Magyar Igazság és élet pártja

Ma 2020. november 29, vasárnap, Taksony napja van. Holnap András és Andor napja lesz.

Határon túli értékőrzők

E-mail Nyomtatás

Mindegyik külhoni nemzetrész létrehozta saját nemzetrész értéktárát

A Felvidéki Értéktár Bizottság nemzeti értékeink megőrzése érdekében Felvidéki értékőrzők címmel interaktív vetélkedősorozatot szervezett a felső tagozatos és a középiskolás diákok számára, melynek döntőjét Nagymegye ren tartották. Az eseményen Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Hungari kum Bizottság tagja és Szakáli István Loránd a Földművelésügyi Minisztérium agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkára, a Hungarikum Bizottság titkára mondott köszöntő beszédet. Szakáli István Loránd szerkesztőségünk számára kiemelte: „Alapvető célként határoztuk meg az ifjúság bevonását ebbe az értékmentő munkába. Ennek eredményeként tudjuk e folyamat fenntarthatóságát biztosítani, s azt, hogy a fiatal korosztály a nemzeti értékek elkötelezettjévé váljon.”

Sikerült a határon túli magyarságot bekapcsolni az össznemzeti értékgyűjtésbe?

– Az utóbbi időszak egyik legfontosabb eredményének a nemzeti értékek és hungarikumok terén azt tartom, hogy egy valódi, a teljes Kárpát-medencét felölelő mozgalom jött létre. Ezt bizonyítja, hogy mindegyik külhoni nemzetrész létrehozta saját értéktárbizottságát. A létrejött külhoni értéktárak: a kárpátaljai, a felvidéki, a vajdasági, a muravidéki, a horvátországi és az erdélyi. Erdélyben sajátos a helyzet, hiszen Székelyföld, „ország az országban”, külhoni nemzetrész a külhoni magyar nemzetrészen belül, ezért fontos megemlíteni, hogy tavaly ősszel létrejött a Székelyföldi Értéktár Bizottság is. A külhoni nemzetrész értéktárak, ha azokat a magyarországi rendszerrel vetjük össze, akkor a magyarországi megyei értéktár kategóriának felelnek meg. Az újonnan létrejött nemzetrész értéktárak és bizottságok elsődleges funkciója az, hogy koordinálják az alacsonyabb szintű értékárakkal, az értékgyűjtéssel és a hungarikummozgalommal kapcsolatos munkát az adott nemzetrészen belül. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a határon túl is sorra jönnek létre a település- és tájegységszintű értéktárak.

Rátérve a nagymegyeri rendezvényre, melyik grémium és mi alapján dönti el, hogy mely magyar értékek kerülhetnek a Felvidéki Magyar Értéktárba?

– A határon túli értéktárakba való bekerülés módszertana megegyezik az anyaországival. Az első lépés, hogy magánszemély, közösség vagy szervezet egy kiválasztott értéket felkarol és elkészíti annak értékké nyilvánítási javaslatát, amit eljuttat a megfelelő szintű értéktárhoz. Egy értéktár létrejöttének és működésének feltétele, hogy az adott közösség – például egy település – megalakítsa az értéktárbizottságot, amely eldönti, hogy a javaslat bekerüljön-e az adott értéktárba. Tehát ez a külhoni nemzetrészek esetében is többszintű rendszer. Adott esetben a Nagymegyeri Települési Értéktár Bizottság eldönti, mi legyen a nagymegyeri érték. Ezt követően, ha úgy gondolják, hogy ez olyan érték, amely nem csak egy település, hanem az egész felvidéki magyarság számára fontos, akkor beterjeszthetik a javaslatot a felvidéki értéktár szintjére. Erről az előterjesztésről pedig a Felvidéki Értéktár Bizottság dönt. Amennyiben az adott érték gondozói úgy értékelik, hogy az a nemzet egésze szempontjából is jelentőséggel bír, azt előterjeszthetik a Magyar Értéktárba, illetve a Hungarikumok Gyűjteményébe való felvételre. Ezeknek sorsáról már a Hungarikum Bizottság dönt.

Elérhető, hogy a határon túli helyi értékek szélesebb médianyilvánosságot és nagyobb figyelmet kapjanak? Felvidéken és Délvidéken igen kevés a magyar nyelvű újság.

– A külhoni nemzetrész értéktárak nagyon alapos munkát végeztek, és sokat tettek és tesznek annak érdekében, hogy az internet biztosította lehetőségeket kihasználják, értéktároldalaik magas színvonalúak. Jó példa erre a felvidéki www.ertektar.sk. Az pedig az értéktárbizottságok és a helyi média közti kapcsolatrendszer függvénye, hogy az írott és elektronikus sajtó miként viszonyul ehhez a folyamathoz. A nagymegyeri esemény elég széles médiaérdeklődés mellett zajlott. Jelen voltak a felvidéki magyar médiumok (Pátria Rádió, felvidek.ma) mellett a közmédia felvidéki tudósítói is.

Milyen céllal rendezte meg a Felvidéki Értéktár Bizottság a vetélkedősorozatot?

– A Földművelésügyi Minisztérium minden évben pályázatot hirdet a nemzeti értékek és hungarikumok ügyének támogatására. A 2016. évi pályázat egyik célterülete „A magyar kultúra értékeinek megismertetésére kiírt, többkörös, Kárpát-medencei szintű vetélkedő megszervezésének támogatása” volt. A pályázat célja, hogy minden magyarországi megye, és külhoni nemzetrész megszervezzen és lebonyolítson az általános és a középiskolás korosztály számára egy hungarikum vetélkedősorozatot. Nagymegyeren a felvidéki döntőt rendezték meg. A vetélkedő célja az volt, hogy a részt vevő diákok megismerjék és dokumentálják saját településük és régiójuk értékeit, valamint alapvető ismereteket szerezzenek a Felvidéki Értéktárban nyilvántartott értékekről és általában a nemzeti érték- és hungarikummozgalomról.

Hogyan teljesítettek a versenyen részt vevő diákok?

– A diákoknak öt percben minél élvezhetőbben, tartalmasabban, színesebben kellett bemutatniuk mindazt, amit az elmúlt időszakban – e pályázat keretein belül – azért tettek, hogy az adott település értékeit felkutassák. Alaposan felkészült, talpraesett, ügyes gyerekekből álló tizenegy csapat vett részt a döntőben. Fontosnak tartom a felkészítő tanároknak is megköszönni áldozatos munkájukat. Úgy tapasztaltam, hogy a diákok komolyan vették feladatukat, alapos munkát végeztek; nem is volt könnyű helyzetben a zsűri, így eredeti céljától eltérve nem egy, hanem három csapatot juttatott tovább az áprilisi, magyarországi nemzeti döntőbe.

Ez a vetélkedő példaértékű lehet más határon túli értéktárbizottság számára?

– Itt már egy létező, Kárpát-medencei szintű vetélkedősorozattal van dolgunk, amelynek megszervezését a Földművelésügyi Minisztérium és a Hungarikum Bizottság közösen kezdeményezte és biztosított ahhoz pénzügyi támogatást. Ezáltal minden magyarországi megyében megrendezik vagy már le is bonyolították ezeket a vetélkedőket. A közelmúltban, február 15-én zajlott a Bács-Kiskun megyei döntő, 22-én a Békés megyei és 23-án a Hajdú-Bihar megyei. A határon túl pedig eddig Felvidéken kívül Kárpátalján és a Vajdaságban is sor került vetélkedőkre. A délvidéki döntőt február 12-én tartották, és kollégáim arról számoltak be, hogy felemelő élményben volt részük, lelkes, komoly ismeretekkel rendelkező diákokkal és kiváló felkészítő pedagógusokkal találkoztak. Az ifjúság megszólítása és bevonása ebbe az értékfeltáró, -azonosító, -rendszerező, -megőrző, valamint -átadó munkába talán a legfontosabb célkitűzésünk, mivel csak így biztosíthatjuk törekvéseink fenntarthatóságát s azt, hogy a jövő nemzedéke a nemzeti értékek elkötelezettjévé váljon.

 

Medveczky Attila

 

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség