Továbbra is valósággal záporoznak a lengyel politikai hírek, nagyon felpörgött arrafelé a közélet. Az egyik legérdekesebb fejlemény kétségkívül az, hogy múlt szombaton Jaroslaw Kaczynski, a kormányon lévő Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke bejelentette: kihantolják a hat évvel ezelőtt légi szerencsétlenségben meghalt Lech Kaczynski földi maradványait. A kilencvenhat ember halálát okozó, 2010. április 10-én bekövetkezett szmolenszki tragédiáról van szó, amelyben a köztársasági elnök feleségével és sok magas rangú tisztségviselővel Katynba tartott, hogy ott részt vegyenek az 1940-es tömegmészárlás emlékére rendezett szertartáson. Az egyszer már lezárt vizsgálatokat most újabbak követik, az ügyet újranyitották. Jaroslaw Kaczynski az onet.pl lengyel hírcsatornának adott interjúban viszonylag részletesen beszélt erről. Kijelentette: egyetért az illetékes hatóság döntésével, hogy ikertestvérét exhumálják, méghozzá elsőként a csaknem száz áldozat földi maradványai közül. (Magától értetődően csak azokról az áldozatokról van szó, akiknek maradványait annak idején nem hamvasztották el.) A katasztrófa idején a volt szocialista miniszterelnök, Jerzy Miller vezette a vizsgálóbizottságot – hát igen, akkor még a Polgári Platform párt kormányzott –, és botrányos hanyagsággal folyt a nyomozás.
Például kiderült, hogy a szovjet hatóságtól kapott földi maradványokat meg sem vizsgálták. A mostani lengyel védelmi tárca ezért idén februárban új bizottságot állított fel a történtek felülvizsgálatára. A korábbi lengyelországi és moszkvai szakértők a szerencsétlenséget a rossz időjárási körülményeknek, illetve a lengyel pilóták és az orosz légi irányítók hibáinak tulajdonították. Az új vizsgálóbizottság máris bejelentette, hogy új adatok kerültek elő, amelyek arra utalnak, hogy a lezuhant repülőgép fekete dobozából nyert hangfelvételeket meghamisították. A hivatalos magyarázat szerint ez a hamisítás teszi szükségessé az exhumálásokat: az igazságügyi szakértők meg akarják állapítani az elszenvedett sérüléseket. A gyanú szerint a repülőgép nem a földnek ütközve roncsolódott szét, hanem még a földet érés előtt szenvedett jóvátehetetlen károsodást – vagy robbant fel. Tehát arról van szó, hogy a gép korábban hullott darabjaira, mint azt a korábbi vizsgálat megállapította. A kívülállóban persze felmerül a kérdés: hat év elteltével az elporladt testmaradványokból ugyan mit lehet megállapítani, milyen bizonyítékok szerezhetők?
Egy másik friss hír arról tudósít, hogy a lengyel törvényhozás nagy többséggel elfogadta az üzletek vasárnapi nyitva tartásának korlátozásáról szóló jogszabályt. Az új törvény alapján a kiskereskedelmi üzletek vasárnap nem nyithatnak ki. A tilalom viszont nem vonatkozik a benzinkúti boltokra, a patikákra, továbbá azokra a pékségekre és élelmiszerboltokra, amelyekben a tulajdonos szolgálja ki a vevőket. Mindamellett az év során összesen hét vasárnapon az összes bolt nyitva tarthatna, például karácsony és húsvét előtt, valamint az úgynevezett kiárusítási időszakban. A tilalom ellenére üzemelő boltok tulajdonosait pénzbüntetés és akár két évig terjedő szabadságvesztés fenyegeti.
A legjelentősebb lengyel szakszervezet, a legendás Szolidaritás korábban több mint félmillió aláírást gyűjtött össze a korlátozás érdekében. (Hozzátehetjük: egy 38 millió lakosú országban a félmillió aláírás nem is olyan lehengerlő mutatvány… Ugyanakkor tény, hogy a lengyel jog szerint a parlamenti előterjesztéshez már százezer aláírás elegendő, tehát ebben az esetben jócskán felülteljesítették a szintet.) A katolikus egyház is teljes mellszélességgel a vasárnapi boltzár mellett áll. A varsói püspöki konferencia nyilatkozatában az szerepel: „A lengyeleknek, hasonlóan más államok polgáraihoz, joguk van a szabad vasárnaphoz.” A jelek szerint ez az álláspont találkozik a társadalom véleményével: a CBOS közvélemény-kutató intézet szeptemberi felmérése alapján a lengyelek 61 százaléka támogatja a vasárnapi zárva tartást.
A PiS parlamenti képviselői a témát érintő nyilatkozataikban hangsúlyozták, hogy az áruházi pénztárosok több mint húsz éve várnak a vasárnapi munkatilalomra. Ez éppenséggel Magyarországon is így van, így volt. Ez év derekán éppen egy bevásárlóközpont kávézójában ültem, amikor a rádió közölte a hírt, hogy baloldali kezdeményezésre megszűnik a vasárnapi boltzár, ugrik a kereskedelmi dolgozók pihenőnapja. A kávézó alkalmazottai kórusban káromkodtak – és érthetetlen módon nem a balliberális pártokat, hanem a Fideszt gyalázták. Az átlagos magyar választópolgár már csak ilyen: annak idején, a vasárnapi boltzár bevezetésekor habzó szájjal pocskondiázta a Fideszt, és a rendelet feloldásakor is a Fideszt hibáztatja. Legfőképpen Orbán Viktort. Ha van rajta sapka, az a baj, ha nincs rajta, akkor meg az… Nyáron az a baj, hogy meleg van, télen meg azért szentségel, mert nincs meleg… Varsóban is hasonló politikai játszma zajlik. A lengyel liberális ellenzék politikusai most azt károgják, hogy a vasárnapi korlátozás akár százezer munkahely megszűnéséhez vezethet a boltokban, illetve a takarító és biztonsági cégeknél. A magyar boltzár tapasztalataiból tudjuk, hogy ez nem igaz.
A harmadik fontos közéleti fejlemény, hogy a lengyel parlament nem fogadta el az abortusztörvény szigorítását, következésképpen nem lesz teljes abortusztilalom Lengyelországban. Az elmúlt hetekben óriási indulatokat váltott ki ez a kérdés, és még múlt hétfőn is több ezer fekete ruhába öltözött nő tüntetett a törvényjavaslat ellen. Megjegyzendő, hogy az abortusztörvény módosítása nem a PiS ötlete volt, hanem civil kezdeményezés. Ha a szükséges számú aláírással támogatott civil kezdeményezést lesöprik az asztalról – az ellenzék diktatúrát kiált. Ha a civil kezdeményezést parlamenti vitára bocsátják – az ellenzék nőellenes diktatúrát kiált. Már megint oda érkeztünk, hogy van-e rajta sapka vagy nincs…
A balliberális lobbi elérte, hogy múlt szerdán még az Európai Parlamentben is vitát tartottak a lengyel abortuszügyről. Amúgy teljesen értelmetlenül, hiszen a vita egy meg sem született törvényről szólt, és az EP-nek ilyesmibe nincs joga beavatkozni. Ennek ellenére a kamu vitanapon Szanyi Tibor MSZP-s képviselő is felszólalt, és a lengyelek ürügyén a magyar kormányt és Magyarországot mocskolta. Logikailag indokolatlanul kijelentette, hogy a „lengyel kormány Magyarországhoz hasonló irányt vett. Nem a menekültektől, hanem Kaczynskitól és Orbántól kell megvédeni az embereket.” Az persze nem derült ki, hogy a lengyel civilek abortusszal kapcsolatos vitájának mi köze Orbán Viktorhoz és a magyar migrációs politikához. Nemzetgyalázás MSZP-módra.
