és életünket, meg maradék kereszténységünket elpusztítsák
Evangélium szent Máté könyvéből:
„Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: aki hallgatja szavamat, és tettekre is váltja, az okos emberhez hasonlít, aki sziklára építette a házát. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, és nekizúdult a háznak, de nem dőlt össze, mert szikla volt az alapja. Aki hallgatja ugyan tanításomat, de nem váltja tettekre, a balga emberhez hasonlít, aki házát homokra építette. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, és nekizúdult a háznak. Az összedőlt és romhalmazzá vált. Ezzel Jézus befejezte ezeket a beszédeket. A nép ámult tanításán, mert úgy tanított, mint akinek hatalma van, s nem úgy, mint az írástudók.”
A katolikus egyházban ez a szentírási szakasz az elrendelt ünnepi evangéliumi részlet. Felhívás arra, hogy Szent István személyét és életművét ezen igék szerint értékeljük Államalapító szent királyunk valóban sziklára építette házát, hazánkat. Nem a praktikus gondolkodás vezette csupán, hanem legbensőbb meggyőződése: Jézus Krisztus személye az a szikla, amelyre érdemes és lehet házat, hazát építeni. Államférfiúi működésének értékelésében szétválaszthatatlan a szent és politikus. Alakjára tekintve, művét szemlélve eligazítást kap minden magyar saját korára, saját életére vonatkozóan. Milyen üzeneteket hordoz számunkra ma Szent Istvánnak, az államférfinak és szentnek a személye? Az ő ünnepe tehát számunkra nem csupán egy nosztalgikus visszaemlékezés, hanem értékeket, eligazítást hordozó szembesülés azokkal az ajándékokkal, melyeket Isten rajta keresztül ad a magyarságnak. Isten terveiben, ajándékozó jóságában idővel minden a helyére kerül, semmi sem vész kárba.