Évről évre növekszik a biotermékek iránti kereslet Nyugat-Európában, amit Magyarországnak is érdemes kihasználni
Az ökológiai gazdálkodás védi és javítja a talaj biológiai állapotát, csökkenti a növényvédő szerek szakszerűtlen használatából és a helytelen tápanyag-gazdálkodásból eredő kedvezőtlen környezeti hatásokat is – nyilatkozta a Magyar Fórumnak a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Kis Miklós Zsoltot arról is kérdeztük, hogy miként fejlesztik a tanyás térségeket.
Két évvel ezelőtt még arról írtak a lapok, hogy „az ökológiai gazdálkodásban alacsony szintű a termelők, a feldolgozók és a kereskedő cégek közötti horizontális és vertikális együttműködési hajlandóság. Sőt a biogazdák számára kedvezőtlen helyzetet az is okozza, hogy a biogazdaságok és a városi lakosság közötti termelési és fogyasztási kapcsolatok a nyugat-európai viszonyokhoz képest rendkívül gyengék, amit az óriás üzletláncok üzleti kapcsolatokat romboló hatása tovább súlyosbít Magyarországon.” Azóta változott a helyzet?
– A tapasztalatok azt mutatják, hogy folyamatosan javul az együttműködés, de még messze nem elégséges a biogazdálkodók és a fogyasztók kapcsolata. Annak érdekében, hogy változzon a fogyasztók megítélése a biotermékek iránt jelentős tudatformálásra van szükség. Ezt pedig elsősorban reklámokkal és különböző rendezvények lebonyolításával lehet elérni, hiszen az egészséges táplálkozás elterjesztésének része a megtapasztalás és az ismeretek bővítése. Mindemellett természetesen fontos az is, hogy az ilyen típusú gazdálkodások támogatása, valamint fejlesztése megoldott legyen. A kormány kiemelt feladatának tekinti a magyar lakosság egészségének védelmét, éppen ezért stratégiai célkitűzés az ökológiai gazdálkodásba bevont területek nagyságának növelése. Összességében tehát elmondható, hogy a többirányú együttműködés elengedhetetlen annak érdekében, hogy Európában előkelő helyen szerepeljen Magyarország az ökológiai gazdálkodásba bevont területek nagysága tekintetében és a biotermékek értékesítése szempontjából.
Tavaly mekkora forrással, és mekkora területet sikerült bevonni a programba?
– A Miniszterelnökség 2016-ban hirdetett eredményt a Vidékfejlesztési Program keretében megjelent, mintegy 64 milliárd forint keretösszegű, az ökológiai gazdálkodásra történő áttérést és fenntartást támogató pályázati felhívás esetében. Ennek eredményeképpen a több mint 2200 benyújtott kérelem közül minden olyan, amely a jogosultsági kritériumoknak megfelelt, támogatásban részesült. Ez az összes pályázat 98%-át jelentette. A rendelkezésre álló támogatásnak köszönhetően összesen 122 789 hektár területet sikerült bevonni a programba. Fontos azonban megjegyezni, hogy a biogazdálkodási területek mérete mintegy 200 000 hektárra tehető Magyarországon, ezek közül – elsősorban méretük miatt – jó néhányan nem igényeltek támogatást.
Miért éri meg az ökológiai gazdálkodásra való áttérés?
– Évről évre növekszik a biotermékek iránti kereslet Nyugat-Európában, amit Magyarországnak is érdemes kihasználni. A legtöbb biotermékünk jelenleg is külföldön talál magának piacot, amely jól fizet, és egyre több terméket igényel. Ebből adódóan érdemes az ökológiai gazdálkodásra való áttérés, illetve a már bevont területek fejlesztése. Fontos érv, ami az ökogazdálkodás mellett szól továbbá, hogy a gazdálkodók olyan egészséges terméket képesek előállítani, amely csökkentett környezeti terhelés eredményeképpen jön létre, ezáltal sokkal nagyobb fogyasztói bizalomra tehetnek szert. Szakmai oldalról megközelítve pedig elmondható, hogy az ökológiai gazdálkodás védi és javítja a talaj biológiai állapotát, csökkenti a növényvédő szerek szakszerűtlen használatából és a helytelen tápanyag-gazdálkodásból eredő kedvezőtlen környezeti hatásokat is.
Milyen uniós pályázatok állnak rendelkezésre a források elnyerésére a Vidékfejlesztési Program keretében?
– A Vidékfejlesztési Program legfontosabb célkitűzése a versenyképesség növelésével együtt a vidéki munkahelyteremtés és a vidéki munkahelyek megőrzése a mezőgazdaságban. Emiatt főként a munkaerő-igényes ágazatok, mint például az állattenyésztés, a kertészet, illetve az élelmiszer-feldolgozás támogatása kerül előtérbe. A családi gazdaságok sok embert foglalkoztatnak és a támogatni kívánt ágazatok mind-mind olyan területek, ahol nélkülözhetetlen az emberi munkaerő. Tehát a Vidékfejlesztési Program főbb forrásait ezen gazdaságok helyzetbe hozására fordítjuk. A Vidékfejlesztési Program keretében ez idáig összesen 52 pályázati felhívás jelent meg mintegy 1183 milliárd forint keretösszegben. Ez azt jelenti, hogy a Miniszterelnökség a rendelkezésre álló 1300 milliárd forintos keret 90 százalékát a gazdálkodók rendelkezésére bocsátotta. A legfontosabb beruházási (állattenyésztés, kertészet, élelmiszeripar, erdőtelepítés, öntözésfejlesztés) és fejlesztési pályázatai (fiatal gazdák, új vállalkozások indítása) megjelentek 2016-ban. Az idei évben további 14 darab pályázat jelenik meg mintegy 100 milliárd forint értékben, amelyet 2017. március 31-ig hirdetünk meg a kormány célkitűzéseinek megfelelően.
Szükséges-e a kötelezettségvállalásoknál a gazdálkodási napló vezetése, a képzésen való részvétel és a gazdálkodás minőségrendszerének előírásait bemutatni?
– Pályázattól függ, azonban összességében elmondható, hogy a támogatást igénylőnek papír alapon vagy elektronikus úton szükséges a gazdasága teljes területén elvégzett tevékenységekről gazdálkodási naplót vezetnie. Ami a képzést illeti, a Miniszterelnökség fontosnak tartja, hogy a gazdálkodók kellő ismerettel rendelkezzenek, valamint lehetőségük nyíljon ezen ismeretek bővítésére. Ennek eredményeképpen több felhívás esetében kell a gazdálkodóknak képzéseken részt venniük, amelyet a kötelezettségek között szerepeltetünk.
Az értékelési szempontoknál figyelembe veszik az ökogazdálkodási tapasztalatot, a fiatal gazda támogatásban való részvételt, és a szaktanácsadó alkalmazását?
– Ez is pályázatoktól függ, de például a beruházások esetében a tartalmi értékelési szempontoknál minden kérelem elbírálása során többletponttal jutalmaztuk azon gazdálkodókat, akik ökogazdálkodók. A fiatal gazdák pedig önálló kerettel bírnak. A 2014–2020-as időszakra vonatkozóan jelentősen átalakult a fiatal mezőgazdasági termelők részére biztosított támogatások rendszere. Egymásra épülő, egymást kiegészítő rendszer született, amely teljesíti azt a célt, hogy fiatal és képzett mezőgazdasági szakemberek számára lehetőséget biztosításon új mezőgazdasági vállalkozás létrehozására, ezáltal elősegítve a mezőgazdasági termelők generációváltását. Ezen célok megvalósulását közel 80 milliárd forintos forrás szolgálja. Az alprogram egyik meghatározó intézkedése A fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatása című pályázat, amelyet 2016. december 20-án jelentetett meg a Miniszterelnökség. A 37,75 milliárd forint keretösszegű pályázat keretében újonnan létrehozott mezőgazdasági vállalkozás támogatására, az üzleti tervben vállalt, azzal szorosan összefüggő kötelezettségek teljesítésére nyerhető forrás. A fiatal gazdálkodók 40 000 eurónak megfelelő forintösszegre nyújthatják be igényüket. Az érintettek 2017. március 1-jétől nyújthatják be támogatási kérelmüket.
2017-ben már meg tudják hozni a döntéseket, és kifizetik a nyertes pályázókat?
– Egyértelműen a pályázatértékelés, a döntések meghozatala, valamint a támogatások és az előlegek minél nagyobb arányú kifizetése az elsődleges prioritás 2017-ben. Jelenleg a Vidékfejlesztési Program felhívásaira eddig beérkezett pályázatok jogosultsági és formai követelményeinek ellenőrzése, valamint a hiánypótoltatás folyamatosan zajlik, a tartalmi rész elbírálására az új állami projektértékelői rendszer keretében kerül sor. Sok esetben van szükség a pályázókkal adategyeztetésre, hiánypótlásra, mely folyamatok sajnos lassítják a jogosultsági és tartalmi értékelést. A kifizetések tekintetében elmondható, hogy a Vidékfejlesztési Program keretéből eddig mintegy 101 milliárd forint kifizetése történt meg, ami tartalmazza a 2015-ös determinációt is. Kifizetések terén idén lesz nagy dömping, hiszen – a projektek megvalósításával párhuzamosan – az előlegek és a végkifizetések felgyorsítása a szándék annak érdekében, hogy a 2020-ig rendelkezésre álló közel 1300 milliárd forintos vidékfejlesztési forrás 2018 végéig eredményesen felhasználásra kerüljön. A kormány előzetes kifizetési tervszáma a program esetében 2017-re közel 300 milliárd forint, ami meglehetősen ambiciózus szám a kormány részéről és komoly feladat. Az Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkárság munkatársai mindent megtesznek azért, hogy a tervadat teljesüljön, de ehhez a Magyar Államkincstár mint kifizető ügynökség munkája is megkerülhetetlen.
Másik témánk, hogy két új, együttesen mintegy 10 milliárd forint keretösszegű pályázat jelent meg a Vidékfejlesztési Program keretében, támogatás a tanyák infrastrukturális fejlesztésére, illetve a jégesőkár megelőzésére szolgáló beruházásokra igényelhető. Az infrastrukturális fejlesztés főleg úthálózatok megépítésére szolgál, vagy az elektromos áram és a gáz bevezetésére is?
– A korábban kizárólag nemzeti forrásból megvalósuló program a Vidékfejlesztési Program keretében most már uniós forrás felhasználásával folytatódik. A Miniszterelnökség több intézkedést is indít a vidéki, illetve tanyás térség fejlesztése, az életminőség javítása érdekében. A most megjelent 8,23 milliárd forint keretösszegű felhívás célja azon tanyák infrastrukturális ellátottságának fejlesztése, amelyek villamos energia-, vízellátási rendszere vagy szennyvízkezelése elavult, illetve nem vagy nem megfelelően lett kiépítve. Ennek eredményeképpen a most megjelent pályázat nem az úthálózatok megépítését szolgálja, arra más felhívások nyújtanak forrást. A Vidékfejlesztési Program keretében egyébként a külterületi helyi közutak fejlesztésére, valamint karbantartására mintegy 18,4 milliárd forint áll rendelkezésre. A pályázatra a vidéki térségben működő települési önkormányzatok, illetve önkormányzati társulások 2017. január 6-tól kezdhették meg támogatási kérelmeik benyújtását. Az irányító hatóság döntése értelmében erre legkésőbb 2017. február 9-én volt lehetőségük. Ezt követően a felhívást – a forráskeret kimerülése miatt – felfüggesztik. A pályázatra ugyanis több mint 27 milliárd forintnyi igény érkezett.
A meghirdetett összegre a tanyán élők pályázhatnak?
– Igen, természetes személyek esetében nem feltétel a mezőgazdasági árbevétel igazolása, kizárólag az életvitelszerű tartózkodási hely számít. A pályázatra azok a települési önkormányzatok is benyújthatják kérelmeiket, amelyek a fejlesztés helye szerinti tanyás térségen belül helyezkednek el.
Aki tanyán él, elzárva a nagyvilágtól, hogyan értesül a pályázati lehetőségről?
– A felhívások megjelenését követően a Miniszterelnökség a lehető legtöbb fórumon igyekszik értesíteni az érintetteket. Kiemelt feladata van a településeken dolgozó tanyagondnokoknak a tájékoztatásban. Emellett a médiamegjelenések, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara munkatársai, a falugazdász hálózat tagjai is azon dolgoznak, hogy minél szélesebb körben megismerhetőek legyenek a Vidékfejlesztési Program pályázati felhívásai. Több kiadvány megjelenéséről is beszámolhatok, amelyek az aktuális vidékfejlesztési témaköröket boncolgatják. Legutóbb Erős vidék, stabil jövő címmel jelent meg a pályázati lehetőségeket bemutató magazin. Emellett már a pályázatok megjelenése előtt is társadalmi egyeztetésre bocsátjuk a tervezeteket, bízva abban, hogy minden érintetthez eljutnak valamilyen formában, és így véleményüket is elmondhatják róla. A társadalmi egyeztetés során beérkező javaslatokat a Miniszterelnökség minden esetben mérlegeli.
A tanyagazdák rendelkeznek elég önerővel?
– Az Európai Uniós jogszabályok miatt a pályázók részéről sajnos szükség van önrész biztosítására. A Miniszterelnökség a pályázati felhívás megalkotásakor kiemelt figyelmet fordított arra, hogy minél többen részesedjenek a rendelkezésre álló forrásból. A pályázati felhívás azok számára is lehetőséget biztosít a forrás elnyerésére, akik nem rendelkeznek elegendő önerővel, hiszen önkormányzatok is benyújthatják támogatási kérelmüket, ahol a támogatási intenzitás a kedvezményezett járások besorolásától függően 75%-tól akár 95%-ig is terjedhet. Tehát az önerő ebben az esetben minimum 5%-tól maximum 25%-ig terjedhet. Természetes személyek esetében a legmagasabb támogatási intenzitás 65%. A korábbi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a szolgáltatók, illetve az önkormányzatok is hajlandóak együttműködésre, az előleg előteremtésére. A pályázati felhívás keretében a természetes személyek egyébként legfeljebb 6,2 millió forint, az önkormányzatok pedig 50 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek (itt tanyánként akár 8 millió forint is igényelhető). A támogatás maximális mértéke a fejlesztés helye szerinti településre vonatkozóan változik.
Kik pályázhatnak a jégesőkárok megelőzésére?
– Az intézkedés keretében gazdák összefogásával megvalósított vagy közjogi szerv által végrehajtott beruházás támogatható.
Tehát itt a cél a prevenció?
– Igen. A Miniszterelnökség a felhívás keretében 1,8 milliárd forint keretösszeget különített el jégeső-elhárító rendszer – például talajgenerátoros jégeső-elhárító megoldás – kialakítására, vagy meglévő rendszer továbbfejlesztésére, felújítására. Az elmúlt években a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer I. pillérében bejelentett károsodott terület közel 20%-át tette ki a jégkárral érintett terület. A jégeső-elhárító rendszer kialakításával a jégeső előfordulásának gyakorisága, valamint a jégesőkben található jégszemcsék mérete és ez által az általuk okozott kár mértéke csökkenthető. A már működő megoldásokat kiegészítő és az ezek hatékonyságát is növelő országos jégeső-elhárító rendszer kiépítése valamennyi mezőgazdasági termelő érdekét szolgálja.
Bizonyára nem tudják minden térségben a természeti károk megelőzését támogatni. Lesz ennek a programnak folytatásra?
– A Miniszterelnökség célja, hogy minél nagyobb terület bevonásával sikerüljön a jégeső előfordulásának gyakoriságát minimálisra csökkenteni. Ennek eredményeképpen további pályázatok is hozzájárulnak a természeti károk megelőzéséhez. Fontos megemlíteni, hogy több mint 4 milliárd forint áll rendelkezésre olyan beruházások megvalósítására, amelyek csökkentik a szélsőséges időjárási jelenségek – téli és tavaszi fagykár, hirtelen lezúduló jelentős mennyiségű csapadék, viharkár, jégkár – hatását. Emellett pedig a komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer részeként a legfontosabb természeti és időjárási kockázatokra kötött mezőgazdasági biztosítás díjához a kormány mintegy 24 milliárd forint támogatást nyújt a Vidékfejlesztési Program keretében.
Medveczky Attila
