A zöldítés a városi kerteken keresztül a leghatékonyabb befektetés
V. Németh Zsolt kiemelte: a környezetformálás nem csak egy jól hangzó jelszó, hanem napi feladat, hiszen a külső környezet visszahat a belső környezetre is. A Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára szerint az iskolakert kereteinek a segítségével nem csak a környezeti nevelés, a fenntarthatóság szemléletének átadása történhet meg hatékonyan, hanem olyan – később a felnőttkorban is hasznos – készségek is kialakulhatnak, mint az együttműködési készség, a rendszerben gondolkodás képessége, a munkakultúra, az elvégzett munka tisztelete.
Mit értsünk az alatt, mikor az agrártárca városi agrárpolitikájáról beszélünk? Hiszen a legtöbb ember úgy gondolkodik, hogy az agrárium a falvakhoz kötött.
– Igen, általában, vagy ha úgy nézzük, hagyományosan ez így is van. Azonban az elmúlt években Magyarországon is megjelentek azok a városi közösségi kertészkedési formák, amelyek Nyugat-Európában már hosszabb múltra tekintenek vissza. A legjellemzőbb példák erre a városokban létrejött közösségi kertek, de nyugaton például megtalálhatók a városi farmok vagy tetőkertészetek is. Ezen új jelenségek miatt is érezte azt a Földművelésügyi Minisztérium, hogy a városokra vonatkozóan el kell készítenie egy keretet adó agrárstratégiát, mely a városi kertészkedés mellett kitér a városi termelői piacok és a városi állattartás témakörére is.
Városi agrárpolitika azt is meghatározza majd, hogy milyen állatokat lehet tartani a nagyvárosokban?
– Nem, ilyet nem tervezünk. Az állattartás alapvető szabályait meghatározó 2008-as törvényt már 2012-ben jelentősen módosítottuk. Míg korábban helyi önkormányzati rendeletek állapították meg, hogy az egyes városokban vagy városrészekben milyen és mennyi állat tartható, addig a módosítás óta mezőgazdasági haszonállat tartása önkormányzati rendeletben nem korlátozható. Ez azonban nem jelent korlátok nélküli állattartást, csak egységesebbé vált a korábbi nagyon vegyes szabályozás. A városi haszonállattartónak is meg kell felelnie a vonatkozó állat-egészségügyi, közegészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi, természetvédelmi szabályoknak, amelyek az elmúlt bő évtizedben, az uniós szabályozások átvételével egyébként is sokat szigorodtak.
A kertkultúra végigkísérte az emberiség több tízezer éves fejlődését, csak az elmúlt évtizedekben szakadtunk el végletesen a növények és zöldterületek gondozásának élményétől. A városi kertek „visszacsempészhetik” a kertkultúrát a városi környezetbe?
– Ez a szándékunk. A városi közösségi kertekben – ahogy a nevükben is benne van – nemcsak zöldségtermesztés folyik, hanem azzal, hogy egymás mellett dolgoznak a kertészek, létrejönnek társadalmi státuson, életkoron vagy jövedelmi helyzeten átívelő emberi kapcsolatok is. A közösségi kertekben az ágyások mellett mindig van olyan tér is, ami közösségi célokat szolgál: itt lehet bográcsozni, előadásokat szervezni vagy például a kerttel kapcsolatos ügyeket megbeszélni. Összességében egy közösségi kert akkor jó, ha valódi közösség szerveződik a tagjaiból, ezáltal a kertészkedésnek egy magasabb szintjét is megélhetik az emberek.
Több fővárosi kerületben látunk már kis közösségi kerteket. Ezeket az önkormányzatok tartják fenn, vagy a helyi közösség? Van megfelelő üres telek, telekrész?
– A jellemző konstrukció ez esetben az, hogy az önkormányzat adja a területet, ő finanszírozza a közösségi kert kialakításának munkáit, kis részben akár a fenntartásban is részt vesz: de igazából a fenntartás nagy részét egy támogató civil szervezet, illetve egyre inkább maga, a helyben kialakuló közösség oldja meg.
De van a célnak megfelelő üres telek, telekrész?
– A rendelkezésre álló terület hiánya – például Budapest belső kerületeiben – valóban problémát jelenthet. De a külső kerületekben sem mindig könnyű olyan területet találni, ami megfelel a közösségi kertészkedés céljainak. A legideálisabb helyzet az, ha a kert olyan területen jön létre (például egy lakótelep szomszédságában), ahol a közvetlen szomszédságban élők közül kerülnek ki a kertművelők. Számítások szerint Budapesten jelenleg közel 400 hektár kihasználatlan terület található a városszéli mezőktől a belvárosi foghíjtelkekig.
Az FM tanácsot is ad, hogy milyen növényeket érdemes ültetni? Gondolom, nem csak dísznövényekről van szó.
– Az FM Városi agrárpolitikájában szándékoltan azokat a kerttípusokat állítjuk az intézkedéseink középpontjába, amelyekben többségében haszonnövényeket termelnek. Ezen túl a Földművelésügyi Minisztérium nem ad további iránymutatást, de szinte minden közösségi kertben jellemző, hogy a mentoráló civil szervezet vagy maguk a tagok szerveznek olyan előadásokat, amelyeket képzett kertészek tartanak. Csaknem mindegyik városi közösségi kertben vegyszermentes kertészkedés folyik – ez is speciális ismereteket igényel, amiről szintén felkészítést kapnak a városi kertben kertészkedni akarók. A Városi agrárpolitika elkészítése során több egyeztetést, rendezvényt is fogunk tartani, amelyek segítségével tisztázni fogjuk, hogy mindezek mellett igénylik-e a minisztérium ilyen irányú segítségét. Amennyiben igen, úgy természetesen teszünk majd ajánlásokat.
Vannak olyan speciális növények, melyek jól bírják nemcsak a légszennyezettséget, hanem az eléggé eklektikus időjárást?
– Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a városi közösségi kertekben – éppúgy, mint a városszéli kertes házak veteményeseiben – már ahol még vannak ilyenek – mindenfajta zöldségnövény megterem. A helyi adottságok mellett fontosabb tényező a kertművelők lelkesedése, a magukkal hozott, illetve a közösség más tagjaitól fokozatosan ellesett, megosztott kertészeti praktikák, amelyek garantálják a jó termést.
A légszennyezettség és az időjárási adottságok helyett inkább a termőtalaj minősége szokott néhol probléma lenni. Egy lakótelep közepén lévő zöldfelületnél – ha a mélyére ásunk – bizony előfordulhat, hogy a kevés termőtalaj alatt építési törmelék található. Az ilyen helyszíneken magasított (és akár az eredeti talajtól elzárt) ágyásokban tudnak kertészkedni a kerttagok.
Prózai kérdés: kik védik meg a rongálóktól a közösségi, városi kerteket?
– Egyrészt a kerítés, hiszen a városi közösségi kertek minden esetben kerítés által határoltak, ez elengedhetetlen. Másrészt, ha a terület kiválasztása jó volt – vannak például olyan kertművelők, akik az ablakukból rálátnak a közösségi kertre, van megfelelő közterületi világítás a környéken –, az is sokban hozzájárulhat a kert biztonságához. Összességében a megvalósult közösségi kertek esetében eddig egyáltalán nem volt jelentős a rongálás miatt okozott kár.
A kertek közösségteremtő erejük és nevelő funkciójuk mellett friss zöldséggel, gyümölccsel, fűszernövénnyel is ellátják a városlakókat?
– Igen, természetesen, hiszen végső soron ezért járnak oda a kertet művelők, hogy saját maguk termelte zöldséget, gyümölcsöt tehessenek az asztalukra. De nem csak a saját asztalukra, gyakori hogy a különböző termények cserebere formájában gazdát cserélnek a közösségi kert tagjai között.
A városi kertekben bizonyára nincsenek társadalmi korlátok, sem egzisztenciális különbségek, egyetlen különbséget a szakmai ismeret adhat. Idővel ez is kiegyenlítődhet?
– A városi kertekben minden korosztály és társadalmi csoport megtalálható – a két leggyakoribb csoport a kisgyermekes szülők és a nyugdíjasok. Ez utóbbiak között mindig vannak tapasztaltabb, gyakran vidéki gyökerekkel rendelkező személyek, akik élen járnak az életük során megszerzett gyakorlati ismeretek átadásában. De ahogy említettem, vannak előadások, közös képzések is, így aki teljesen kezdő, az is bátran belevághat.
Több helyen valósítottak meg iskolakerteket. Ez már a diákok szemléletformálásához tartozik?
– Az iskolakert témaköre a másik olyan terület, amit a városi agrárpolitikán belül a zászlónkra tervezünk tűzni, hiszen a szemléletformálást fiatalkorban érdemes igazán elkezdeni. Úgy gondoljuk, az iskolakert kereteinek a segítségével nemcsak a környezeti nevelés, a fenntarthatóság szemléletének átadása történhet meg hatékonyan, hanem olyan – később a felnőttkorban is hasznos – készségek is kialakulhatnak, mint az együttműködési készség, a rendszerben gondolkodás képessége, a munkakultúra, az elvégzett munka tisztelete.
Mikorra várható a városi agrárpolitika véglegesítése, és előtte konzultálnak-e különböző szervezetekkel?
– A Városi agrárpolitika dokumentumot ebben az évben – lehetőség szerint az év első felében – szeretnénk véglegesíteni, együtt gondolkodva a témában jártas civil szervezetekkel, illetve más tárcákkal, például az előbb említett iskolakertek esetében az Emberi Erőforrások Minisztériumával. De fontos megjegyezni, hogy már a véglegesítés előtt számos szemléletformáló akciót, kis léptékű beavatkozást tervezünk az év során.
Medveczky Attila
