Magyar Igazság és élet pártja

Ma 2024. március 28, csütörtök, Gedeon és Johanna napja van. Holnap Auguszta napja lesz.

Továbbra is a szülőföldön való boldogulást segítenék

E-mail Nyomtatás

Diaszpórastratégia és a külhoni magyar családi vállalkozások éve

A Kárpátalján élő 150 ezer magyar közül eddig 130 ezernek van magyar útlevele, és nagy az igény eziránt a többség részéről is, ugyanakkor a terület kiürülése és az esetleges vízummentesség között nincs összefüggés – válaszolta Dr. Grezsa István a Magyar Fórum kérdésére a november 8-ai budapesti sajtóbeszélgetésen.

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár elmondta: „november 30-án tartják a Magyar Diaszpóra Tanácsa hatodik ülését, amelyet másnap a Magyar Állandó Értekezlet követ. Mindkét tanácskozást Orbán Viktor miniszterelnök nyitja meg, és várhatóan zárónyilatkozattal fejeződik be.” Szerinte nem jó irány, hogy az oktatási nevelési támogatások mostanra szociális támogatássá váltak, hiszen így csak korlátozott mértékben érhetik el a céljukat – persze ez a pénz minden családnak jól jön, és az is jó döntés volt, hogy a támogatásokat az óvodásokra is kiterjesztették. A Diaszpóra Tanács ülésére évről évre több szervezet érkezik, a tavalyi 78 után idén már 90-nél többet várnak. Sem a Diaszpóra Tanácsnak, sem a Máértnek nincs alapszabálya, szokásjog szerint működnek ezek a szervezetek, s ez alapján mennek ki a meghívók. Mivel többen szerették volna, hogy kétnapos legyen a Diaszpóra Tanács ülése, ezért már november 29-én félig hivatalos keretek közt megbeszéléseket tartanak. Az államtitkár közölte, hogy kiemelten foglalkoznak majd a Nyugat-Európában, illetve a tengerentúlon működő hétvégi vagy vasárnapi magyar iskolákban tanuló fiatalok helyzetével. Ezekben az iskolákban magyar diplomával rendelkező magyar nemzetiségű tanárok tanítanak, nemcsak magyar nyelvet, hanem más tárgyakat is. „Az ott adott érdemjegyeket, illetve vizsgákat kellene a hazai rendszerbe illeszteni. Főleg Nyugat-Európában érdekes ez, mert több területre mennek úgy a családok, hogy nem végleg, hanem 3-5 évre és a gyerekek itthon magántanulók, ott vizsgázniuk kell. Óriási előrelépés lenne, ha 2-3-4 tantárgyból akár már Dublinban megkaphatná a jegyét. Ez mindenhol visszatérő igény. Több ilyen iskola működik, így például Bécsben, Stuttgartban, Münchenben, Dublinban, Londonban. A Diaszpóra Tanács ülése után az államtitkárság valószínűleg az iskolavezetőket is összehívja, és az EMMI-vel egyeztetve fognak erről beszélni.” A novemberi ülés résztvevői elé kerül egy új, öt pontból álló diaszpórastratégia tervezete, ami az oktatás fejlesztése mellett tartalmazza magyar emigrációs és diaszpóraközpont létrehozását, a gazdasági kapcsolatok erősítését a diaszpóra és az anyaország között, a diaszpóra diplomáciai eszközeinek erőteljesebb hasznosítását – mondta Potápi Árpád János. Majd a Máértre rátérve közölte, hogy ott a fő napirendi pont a következő tematikus év lesz. Továbbra is a szülőföldön való boldogulást segítenék, így 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve lesz, amire 1 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Azért választották ezt a tematikát, mert a statisztikák szerint sokkal inkább otthon maradnak a vállalkozók, és ezt kéne erősíteni. Emellett folytatódik a fiatal vállalkozók és a szakképzés támogatása is. Az utóbbinál lényegi változás, hogy eddig szinte minden intézmény kapott a forrásból, jövőre viszont a képzési centrumokat szeretnék megerősíteni. Ezeket a centrumokat a határon túli pedagógus szervezetek jelölik ki. Újságírói kérdésre elmondta, hogy a határon túli területek közül a legszervezettebbnek a Délvidéket tartja.

Grezsa István kormánybiztos fontos eredménynek nevezte, hogy az elmúlt években a parlamenti felszólalásokból kikerültek a határon túli kérdések, mint belpolitikában felhasználható ügyek. Elmondta, hogy a „nemzetpolitika mint belpolitikai haszonszerzés lekerült a terítékről, és ez egy óriási eredmény 26 évvel a rendszerváltás után a magyar politikai életnek és a közbeszédnek. Ez azt is jelenti, hogy a magyar társadalomban az, hogy külhonban is élnek magyarok evidenciává kezd válni, és nem valami cirkuszi érdekességként, hanem egy természetes élethelyzetként kezelik.” Közölte, hogy a külhoni magyar nemzetrészek közül csak a kárpátaljai magyarság támogatására szerveződött kormánybiztosság. Ezt egyfelől az ottani magyar nemzetrészünk veszélyeztetettsége indokolja, másfelől pedig az, hogy ez a terület akár ki is ürülhet a következő évtizedekben. Ahhoz, hogy szülőföldjén boldoguljon Kárpátalja 150 ezres magyarsága fokozott anyaországi erőfeszítések szükségesek. A kormánybiztos szerint Kárpátalja magyarságának megsegítését a többség felé tett gesztuspolitika nélkül nem lehet biztosítani. Az Egán Ede-tervről elmondta, hogy eddig 15 ezren adtak be kérelmet, és lényegében mindenki nyert az első körben. Reménykedik benne, hogy ez is ugyanolyan sikertörténet lehet, mint amilyen a délvidéki. Felhívta a figyelmet, a Szerbia és Ukrajna közti különbségre, mert az utóbbi ország „a korrupció melegágya”, bár ha valaki átkel a határon, azt olvashatja, hogy Ukrajnában korrupció nincs. „Mi pedig hivatalosan ehhez tartjuk magunkat” – mondta a kormánybiztos. Immár két esztendeje szociális fizetés kiegészítéseket ad a kormány a kárpátaljaiaknak, amire extra adót vetett ki a központi kormányzat. „Ugyanakkor november végén hazánkba látogat az ukrán miniszterelnök, ami az államközi kapcsolatok erősödését jelzi.” Azt is megjegyezte, hogy lélekszámához, körülményéhez képest nagyon szervezett a kárpátaljai magyarság.

Lapunk kérdésére, hogy az esetleges vízummentesség mennyire érinti Kárpátalja magyarságát, s nem kell-e attól tartani, hogy ezáltal többen elhagyják szülőföldjüket, a kormánybiztos azt felelte: „a Kárpátalján élő 150 ezer magyar közül eddig 130 ezernek van magyar útlevele, és nagy az igény eziránt a többség részéről is. Valószínűleg ezért annyira sikeresek az általunk elindított magyar nyelvi képzések. Ugyanakkor a terület kiürülése és az esetleges vízummentesség között már nincs összefüggés. A szakmunkáshiány ugyanúgy sújtja Kárpátalját, mint Magyarországot.” Grezsa István szerint az ukrán partnerek nagyra értékelik, hogy Magyarország kiáll Ukrajna vízummentéssége mellett. Nagy problémának tartja a magyar–ukrán határ áteresztő képességét, ami alkalmatlan egy vízummentesség utáni helyzet kezelésére.

 

Medveczky Attila

 

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség