Aki megzavarja Putyin elnök fogadását, a nemzet érdekével ellentétesen lép fel
Putyin elnök február 2-án érkezik Budapestre. Ön még októberben kijelentette, hogy a Fidesznek biztos forrásból származó információi vannak arról, hogy fizetett provokátorok zavarhatják meg az október 23-ai állami ünnepséget. Most arról olvasni, hogy szét akarja fütyülni az Együtt Orbán Viktor és Putyin találkozóját. Elképzelhető, hogy megismétlődik a tavalyi szégyenteljes eset?
A baloldal szerint Orbán Viktor miniszterelnöknek Putyin a példaképe, akitől „szorgalmasan tanulja az illiberális kormányzást, a civilek vegzálását, a sajtószabadság korlátozását.” Mi erről a véleménye?
Azt, hogy ki Orbán Viktor példaképe, nem a bukott baloldal fogja megmondani. A miniszterelnöknek minden olyan politikussal tárgyalnia kell, akivel Magyarországnak vannak, vagy lehetnek közös ügyei – ez a nemzeti érdek. Ebből a logikából kiindulva tárgyal Putyin elnökkel, folytat megbeszélést Erdogan török államfővel, Merkel német kancellárral, és még sorolhatnám. Orbán Viktor politikai pályafutása több mint negyed századra tekint vissza, és eredményei – melyek önmagukért beszélnek – Európa egyik legsikeresebb politikusává teszik. A civilekkel kapcsolatban mi azt szeretnénk elérni, hogy minden civil szervezet működése átlátható legyen. Különösen igaz ez a külföldről pénzelt, magukat civil szervezeteknek mondó társaságokra. Ki kell vizsgálni, hogy milyen pénzek érkeznek ezekhez a szervezetekhez, milyen elvárások fogalmazódnak meg velük szemben – mit kérnek a támogatásért. Ha nem kérnek semmit, az vajon reális-e? Ajándékba adják a pénzt? S azt is: milyen manipulációs, politikusokat befolyásoló, lejárató tevékenységeket akarnak civil szervezeteknek álcázott társaságokon keresztül véghezvinni Magyarországon. Ez egy teljesen jogos önvédelmi reflex Magyarország részéről. Azt is tudni kell, hogy mindez nem ördögtől való, mert hasonló szabályozásokat vezettek be több országban is. Erre egy példa: az Egyesült Államokban 1938 óta kötelező regisztrálni minden olyan szervezetet, amelyik külföldről kap támogatást.
Úgy tudjuk, nyár előtt nem várható ítélet a kvótaperben az Európai Unió Bíróságán. El tudja képzelni, hogy a luxembourgi székhelyű bíróság Magyarországnak adjon igazat? Hiszen mi vagyunk a „fekete bárányok”. Ezért sokan kételkednek…
–Bízom az európai jogszolgáltatásban, abban, hogy az unió bírósága részrehajlás nélkül ítéli meg ezt a kérdést. Az is igaz, és a kétkedők abból indulnak ki, hogy mi a nemzetállami szuverenitás védelmében lépünk fel a Brüsszelből kiinduló központosítási törekvéssel szemben. A kételkedők felvetése tehát nem alaptalan, de várjuk meg az ítélet kihirdetését. Álláspontunkat világosnak és jól védhetőnek tartjuk, mert logikusan felépített érvrendszerből indul ki.
Újabb per van kilátásban, ami az Alstomhoz kapcsolódik. Brüsszel azt állítja, hogy majdnem 167 milliárd forintot „elloptak vagy elcsaltak", ezért ezt a pénzt az európai hatóságoknak és a magyar kormánynak vissza kell követelnie. Ebből a pénzből 76,6 milliárd forint az, amit uniós fejlesztésként fizettek ki, és ez az az összeg, amit „a brüsszeli nyomozati jelentés”szerint visszakövetelhetnek Magyarországtól. Vajon miért feledkeznek meg a jelentéstevők arról, hogy ez az eset még Demszky idején történt, 2010 előtt?
–Jól látják, nem szabad erről a tényről megfeledkezni, ezért fontosnak tartjuk, hogy az ügy minden részletére fény derüljön. A nyilvánosság erejében bízunk ebben a kérdésben. Az OLAF kiállította a Demszky-korszak és az MSZP-kormányok bizonyítványát akkor, mikor szövevényes bűnügyre világított rá. Ebben érintett a korábbi városvezetés, a hajdani MSZP-SZDSZ-kormányzat, és több nemzetközi nagyvállalat. Közös érdekünk, hogy az ügy minden részletére fény derüljön, és a felelősöket megbüntessék.
Mit tapasztal, a fideszes szavazók mennyire csalódtak az Európai Unió intézményeiben?
–Nem csak a Fidesz szavazóbázisa, de a magyarok többsége is igen kritikusan viszonyul az unió intézményeihez, de az európai eszmény felé továbbra is elkötelezettek. Ez a magyarok politikai érettségének bizonyítéka, mert különbséget kell tenni Európa kultúrája és történelme – aminek mi is részesei vagyunk – és Brüsszel között. Mi olyan Európát akarunk, mely erős nemzetek szövetsége. Az uniós intézmények viszont nem lényegi kérdésről beszélnek, és sokszor demokratikus felhatalmazás nélkül akarnak ránk erőltetni olyan lépéseket, melyek ellentétesek az európaiak, s ezen belül a magyarok véleményével. Ezt az utóbbi időben leginkább az illegális bevándorlók betelepítésének erőltetése bizonyítja. Számos más esetben is bele akarnak szólni olyan témákba, melyek a tagországok saját, szuverén döntései kell, hogy maradjanak. Csak olyan témákban szükséges közös európai döntést hozni, melyekről a tagországok megállapodtak, és amelyek hatékonyabban kezelhetők európai szinten. A magyar választók támogatják hazánk uniós tagságát, de egy jobb és hatékonyabb EU-t akarnak. Tehát találkozik a közvélekedés a kormány politikájával.
Még nemzetközi szinten is elismerik, hogy hazánk gazdasága erősödik, adóságának mértéke jelentősen csökken. Az MSZP szerint viszont a kormány az elmúlt hat évben csak az „urizáló fideszes elit családjainak" teremtett jólétet. Valóban beszélhetünk urizáló fideszes elitről? Mintha a ’90-es évek elejének szlogenjét ismételnék.
–Először is beszéljünk arról, hogy az MSZP-SZDSZ-kormányok Magyarországot a csőd szélére vitték, eladósították, minden gazdasági mutatóban rosszul teljesítettünk. Kétszeresére emelték a villany, háromszorosára a gáz árát, megduplázták az államadósságot, az áfát – hosszasan lehetne sorolni kártékony tevékenységüket. Így a 2008-as válság már egy legyengült gazdaságot küldött a padlóra. Ebből a vert helyzetből kellett az országot talpra állítani, s ez az amit a kormányzat 2010 óta megvalósított. Hat és fél évvel ezelőtt komoly gazdaságpolitikai reformokat hajtottunk végre. Ilyen például a közteherviselés elve, és annak megerősítése. Ezért vontuk be a multinacionális cégeket és bizonyos ágazatok képviselőit a közterhek viselésébe. Elutasítottuk az IMF diktátumait, csökkentjük az adóságokat, a munkanélküliséget, dinamikusan emelkedik a foglalkoztatottsági ráta, növekednek a bérek, stabil a gazdasági növekedés. Adócsökkentéssel segítjük az embereket, a vállalkozásokat. Magyarországon ma már az EU-n belül a legalacsonyabb a társasági adó mértéke, ez növeli a versenyképességünket. További számos kedvezmény segíti a hazai kis-és középvállalkozói szektort abban, hogy fejleszteni tudjanak, és ezáltal munkahelyeket teremtsenek. A hazai tulajdonú vállalkozásokat akarjuk megerősíteni, s ennek már látszanak az eredményei. Tehát nem klientúraépítés vagy urizálás zajlik, hanem Magyarország megerősítése, ami mindannyiunk közös sikere.
Megszokhattuk, hogy az kiabál a leghangosabban, akinek a háza ég… Hadházy Ákos, aki az LMP antikorrupciós szóvivőjének nevezi magát, a hírek szerint családján keresztül érintett a Tolna megyei földárverések körüli zavaros ügyekben. Mit tudhatunk erről az esetről?
–Hadházy Ákosnak és az LMP-nek konkrét kérdésekre kell válaszolnia. Így arra, hogy családja valóban közreműködik- e Tolna megyei kétes földszerzési manőverekben. Hogy mindez igaz-e, azt vizsgálatoknak kell kiderítenie, és ebben az esetben a tényfeltáró sajtónak is fontos lehet a szerepe.
Egy év múlva választ Magyarország. Mikor kezdi el a Fidesz a választási kampányát?
