanis olyan európai szintű
energiapiac kialakítását célozza meg, amelyben szükségszerű
az, hogy az energiatermelésnek és az energiaelosztásnak olyan
új rendszerét hozzák létre, mely által hatásköröket vonnak
el a tagállamoktól mind a szabályozás, mind az irányítás
szempontjából. Regionális szintű, EU-s szabályozás lépne a
tagállami helyébe, s ez veszélyeztetné hazánk független
energiapolitikáját. A saját energiapolitika érvényesítése
nem öncélú, hanem egy gazdasági versenyben előnyt vagy hátrányt
biztosító eszköz. Előnyt akkor biztosít, ha az adott állam a
saját termelése útján olcsóbban tudja az energiát biztosítani
az ipari termelőknek és a lakosságnak. Ezért nem fogadjuk el
az új energiacsomag elemeit. De nem csak mi döntünk így! A brüsszeli
Energia Tanács februári ülésén majdnem minden ország kritizálta
ezt a rendszert. A kritikák főbb elemei: a hatáskörelvonás és
az, hogy a tagállamok nem dönthetnek szabadon az energia-mix
megválasztásáról, holott az ellátásbiztonság tekintetében
minden felelősség a tagállamoké marad. Minden bizonnyal ezért
átdolgozzák majd a rendszert. Magyarország élen jár abban,
hogy érvelése eredményeként olyan módosításokat fogadjanak
el, melyek biztosítják hazánk szuverenitását és ellátásbiztonságát.
Medveczky
Attila
|
