A haza és a haladás szab utat a magyarságnak

E-mail Nyomtatás

Pásztor István és Semjén Zsolt mondott ünnepi beszédet Szabadkán

Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese a vajdasági központi ünnepségen a szuverenitás megőrzését és az egység megteremtését jelölte meg a nemzeti törekvések alappillérének, Pásztor István, a VMSZ elnöke az ész és a szív döntéseit állította párhuzamba nemzeti ünnepünkön mondott köszöntőjében.

A Vajdasági Magyar Szövetség meghívására Vajdaságban ünnepelt Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke, aki beszédében a szuverenitást és a gazdasági megerősödést nevezte a legfontosabb nemzeti törekvéseknek, amelyek lehetővé teszik a külhoni magyarság támogatását és a nemzet egységének megteremtetését.

Semjén Zsolt rámutatott arra, hogy a március 15-i ünnepségek értelme, hogy hitet és erőt merítsünk annak tudatában, hogy érdemes ahhoz a nemzethez tartoznunk, amely nagyszerű dolgokat cselekedett a történelem során, másfelől levonjuk mindebből a tanulságot. Mint fogalmazott, a magyarság mindig két dologért küzdött: az egyik a nemzeti szuverenitás kivívása és megőrzése, a másik pedig az egységes társadalmi és politikai állapotok megteremtése. A jelenben azzal kell szembenézni, hogy az ország szuverenitását Brüsszelből vonják kétségbe – mondta Semjén, aki szerint az ország szuverenitása azt jelenti, hogy a magyar nemzet, a magyar emberek döntik el, hogy kikkel akarnak együtt élni. A szuverenitás megőrzése mellett a másik törekvés az ország megerősítése, amely a GDP növekedésében, a különböző társadalmi csoportok soha nem látott fizetésemelésében, a rezsicsökkentésben, az alacsony deficitben és az infláció teljes leállásában, a munkanélküliség felszámolásában mutatkozik meg.

A miniszterelnök-helyettes kiemelte: az egyetemes magyar nemzet akkor tud megmaradni, ha minden egyes nemzetrésze megmarad, amihez erős és szuverén Magyarországra van szükség, valamint az adott nemzetrészek önszervező erejére. Magyarország csak akkor tudja támogatni a külhoni magyarságot, ha a Délvidékhez hasonlóan meg tudja szervezni saját nemzeti autonómiáját és országos képviseletét.

Semjén Zsolt emlékeztetett arra, hogy a Délvidék élen jár a kulturális autonómia megteremtésében. Az identitás megőrzése érdekében Magyarország honosítás révén lehetővé tette, hogy politikai, közjogi értelemben minden magyar az egységes nemzet része legyen, ami egyúttal európai uniós útlevelet is jelent. A délvidéki magyarság megmaradását az erős gazdasági támogatás, az 50 milliárd forintos gazdaságfejlesztési csomag segíti, amelyet szintén a külhoni magyarság által létrehozott intézményrendszer tesz lehetővé.

Semjén Zsolt szerint ma is a haza és a haladás szab utat a magyarságnak, beleértve a délvidéki magyarságot is. A kulturális autonómia elmélyítése és a gazdasági fejlődés teszi lehetővé a szülőföldön való megmaradást – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes. A délvidéki autonómia példaértékű az egész Kárpát-medencei magyarság számára. A többségi nemzetben is tudatosítani kell, hogy a magyar nemzet – így a délvidéki magyarság is – soha nem kért, nem követelt olyat, amire ne tudnánk példát mondani az Európai Unión belül. „Ha másnak lehet, akkor nekünk is lehet, ha másnak szabad, akkor nekünk is szabad, ha másoknak jár, akkor nekünk is jár” – mondta ünnepi beszédében Semjén Zsolt a kulturális autonómia megerősítéséről, hozzátéve, hogy ha nem hinnénk ebben, akkor azt fogadnánk el, hogy másodrangú állampolgárai vagyunk az Európai Uniónak.

A miniszterelnök-helyettes a nemzetrészek elszakíthatatlanságáról és a szerb-magyar történelmi és jelenkori egymásra utaltságáról szólt Szabadkán megtartott ünnepi beszédében.

Pásztor István nemzeti identitásunk alapkövének nevezte március 15-ét, amely a jelen kihívásiban és döntéseiben is kifejezésre jut. Március 15-e ott kezdődött, ahol Széchenyi gondolkodott és ott győzött, ahol Deák Ferenc, a haza bölcse töprengett – vont párhuzamot ész és szív döntései között a VMSZ elnöke ünnepi beszédében.

A pártelnök beszédében rámutatott az 1848-as forradalom történelemformáló erejére: „Erős, szilárd, európai, független, identitással és történelemmel, fejlődési szakaszokkal és elnyomott időszakokkal szabdalt, de nemzeti történelem. A magyar nemzet történelme és története.” – mondta Pásztor István. Hozzátéve: Március 15-e a nemzet szívének ünnepe, ami nélkül nincs semmi sem. „Ha nem dobog bátor, igaz, a hazáért, a magyarságért, a polgárosodásért, a függetlenségért, az önrendelkezésért harcolni kész szív, akkor nincs mit megmenteni.”

Hogyan tudjuk menteni, megmenteni identitásunkat, hogyan tudunk fejlődni, hogyan tudunk annak az Európának a részeként létezni, amely már 1848 kapcsán is azt mondta, ha együtt is érez a magyarokkal, ha erkölcsileg támogatja is esetleg, léte, sorsa különösebben nem foglalkoztatja – határozta meg a múlt és a jelenkor legégetőbb kérdéseit Pásztor István. „A történelemben nincsenek kérdések és nincsenek alternatívák. Döntések vannak és következmények” – hangsúlyozta Pásztor megidézve a kiegyezés, a katonai sikerek, kudarcok és a forradalom alakjait, akiket az összefogás, a mérlegelés és a bátorság – ész és szív – tettek hősökké.

A kérdés ma, 2017-ben, 169 évvel azután az esős szerdai március 15-e után és 150 évvel a Kiegyezés után az, hogy mire helyezzük a hangsúlyt, nem csak a nótában, nem csak az ünnep hevében, hanem a nemzetről, a közösségről, a magyarságról gondolkodva. A szívünkre hallgatunk vagy az eszünkre? ‒ tette fel a kérdést beszédében Pásztor István.

A pártelnök szerint csak egyetlen válaszunk lehet: a szabadság és a haza akkor élhet, ha a nemzet nem adja fel céljait, ha szívósan, ha kell évtizedeken át, mint tette Deák Ferenc, küzd, nem adja fel. „Ma, 2017. március 15-én különös keresztútján állunk újra az időnek, az európai történelemnek, a szülőföldünkön alakuló eseményeknek: meg kell tartanunk nemzeti identitásunkat, amiért harcba mentek március idusának hősei; meg tudtuk tartani önmagunkat, miközben a vérző Magyarország és a diktatúrák idejét éltük át; mindezen történelmi események, tragédiák, veszteségek ideje alatt és a múló évek között kitartó, alapos munkával, emberséggel, a jószomszédságba vetett hittel keményen és elszántan követtük a haza bölcsének tanítását, miszerint semmiről, amit megszereztünk, félelemből – és ehhez hozzáteszem személyes dölyfből, finnyásságból, egyéni érdekből vagy olyan érdekből, ami nem a nemzet, a közösség boldogulását helyezi előtérbe, nem mondhatunk le.”

„A döntések, amiket meghozunk, nem alapulhatnak pillanatnyi szeszélyen, egyéni szimpátián, nem alapulhatnak mindig a szívünk tetszése szerint, de nem is ez a lényeg. A lényeg az, hogy közösen és jó döntést hozzunk. Jónak és közösnek pedig csak az számít, amivel megtartjuk erőnket, haladni tudunk, és fel nem adunk semmit abból, amiért a márciusi ifjak, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hősei az életüket adták, amire az életüket áldozták” ‒ zárta beszédét a párt elnöke a Jadran színpadon.

 

Basity Gréta

 

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség