Példaértékű a szlovén–magyar együttműködés

E-mail Nyomtatás

A magyarországi szlovén kisebbséget, és a muravidéki magyarságot mindkét állam támogatja

Fülöp Attila az Emberi Erőforrások Minisztériuma helyettes államtitkára beszédet mondott a Szlovén Kultúra Napján. A felsőszölnöki rendezvényen részt vett Dr. Andreja Barle Lakota, Szlovénia Oktatási, Tudományos és Sportminisztériumának államtitkára is. A kormány egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára lapunknak adott interjújában kiemelte, hogy bár létszámában kicsi, de identitásában annál erősebb a szlovén nemzetiség.

Magyarországon talán legkevesebbet a szlovén nemzetiségről lehet hallani. Ennek oka számarányukban keresendő?

– Jogos a felvetés, mert a szlovén nemzeti kisebbség létszámát tekintve a legkisebb. A legutóbbi népszámláson 644 ezren vallották magukat valamilyen nemzetiséghez tartozónak, ebből a szlovének nem érték el a háromezer főt sem. Ugyanakkor a nyugati országrészben, a Rába menti szlovének viszonylag egy tömbben élnek Szentgotthárd környékén 7-8 településen. Identitásában mégis erős ez a nemzetiség, annyira, hogy a Szlovén Önkormányzat két iskolát tart fenn – Felsőszölnökön és Apátistvánfalván –, továbbá a Szlovén Rádiót és a Kühár Emlékházat kormányzati segítséggel. Tehát működnek olyan oktatási és kulturális intézmények, melyeket ők tartanak fenn kis létszámuk ellenére.

Szlovénia önállóságának nemzetközi elismerése után a két ország kisebbségvédelmi egyezményt is aláírt. A dokumentum azt is tartalmazza, hogy mindkét állam vezetése gondoskodjék a két nemzetiség identitásának megőrzéséről, anyanyelvi oktatásáról, kulturális tevékenységéről?

– Természetesen. A két nemzet, ország történelme úgy alakult, hogy a magyarországi szlovén kisebbséget, illetve a Szlovéniában élő muravidéki magyarokat mindkét ország támogatja. A szlovén–magyar kisebbségi vegyes bizottság ülésein megfogalmazzák azokat az elvárásokat, amiket a magyar kormányzat szeretne a Szlovéniában élő magyarság számára biztosítani, és viszont. Ezt példázza, hogy 2016-ban Szentgotthárdon felújították a Szlovén Kulturális Dokumentációs Központot, amely a magyar és a szlovén kormány 20-20 millió forintos támogatásával valósult meg. A muravidéki magyarok életkörülményeit segíti a lendvai főkonzulátus, és a magyar önkormányzat működését is támogatja a szlovén állam. Büszkék vagyunk rá, hogy a szlovén–magyar viszonylatban az elmúlt időszakban számos beruházást támogatott a magyar állam az itt élő szlovénok számára.

Arról sem lehet olvasni, hallani, hogy a muravidéki magyarokat másodrendű állampolgárokként kezelnék, nem úgy, mint például az erdélyieket.

– Ebből a szempontból is példaértékű a szlovén–magyar együttműködés. Az a kulturális autonómia, amit a magyarországi szlovénség számára biztosítunk – tehát itt nem csak jogszabályokról van szó, hanem azok betartásáról is – minta és példa lehet más országok számára is.

Az Országos Szlovén Önkormányzat rendezvényén kettős identitásról beszélt. Mit takar esetünkben ez a fogalom?

– A kettős identitás fogalmát onnan kell megközelíteni, hogy milyen földrajzi környezetben beszélünk nemzetiségről. Tény, hogy a Kárpát-medencében egy évezred óta számos nemzetiség keveredik. Ez azt jelenti, hogy vannak olyan országok, ahol a magyar népcsoport mindig is kisebbségben élő nemzetiség marad, és nem egyszer hátrányosan megkülönböztetik őket. Magyarországon a nemzetiségek megélhetését, jogait mindig is biztosították. A kettős identitás azt jelenti, hogy valaki Magyarországon él, tanul, dolgozik, adózik, de ehhez hozzájárul egy otthonról, felmenőitől hozott, örökölt olyan kultúra és a mindennapokban megjelenő sajátosság, ami gazdagítja a társadalmat. Tehát a magyar állam felelőssége, hogy a nemzetiségiek legyenek büszkék kultúrájukra, és ne szégyelljék őseik értékeit tovább éltetni. A szlovénekkel kapcsolatban a közös, főleg a keresztény gyökerek nem sorvadtak el, sőt erősítjük azokat; ezért is támogatunk idén két kiemelt egyházi beruházást; a szentgotthárdi templom felújításának folytatásához és az alsószölnöki templom rekonstrukciójához járul hozzá a magyar állam.

A hazánkban élő szlovének mennyire őrizték meg anyanyelvüket, és milyen mértékben asszimilálódtak?

– Az anyanyelv megőrzését példázza, hogy bár csak pár ezren vallják magukat szlovén nemzetiségűnek, mégis megrendezik a Szlovén Kultúra Napját, melyen részt vesz a szomszédos ország államtitkára. Tehát nem csak a mindennapi megélhetésen gondolkodnak, hanem azon is, miként lehet mellette kultúrájukat megőrizni. A két iskola fenntartása és az, hogy a szlovén nyelvet megpróbálják már kiskorukban elsajátíttatni, azt bizonyítja, hogy a szlovén nemzetiség mindent megtesz kulturális autonómiája fennmaradásáért.

Régebben arról lehetett olvasni, hogy a határ menti szlovén falvakban élő közösség legnagyobb gondja a gazdaság a munkanélküliség. Mára sikerült ezt a problémát orvosolni?

– Tapasztalatom, hogy a szlovén falvakban egyre többször kezdeményezik az ilyen jellegű problémák orvoslását. Az elmúlt években az úthálózat fejlesztésének köszönhetően sikerült könnyíteni a két ország közti átjárhatóságon. A megépített bevezető utakon sokkal gyorsabban lehet bejutni a nagyobb városokba, és ez is megkönnyíti a munkába járást. Remélem, hogy ezek a kérdések idővel megoldódnak, hiszen a fejlesztések az Őrség nyugati részét is érintik. Az pedig, hogy egy térségben ki mennyire képes munkát találni, nem a nemzetiségétől, hanem az adott régió gazdasági fejlődésétől függ.

 

Medveczky Attila

 

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség