Magyar Igazság és élet pártja

Ma 2017. június 26, hétfő, János és Pál napja van. Holnap László napja lesz.

MEGJELENT A HAVI MAGYAR FÓRUM MÁRCIUSI SZÁMA!

E-mail Nyomtatás

A tartalomból:

Kétszáz éve született Arany János

Németh László: Arany János

Aki Arany költészetét élete adataival, levelezésével hasonlítgatja, megdöbben. Az a benyomása, hogy elvarázsolt embert lát; aki, ha enyhül fölötte a varázslat, egy Lopede Vega termékenységével dolgozik, aztán mintegy pálcaütésre elernyed s visszaroskad a tehetetlen elégedetlenségbe. Nincs lehetetlen az akarata számára, csak az akarata bénul el hónapokra, évekre, évtizedekre. Ha felbuzdul, minden a rendelkezésére áll, nincs olyan vállalkozás, melyben készletei kimerülnének; csak épp a felbuzdulás képessége akadozik. „Nem dolgozom, csak ha valami hajt. / Egyébkor lusta mélabú temet, / Mely elefántnak néz szunyognyi bajt.”

Arany János-Kosztolányi Dezső évfordulós visszaemlékezése

Micsoda varázsló. Ott, ahol a rímek egy évszázaddal azelőtt még többnyire úgy kongtak, mint a süket kolompok, s az ütemek úgy döcögtek, mint a dágványban vánszorgó szekerek, a szavak egyszerre táncra lendültek, és a zene magyarázta az értelmet, az értelem a zenét. Nemcsak friss, közvetlen és népies, hanem elmés, játszi és dévaj is, különös és különösködő, néha bohó, sőt bohócos is, egy nemesen fáradt öreg mester, minden barokk bájával. 15 000 szót olvastak össze munkáiban a türelmes tanárok, holott egy gyári munkás egész élete során beéri 800-900 szóval, – de biztosra veszem, hogyha szavainak nemcsak számát tekintenék, hanem alkalmazásukat, árnyalatukat, színezetüket és hangulatukat is, a maguk helyén, akkor ez a szám legalább a háromszorosára rúgna. „Tavaszifecskék, dalkedvesi! Jertek el isten kőműve- si! Rakjatok ott egy fecskefalat: Megpihen a költő az alatt. ” Hallottatok-e ennél andalítóbb zenét?

50 éve távozott Kodály Zoltán

Für Lajos: Kodály Zoltán történelemszemlélete

A nemezt mindenesi posztján álló művész magyarmivoltának egyik igen erős oldala, nagyon fontos jellemző jegye a történelmi magyarságban való elmélyülés volt. A téglahordó Kodály által felmutatott hagyományt s a hagyományba ereszkedő gyökereket: a „Kodály-modell” kissé háttérbe szorított, homályba hagyott fontos elemét szeretnénk ezúttal jobban láthatóvá tenni. A történelmi magyarságban való fokozottabb mértékű gondoskodás rendszerint múltunk megrázó fordulói körül került előtérbe. Azt is mondhatnánk, hogy ez a „mentalitás” a kiélezett helyzetek egyik következménye volt. A mohácsi tragédia századábanjobbára a protestáns tanok terjedésében, a következő században a hitviták és a függetlenségi törekvések kanyargó folyamatában, az ország és magyarság szétszakítottságának kegyetlen szorításában kapott megkülönböztetett szerepet a gondolat.

CSURKA ISTVÁN: ÚJ MAGYAR FELTÁMADÁST!

(Ünnepi beszéd 2000. március 15-én)

Miért mennénk mi Európába, azért, hogy Brüsszelben mondják meg nekünk, mit szabad gondolnunk és mit nem? Adjuk fel nemzeti értékeinket, vezessük be azt a demokráciát, amelyben a leszbikusok és homoszexuálisok házasságát törvényesítik, noha a nemzet vészesen fogyatkozik, és legyünk egy nagy áruházlánc itt, a Kelet kapujában, elfelejtve mindent, ami eddig magyarrá és kereszténnyé tett bennünket? Látnunk kell, hogy Európa egyesítése és bővítése ma már nem cél, hanem eszköz, a manipuláció eszköze, a globalizmus egyik működési formája, az európai történelmi nemzetek felszámolásának, feloldásának eszköze, amely számunkra éppen ebben a formájában életveszélyes.

Dr. Kiss Lajos: Két Bartók-arckép

Muzsikád népből fölzengő hangok forradalma – Illés Gyula Bartók-ja és Balázs Béla Bartók Bélá-ja ezt közli erős plasztikus szavakkal. Mindkét portré tökéletes elemzése-jellemzése a muzsikusnak. Bartók és Kodály új irányt szabott a komolyzenének: a nép komolyságát, életgondjuk komolyságát szólaltatták meg a muzsika nyelvén. A népet forrásnak tekintették. Baj-ékes dalaikat nem kívánták keverni a könnyű múzsa változataival. De mesteri továbbgondolásukat lehetségesnek tekintették. Ezt nevezték: tiszta forrásból merítésnek.

 

Kimmel István. Írók és költők a XX. század diktatúráiban IV.

Ahogy Petőfi a 19. század legnagyobb nemzeti költője úgy, mondhatjuk, hogy Illyés a 20. század kimagasló írója, költője nép-nemzeti elkötelezettséggel, persze más körülmények között, a két világháborúval és Trianonnal terhelten. Hite és erkölcse legtovább hatott a 20. században. A puszták fiának Petőfi a példaképe, a lenti világnak nevezhető cseléd és munkás nyomor közel hozta a szocialista eszméhez, de soha nem volt egy pártnak, még a kommunista pártnak sem tagja, de részt vett a segélyezésben, elítéltek és bujkálók mentésében.

Domokos Kázmér: Magyar szótetemek szellemi elhamvasztása

Az idegen szavak túlburjánzása nem véletlenszerű jelenség, hanem tudatos nyelvrombolás, ami ellen nem lép fel senki az illetékesek közül. Az Idegen Szavak és Kifejezések Szótára arról is tájékoztat, hogy nem csak a magyar nyelv szenved ettől a galádságtól. Erre az hívja föl az érdeklődő figyelmét, hogy, ha európai nyelvből veszünk át szavakat, fogalmakat, esetenként jelöli a szótár a forrásnyelvet, hogy oda honnan került.

 

Dr. Tápay Miklós: Egy volt kitelepített ’56-os élményei

1956-ban, 28 és fél éves orvosként, 4 éves szakorvosi képzésem végén voltam. A kórház dolgozói tudták, hogy kitelepítésből jöttem oda, és hogy minden vasárnap templomba megyek. Így nem ért váratlanul, hogy a forradalom alatt engem választottak a kórház forradalmi bizottsága elnökévé. Ebben a tisztségben két dolgot tettem: 1) Levetettem a kórház bejárata fölötti vörös csillagot és 2) Utasítottam a párttitkárnőt, hogy ossza ki mindenkinek a káderlapját, hogy megtudják, mit is gondolt róluk a párt. (A káderlapokat a személyzeti osztályon a párttitkárnő, mint titkos iratokat őrzött.) – Az én káderlapom azzal kezdődött, hogy ’Mélyen vallásos és teljesen megbízhatatlan’. Ezzel tudtam meg, hogy egy visszatérő kommunista rendszerben számomra ott jövő nincs.

 

Pósa Zoltán: Az álomlovag szülőháza III. regényrészlet

 

Még 1963-ban, közvetlenül az ENSZ amnesztia előtt, sőt, még utána is, vittek el teljesen váratlanul fegyvernélkül tüntetőket, akik az óta sem kerültek elő, pedigmár okkal hihették, hogy megúszták. Igazából mégaz ENSZ amnesztia után sem lélegezhettünk szabadon. Ez ugyan csak a legrosszabb forgatókönyv, de a szelídebb szankciók is igen rázósak lettek volna.

Stanczik-Starecz Ervin: Éjszaka – Napló 1984-2004 -töredékek

Jún. 1. Este hét

Csillognak a pocsolyák a lemenő nap fényében. Régóta figyelem ezeket az apró élettereket. A kora nyári szél virágszirmokkal szórta teli a földet és vizeket. Egy szirombárkán gombostű fej nagyságú bronzvörösbogaracskautazik.Nyilvánúgy gondolja, hogy végtelen vizek hajósa. Az apró lény hátán izzanak a vöröslő nap sugarai. Elkezdődik számára az éjszaka, mint ahogyan nekem is.

 

Dr. Diószegi György Antal: Márciusi ifjaink üzenete

„Legyen béke, szabadság és egyetértés.”

Márciusi ifjaink nemzetegységben gondolkodó és érző hazafiként rögzítették a fenti 12 pont alapvető célját, ami így hangzott: „Legyen béke, szabadság és egyetértés.”. E három nemzetcél 1848. március 15. óta iránymutató értékkeretet határoz meg minden magyar hazafi számára, aki a honszeretet jegyében kíván eljárni. Még ezen a napon megalakult a pesti Közbátorsági Választmány, mely szervezet határozott az 5. pontban meghatározott nemzetőrség felállításáról. Március 16-án megkezdődött Pesten a toborzás.

Dr. Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805-1892)

Nemzeti forradalmunk és szabadságharcunk – III. RÉSZ

„Népek tavasza” – ezzel a kifejezéssel illette a késői utókor 1848. európai forradalmainak csodálatos eseményeit. Egerben, Heves és Külső Szolnok vármegye székvárosában 1848. március 18-19-én történtek a forradalmi jellegű események. A városban 1848. március 18-án, mintegy kétezer egri polgár, „a lakosságnak míveltebb, vagyonosabb része, vegyülve tudatlanokkal és szegényebb sorsúakkal, sőt számosabb hősies gondolkozású nőkkel” – írta Blaskovich Gyula hevesi alispán március 20-i jelentésében Pest-Budára István nádornak – elfoglalta a városházát és követelte a más ügyben ülésezőket, hogy a pestiek 12 Pontját azonnal tárgyalja meg és léptesse életbe.

Keresse a Havi Magyar Fórumot az újságosoknál, a kiadóhivatalban (IX. kerület Ráday u. 32. I. em. 3. ), előfizetési információ: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. , (hétfőn és pénteken 10-16 óráig: + 36307545012). Levélcím: 1464 Bp. Pf. 1578.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja egy évre: 5880 forint.

Számlaszám: A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány, 11712004-20341426-00000000

 

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség