vissza a főoldalra

 2017.04.23. 

Magyar Információs Pont és Könyvsarok Szudánban

Eredményes a déli nyitás politikája, nem kis mértékben kulturális jelenlétünk miatt

A Magyar Pont tájékoztatást nyújt Magyarországról, a magyar nyelvről és kultúráról, a magyarországi ösztöndíj lehetőségekről. Ez még most egy sarok, két nagyobb könyvespolc, tele változatos irodalmi és tájékoztató jellegű anyagokkal, amit a közeljövőben bővítünk- közölte a Magyar Fórummal Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára.

 Nemrég még ropogtak a fegyverek Szahara-régióban. Novemberben pedig az USA fegyverembargót javasolt Dél-Szudán ellen. Ilyen körülmények között nem rizikós ebben az afrikai országban megerősíteni a jelenlétünket?

 Többen összekeverik a két országot, ugyanis Szudánból vált ki 2011-ben Dél-Szudán. Vallási és etnikai szempontból is különbözik a két terület. Szudánt többségében muszlimok lakják, míg délen a lakosok jelentős része keresztény. Dél-Szudán önálló állammá vált, de azok a törzsek, akik korábban saját függetlenségük érdekében összefogtak, sajnos háborúzni kezdtek egymással. Valóban megviselte az országot az ásványkincsekben gazdagabb déli országrész elszakadása, valamint a Szudán nyugati részén, a Darfúr régióban 2003 óta zajló belső konfliktus. Én viszont Szudán fővárosában -a viszonylag konszolidált állapotú- Kartúmban jártam hivatalos úton. Szudánnal szemben is voltak szankciók, de ezek többségét az Egyesült Államok feloldotta. Mára újból nemzetközileg elfogadott országgá vált.

 Szudánra nem is jellemző a keresztény-muszlim szembenállás?

 Dél-Szudán kiválása után ez a vallási konfliktus megszűnt. Azt tapasztaltam, hogy a kartúmi vezetés okult ennek a tragédiának a tanulságaiból és a tárgyalófeleim biztosítottak arról, hogy ebben a multietnikus, és muszlim többségű államban továbbra is úgy gondolják, hogy vallási és etnikai békére kell törekedniük.

 Megkerülhetetlen a kérdés: érkeznek Szudánból Európába migránsok?

 Szudán még most is igen nagy kiterjedésű ország, és határos több olyan válsággóccal, amely kibocsátója a migránsoknak. Ezért többször fordult az Európai Unióhoz és más nemzetközi partnerekhez, hogy segítséget kapjon rendkívül hosszú határa ellenőrzéséhez. Részben a délen és a szomszédságában zajló konfliktusok miatt, becslésük szerint, jelenleg másfél millió menekült él az ország területén; a Darfúr régióban pedig több millió belső menekült. Érzékelik, hogy a határellenőrzés, a határ biztosításának nehézségei miatt komoly migránsáradat vonul át az országon. Sajnos a Szaharában, s a tőle délre lévő területeken a szárazság növekedése miatt valószínűleg újabb csoportok indulnak útra. Szudán kezelni szeretné ezt a problémát, fel is vetették, hogy érdekeltek az együttműködésben ezen a területen is, hiszen számukra is komoly gondot jelent a migráció. A válsággócok pedig egyrészt a Líbiától délre fekvő területek, és az olyan, régóta problémát jelentő országok, mint Szomália. Ezek az államok a közvetlen szomszédságukban vannak - a migráció tehát számukra is komoly kihívás.

Külpolitika után kultúrdiplomácia. Régebben elég sok afrikai országból tanultak nálunk diákok. Szudánból is jöttek?

Most is számon tartják, hogy többszáz, ha nem több ezer szudáni diák tanult főleg a ’60-as, ’70-es, ’80-as években Magyarországon. Ők nagyon jó hírét vitték haza országunknak. Jellemző módon a dél-szudáni régióból jelentkeztek sokan abban az időben Magyarországra. Így többségük már a másik államban él, de például egyik partnerem, a felsőoktatásért felelős miniszterasszony többek között egy évig Szegeden volt ösztöndíjas. Még mindig kellemes emlékeket őriz Magyarországról, különösen Szeged városáról. Ez az egyik ok, hogy a szudániak pozitívan tekintenek hazánkra. A másik, hogy Magyarországnak nem voltak gyarmatai. Azokban az államokban, ahol a gyarmati örökség nagyon érzékeny kérdés, Magyarország azzal, hogy nem volt gyarmattartó, gyakorlatilag bizalomtöbblettel rendelkezik, és nem is feltételeznek közeledésünkben hátsó szándékot. A harmadik pedig egy nagyon érdekes, és a hazai közvélemény előtt kevésbé ismert, s talán még a magyar tudomány által sem feldolgozott kérdés, a magyaráboké, vagy magyaraboké. A szudáni-egyiptomi határvidéken él ez a 30-40 ezres közösség. Életterületük egy részét tönkretette az Asszuáni gát és víztározó, mert hagyományosan azon a részen éltek, ezután szétszóródtak. A mai napig különböző legendák alapján magukat magyar eredetűnek vallják, akiknek ősei az Oszmán Birodalom idején kerültek Magyarországról a szudáni határvidékre. Az arab többség is megkülönbözteti őket – az évszázadok óta fennmaradt legendák alapján úgy tekintik, hogy ők tényleg máshonnan származnak, akár magyar területről. A magyarábokról a XX.század elején arra utazó magyarok is tudósítottak, illetve a ’90-es évektől a különböző magyar szervezetekkel fel is vették a kapcsolatot, megjelentek a magyar tanácskozásokon. Ez a különlegesség megerősíti a magyar-szudáni kapcsolatokat.

 Márciusban a Kartúmi Egyetemen avatta fel a Magyar Információs Pontot. Milyen szolgáltatásokat nyújt ez az információs pont? Egy információs bázisra kell gondolni?

 Az a távlati tervünk, főleg azokban az országokban, ahol nincs magyar diplomáciai képviselet. Szudán is ezen országok közé tartozik, Kairóból vagyunk akkreditálva, viszont az egyre jobban működő Szudáni-Magyar Kereskedőház nagyon sok tekintetben erősíti a kétoldalú kapcsolatokat. A kartúmi igen befolyásos tiszteletbeli konzulunk pedig nagyon eredményesen képviseli a magyar érdekeket. A magyar kormány pedig arról döntött, hogy a külföldi hallgatók magyarországi tanulmányait lehetővé tevő Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramot Szudánra is kiterjeszti. Tehát onnan is várunk újból diákokat. Hiszen a két ország közti korábbi oktatási kapcsolat a ’90-es évek elejétől megszakadt, egyrészt Szudán belső állapota miatt, és Magyarország sem foglalkozott különösen a korábbi partnereivel. A déli nyitás politikájával összhangban újra szeretnénk ezekkel az országokkal megerősíteni a kapcsolatot. Ennek mentén nagyon jó eszköz, hogy ezeknek az országoknak a komoly oktatási igényeit a Stipendium Hungaricummal igyekszünk elősegíteni, és a szakemberképzésbe bekapcsolódni. Ehhez viszont nagyon fontos, hogy a kissé megkopott Magyarország-képet felújítsuk. A Magyar Pontokat olyan helyeken hoztuk létre eddig, ahol sok fiatal fordul meg - Szudánban is ezért választottuk az egyetem könyvtárát, ahol ezt a kulturális információs pontot kialakítottuk, amit a későbbiek során egy kabinetté szeretnénk fejleszteni. A könyvtár részéről teljes volt a fogadókészség. Ott már létezik orosz, japán, és egyéb információs központ, melyek kis olvasóteremként működnek, ahol az adott ország, kultúra könyvei, információhordozói elérhetőek. A Magyar Pont tájékoztatást nyújt Magyarországról, a magyar nyelvről és kultúráról, a magyarországi ösztöndíj-lehetőségekről. Ez most még egy sarok, két nagyobb könyvespolc, tele változatos irodalmi és tájékoztató jellegű anyagokkal. A szudániak közölték, amennyiben a magyar fél szeretne egy nagyobb, még jobban felszerelt könyvtári egységet létrehozni, biztosítják annak is a helyét. Úgy gondoljuk, néhány éven belül erre képesek is leszünk.

 Amint kiderült én sem ismertem pontosan Szudán közelmúltját, s bizonyára többen nem is hallottak a magyarábokról. A magyar kormány is gondolt arra, hogy a szudáni történelmet, kultúrát megismerteti az érdeklődőkkel?

 Sommya Abu Kashwa felsőoktatási és tudományos kutatási miniszter, Al-Tayeb Hassan Badawi kulturális miniszter és Kamal Eldeen Ismail Saeed külügyi államtitkár, akikkel tárgyaltam, mind nyitottak és érdekeltek voltak a kulturális kapcsolatok megerősítésében. De azt tudni kell, hogy Szudán nehezebb helyzetben van a korábbi szankciók és az elszigeteltség miatt, és most építi ki nemzetközi kapcsolatait. Másrészt Dél-Szudán, ami gazdagabb terület, kiválásával kedvezőtlen anyagi helyzetbe kerültek. Most konszolidálódott az ország, külföldi befektetőket várnak, és kultúrájukat is szeretnék minél több helyen megismertetni. Erre bíztattam partnereimet, és nagy segítséget jelent, hogy Szudán megnyitotta nagykövetségét Magyarországon, így a kapcsolatépítés egyre erősödhet. Most már csak programokkal kell megtölteni a kulturális kapcsolatokat. Kairói nagykövetségünk nagyon komoly munkát végez az egyiptomi fővárosban, és onnan kiindulva egyre több programot tudunk biztosítani Szudán felé is. Nagyon nagy könnyebbség, hogy nemrég adták át az Alexandria-Kartúm autóutat, amely a szárazföldi összeköttetést biztosítja. Kölcsönösen érdekeltek vagyunk abban, hogy a két ország megismerje egymást. Szudán gyönyörű, részben szaharai, részben szavannai ország, ahol találkozik egymással az arab-Afrika a fekete-Afrikával, ami élményt jelent azok számára, akik szeretik ezt a kontinenst, és a különböző kultúrák sajátos keveredését.

 Szudántól elvonatkoztatva mennyire érvényesült a déli nyitás politikája a magyar kulturális diplomáciában? A déli nyitástól egyesek csodát vártak, az ellenzék pedig ennek a kudarcáról beszél. Mi erről a véleménye?

 Sajnálatos, hogy a magyar sajtó alig, vagy csak kritikai éllel foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, úgy, hogy talán direkt nem is akarják tudomásul venni, hogy a 2010-es évek közepéig afrikai jelenlétünk – maradva ennél a kontinensnél – elhanyagolhatóvá vált. Valóban többen mondják, hogy a diplomáciai jelenlét költséges, a sikereket nem lehet mérni. Holott azt tapasztaljuk, hogy miután adott helyen nyitottunk állandó képviseletet, vagy nagykövetséget, szinte nagyságrendekkel felélénkült a két ország közti kapcsolat. Ha valahol nem vagyunk jelen, nem is tudnak rólunk. Persze lehet vitatkozni azon, és kérdéseket feltenni arról, hogy mennyire hatékony egy két éve elindított politika, ami több tízéves lemaradást igyekszik pótolni. Holott már most is vannak eredmények, nem kis mértékben kulturális jelenlétünk miatt, hiszen ezekkel a programokkal rá tudjuk irányítani Magyarországra a figyelmet. Nem csak a politikai jelenlét a fontos, hanem az, hogy kulturális szinten is megismerjük egymást. Ghánától Dél-Afrikáig nagyon sok olyan kulturális programra van lehetőség, említhetem az ’56-os megemlékezéseket, melyek révén ki tudjuk fejezni, hogy kik vagyunk, s hogy szeretnénk intenzíven fejleszteni a kapcsolatokat. Annak ellenére, hogy a sajtó nem számol be az eredményekről, ezek mégis léteznek; és szaktudás, a szakértelem megosztásával Afrika és Magyarország is jól jár, ez hosszú távú befektetést jelent.