Csorja Gergely: A Nyugat és Magyarország útjai

E-mail Nyomtatás PDF

A Nyugat politikai struktúrája változik. Ahogy Orbán tusványosi, újfent pontos helyzetértékelésében megmutatta Európa térképén megjelent egy új hatalmi tényező. Ez pedig nem más, mint a Lengyelországot, Csehországot, Szlovákiát és Magyarországot összefogó V4-ek. Az új hatalmi tömb még nem teljesen egységes, de a maga 64-65 milliós népességével, ipari kapacitásaival és egyre jelentősebb haderejével megkerülhetetlen. Ehhez hozzáadódik, hogy a V4-ekhez csatlakozhatnak Közép- és Kelet-Európa más államai. Ausztria, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, de akár Románia is.

Trump hatalomba kerülése, ahogy azt közvetlenül a meglepetést hozó elnökválasztás után megírtuk, alapvetően nem változtatta meg az amerikai külpolitikát, azonban nyilvánvalóvá tette, hogy az amerikai gazdasági és pénzügyi elit, valamint az Egyesült Államok gerincét adó vallásos és nemzeti érzelmű fehérek tömegei felismerték, hogy a hazafias húrokat pengető kormányokat nem ledarálni, hanem esetleg támogatni kell.

Felismerte, hogy a multikulturális társadalom, a nemzeteket eltörölni szándékozó globalizmus, a vallási, kulturális és származási különbségeket bagatellizáló, ugyanakkor minden népet homogenizálni kívánó, magát liberálisnak tartó politikai és értelmiségi elit programja az újonnan felemelkedő gigaállamok malmára hajtja a vizet, és a Nyugatot meggyengíti.

A hibás, évtizedekig tartó politika eredményeként a Nyugat lényegében elvesztette egyeduralkodó jellegét, és ma már a léte is veszélyben van.

Izrael mint az Egyesült Államok által fenntartott és paradox módon a már említett fehér, vallásos, elsősorban keresztény – és bizony a liberális értékelés alapján alapvetően rasszista és antiszemita – amerikai tömeg által érzelmileg is támogatott állam, mely Amerikában tényleg úgy jelenik meg, mint a Nyugat előretolt bástyája, rendkívül ellentmondásos képződmény. A zsidó állam az Egyesült Államok katonai, technológiai és gazdasági támogatása nélkül feltehetőleg néhány év alatt összeomlana az iszlám és egyben az arab nyomás alatt.

Amikor Netanjahu, a zsidó állam vezetője Magyarországra jön a V4-ekkel tárgyalni és amikor Trump Varsóba repül biztosítani a lengyel kormányt, hogy értékeli antiliberális, nemzeti és keresztény mivoltát, akkor tulajdonképpen a rendkívül sokszínű, de alapvetően a végletekig pragmatikus amerikai elit felismerését látjuk napi szintű politikává változni. Az amerikai elit az erős nemzeti alapon álló kormányokat kívánja összefogni és ezzel biztosítani, hogy a Nyugat nem robban szét, hogy végső szétesése nem történik meg. (Azt az ellentmondást most nem taglaljuk, hogy ugyanez az elit az elmúlt évtizedekben mindent megtett a Nyugat pillanatnyi zilált helyzetéért és mindennek az elpusztításáért, ami nemzeti.)

A nemzeti érzelmű kormányok támogatása vagy legalábbis a korábbi gyakorlat feladása, hogy ezeket a képződményeket mindenáron meg kell buktatni, persze nem valami jó cselekedet, nem valami hirtelen megvilágosodás, valami érzelmi pálfordulás, hanem vegytiszta hatalmi logika, politikai számítás.

Most, amikor az alapvetően liberális, a PC-t követő német és francia politikai vezetés azon dolgozik, hogy az Európai Uniót átalakítsa egy erősen központilag vezérelt német és francia vezetésű szövetségi állammá, akkor a közép-kelet-európai térség államai az évezrede ismert dilemma elé kerültek.

Melyik nagyhatalom mellé álljanak. A francia–német tengely, az amerikai vonal, vagy esetleg a politikailag megerősödött, de gazdaságilag még mindig billegő Oroszország mellé.

Ahogy a magyar történelem nagy politikusai Szent Istvántól a Hunyadiakon, a Báthoryakon, Rákóczin, Bocskain, Kossuthon át egészen Bethlen Istvánig mindig ezzel a dilemmával szembesültek, úgy most Orbán Viktor is itt áll. (Igen, beillesztettem ebbe a sorba, és teljesítménye alapján eleddig jogosan.)

Orbán a kompromiszszumkeresés helyett, a folyamatok élére akar állni. Szervezője a V4 tömbnek, kezdeményező, elsőként cselekszik, dönt tabukat. És tegyük hozzá, mindezt sikerrel, úgy, hogy a kapcsolatokat minden irányba építi.

 

Ebből még akár komoly felemelkedés is lehet.

 

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség