Magyar Igazság és élet pártja

Ma 2020. november 30, hétfő, András és Andor napja van. Holnap Elza napja lesz.

Hazatért a Mester

E-mail Nyomtatás

Döntően neki köszönhető, hogy a magyar jégkorongsport a múlt század végén átlépett az ótestamentumból az újba. Megjelenésével kezdődött a sportág hazai feltámadása, amely mostanra két A-csoportos részvételben, szép klubsikerekben és jégpályák egész sorának felépülésében öltött testet. Érdekesség, hogy a „hőskor” két legeredményesebb csapata, az Újpest és a Ferencváros számára ez a korszak jelentős visszaesést hozott. Talán éppen itt keresendő annak oka, hogy a máig legeredményesebb magyar klub, a Ferencváros vezetése éppen vele, vagyis a legsikeresebb magyar utánpótlás-edző szerződtetésével kíván ismét visszakerülni a legjobbak közé.

Sportrovatunk vendége a Ferencváros utánpótlás szakmai igazgatójának frissen kinevezett hokiedző, Kercsó Árpád, aki elsők között lapunknak fejtette ki, hogy miért vágott bele ebbe a hatalmas feladatba, és hogy milyen célokkal áll munkába a zöld-fehéreknél.

Kinevezéséhez szívből gratulálunk! Mikor és milyen módon érkezett felkérés a Ferencváros részéről ön felé?

Érdekes ez a helyzet, hiszen sok-sok éve rendszeresen beszéltünk arról Hudák Gáborral, a Ferencváros jégkorong-szakosztályának vezetőjével, hogy szívesen látna engem a Fradi utánpótlásának élén. Ám ezek a beszélgetések sosem váltak úgymond hivatalos tárgyalásokká, egyrészt azért, mert én mindig dolgoztam valahol és benne voltam egy építkezésben, másrészt pedig azért, mert a Ferencvárosnál hiányzott a legfontosabb feltétel, a saját jégpálya. Márpedig én mindig elmondtam Hudák Gábornak, hogy csak akkor látom értelmét egy komoly építkezési munka elkezdésének, ha az elengedhetetlenül szükséges infrastrukturális háttér, a létesítmény-feltételek adottak a komoly és érdemi munkavégzéshez. A helyzet aztán tavaly, késő ősszel vett új fordulatot. Ekkor ugyanis ismét megkeresett Hudák Gábor, és már annak ismeretében keresett meg, hogy a rendelkezésre álló TAO-s pénzek, a klub, valamint a Ferencvárosi Önkormányzat közös erőfeszítése eredményeként idén ősszel már egy sátortetővel fedett normál méretű jégpálya fog rendelkezésre állni a klub utánpótlás-csapatai számára. Emellett a Népligetben rövidesen megkezdődik a Fradi saját jégcsarnokának építése is, így minden infrastrukturális feltétel adott lesz ahhoz, hogy az általam elképzelt érdemi munka kezdetét vehesse. Azt lehet mondani, hogy Hudák Gábor biztosra ment, hiszen azzal évtizedek óta tisztában volt, hogy jómagam gyermekkorom óta Fradi-érzelmű vagyok és így tudta, hogy igent fogok mondani a felkérésére.

Fradi-érzelműség ide, infrastrukturális fejlesztések oda, azért önnek ott volt a székesfehérvári munkája, hiszen 2010 óta az Ifjabb Ocskay Gábor Jégkorong Akadémián dolgozott. Mennyire volt nehéz feladnia ezt a munkáját?

Székesfehérváron szép és különleges időszakot töltöttem. Az első három évben minden percét élveztem a munkámnak, gyakorlatilag szabad kezet kaptam Id. Ocskay Gábortól az építkezésre. A legutóbbi két-három évben azonban már kevésbé volt lehetőségem a saját elképzeléseim szerint tevékenykedni, emiatt előbb-utóbb váltottam volna akkor is, ha nem érkezik felkérés a Fraditól. Azt fontosnak tartom leszögezni, hogy Székesfehérváron remek háttér mellett dolgozhattam, jó érzésekkel gondolok vissza az ott eltöltött évekre. Ugyanakkor egyértelműen azt éreztem, hogy a Ferencváros felkérését nem utasíthatom vissza. Id. Ocskay Gábor is megértette, hogy ez szakmailag és érzelmileg is egy hatalmas kihívás számomra, így nem gördített akadályt távozásom elé. Gáborral minden értelemben békében és barátságban váltunk el egymástól.

Amikor 1985 tavaszán Székelyföldről Magyarországra települt, gyakorlatilag a semmiből kellett elkezdenie az építkezést, Székesfehérváron viszont már egy meglévő rendszer vezetését vette át. Melyikhez hasonlítható inkább a mostani munkakezdése, illetve milyen korábbi tapasztalatokat tud majd hasznosítani a Ferencváros utánpótlásának élén?

Nagyon érdekes a felvetése, ezen így még el sem gondolkodtam eddig. Azt hiszem, hogy újszerű lesz a mostani helyzet, egyik korábbi állomáshelyemmel se nagyon tudnám párhuzamba állítani a Fradit. Ugyanakkor abban is biztos vagyok, hogy valamennyi korábbi munkahelyemen szereztem olyan jellegű tapasztalatokat, amelyekre építhetek a Ferencvárosnál. Ami pedig biztos: mindig, mindenütt a kemény, megalkuvás nélküli munkában hittem, ezt mindenhol megköveteltem. Nálam ez mindennek az alapja, és ebben szemernyi változás sem lesz a korábbiakhoz képest, itt is a tőlem megszokott vehemenciával, elkötelezettséggel és szakmai nívóval fogom végezni a munkámat! Azt is ki szeretném emelni, hogy a Hudák Gáborral való megállapodásunk értelmében teljes egészében a saját elképzeléseim szerint dolgozhatok majd. Ez számomra nagyon fontos, szakmailag akkor tudok igazán kiteljesedni, ha a saját módszertanom alapján tevékenykedhetem. A Ferencvárosnál meglesz erre a lehetőségem, így joggal hihetek abban, hogy – a korábbi helyekhez hasonlóan – itt is eredményes munkát tudok majd végezni.

Igazán nem az ünneprontás szándékával, de nem lehet kihagyni egy kellemetlen kérdést: tekintettel arra, hogy egy meglévő rendszerbe csatlakozik most be vezetőként, nincs-e önben félelem az ügyben, hogy saját munkamorálja esetleg nem fog mindenkinek tetszeni a Fradi régi edzőinek körében és emiatt szembe kell néznie belülről jövő támadásokkal, gáncsoskodásokkal is?

Értem, mire gondol, elméletileg jogos is lehetne ez a felvetés, ám még sincs bennem félelem, két ok miatt sem. Egyrészről a cél mindannyiunk számára egy kell, hogy legyen: felvirágoztatni a Ferencváros jégkorong-utánpótlását, elérni, hogy néhány éven belül a klubunk egyet jelentsen a legmagasabb szintű képzéssel, és jól felkészített, klasszis játékosokat adjunk a saját felnőtt csapatunknak, azon túl pedig a magyar jégkorongsportnak. De nyugodt vagyok amiatt is, mert a szakosztály vezetőjét, Hudák Gábort egyenes, korrekt és következetes embernek ismerem, akiben ráadásul mindenek feletti elköteleződés van a Fradi sikere iránt. Ez a tény, valamint az, hogy szakmailag maximálisan szabad kezet kaptam tőle, garancia számomra arra, hogy semmilyen furkálódás, intrika nem hátráltathatja majd a munkámat.

Milyen célokkal vág neki a munkának?

Nem tegnap kezdtem el dolgozni a magyar jégkorong-sportban, sokan ismerhetnek már, így aligha árulok el újdonságot, ha azt mondom: nem az ötödik vagy a hetedik helyet célzom meg sosem, hanem mindig a döntőbe jutást. Ha pedig már ott vagyunk a döntőben, akkor értelemszerűen a végső győzelem lehet csupán a cél. Mivel ez a tavasz az építkezés első fázisairól, az alapok lerakásáról szól még majd csak, így felelősséggel nem tudom most még megjósolni, hogy ezt egy vagy két év alatt érem el, de minél hamarabb szeretném. Az első feladatok között szerepel a Ferencvárosban jégkorongozó gyerekek felmérése, illetve szülői értekezlet tartása. Ez utóbbit azért tartom nagyon fontosnak, mert itt közvetlenül a szülők számára is meg szeretném erősíteni, hogy valamennyi, a Ferencvárosban jelenleg játszó gyermek megkapja a lehetőséget a bizonyításra, nem fogunk elküldeni, eltanácsolni senkit a jelenlegi játékosok közül. Sőt, ha úgy alakul a helyzet, mint ami korábbi váltásaim során rendre megtörtént, hogy lennének az előző állomáshelyemről utánam jövő tanítványok, az sem jelenti azt, hogy a már jelenleg is a Fradiban játszó tehetségektől megválnánk. Opcionálisan akár egy második csapat indítása elől sem zárkózunk el.

Dunaújvárosban az akkori csapatát kvázi végigvitte az egész utánpótlás-életkoron, egészen a felnőtt kor küszöbéig. Elképzelhető, hogy néhány év múltán, amikor itteni neveltjei felnőnek, leül a Fradi-kispadra?

Nem valószínű, hogy ilyen helyzet előáll, mert más lesz a koncepció. Annak idején, Dunaújvárosban az általam végigvitt csapat esetében kézenfekvő volt, hogy a felnőtt csapat padjára is követem őket, hiszen én toboroztam össze azt a brigádot kisgyermekkorban, és én neveltem fel őket. A Ferencvárosnál más lesz a dolog menete, hiszen konkrétan nem lesz csapatom, amelynek a vezetőedzője leszek. Ellenben az összes utánpótlás-korosztály munkáját felügyelni fogom, a korosztályos csapatok mellett dolgozó edzőkollégákkal napi kapcsolatom lesz, lényegében reggeltől estig a jégen leszek, és folyamatosan nyomon követem majd a munkát. Emellett magam is tartok majd tréningeket természetesen, a legügyesebb gyermekek számára fejlesztő foglalkozásokat.

Végső soron, ha jól érzékelem, feldobott és nagyon boldog most.

Abszolút mértékben így van, hiszen ezt a lehetőséget az élet ajándékának tartom. Nagyon nagy boldogság, hogy a számomra legtöbbet jelentő klub, a Ferencváros sikeréért dolgozhatok a jövőben. Régi álmom vált ezzel valóra. A szurkolótábor részéről máris kaptam megkereséseket, sokan felhívtak, sokan jelezték, hogy nagyon örülnek az érkezésemnek. Bizonyos értelemben már most úgy érzem, hogy hazatértem, itthon vagyok. Mindez pedig extra motivációt ad majd a hétköznapokhoz.

 

Kovács Attila

 

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség